Fezejet

 1 II   |          való tárgynak a nevét egy rég nem élő nemzet nyelvén kimondani
 2 XII  |            foltos ruháján.~A lovas rég közelít már ügetve a gyalog
 3 XIII |       Áronffyval, s ha lett volna, rég megbocsátott volna neki
 4 XVI  |        meggyászolá, a fekete ruhát rég letette; s az árvaság kenyere
 5 XVI  |   ispánlakot fölépíttetni, ami oly rég tervben volt.~– Ahá! – szólt
 6 XVI  |           hajdani Áronffy Lorándot rég meghaltnak, elpusztultnak
 7 XVIII|          tíz év előtt történt, azt rég elmosták a későbbi események,
 8 XVIII|         világba bántatlanul.~– Azt rég tudom, hisz hírlapokat olvasunk;
 9 XVIII|           előtt történt közöttünk, rég feledve van nálad úgy, mint
10 XVIII|      bosszútervnél? Hátha mindezek rég egyetértettek már, s csak
11 XX   |            utáni órában a „mieink” rég elnyugodtak már, nem lehetséges,
12 XXI  |      látszott a gyöngéd rémület, ő rég szemlélhette Lorándot így,
13 XXIV | rablóbandának, aminek működését én rég ideje nagy figyelemmel kísérem.
14 XXIV |          közepette. A két ostromló rég haza is érkezett már, míg
15 XXVI |       alatt! Könyveket írtak már a rég elmúlt népek hitregéiről;
16 XXX  |         Csalódott.~A belépőben egy rég látott alakot ismert fel:
17 XXX  |    megkérte tőlem e hajadon kezét. Rég szeretik egymást, megérdemlik
18 XXXI |   zörgetnem kell, és megnyittatik, rég kocogtattam volna az ajtón: „