Fezejet

 1 II   |       szarvacsokkal, amiket Fromm papa saját felügyelete alatt
 2 II   |          nem kellett semmi. Fromm papa pedig váltig kínált diákul: „
 3 II   |        hangon beszélt róla, Fromm papa ellenben kérlelhetlen szigort
 4 II   |      hozzám, s láttam, hogy Fromm papa, mama és grószmama mind
 5 VI   |         árulja jöttömet, de Fromm papa az ajtóban várt.~Nagyon
 6 X    |        már „malom”, mondaná Fromm papa diákul. Hát mármost mit
 7 XI   |        midőn én leérkeztem, Fromm papa nagy igyekezettel iparkodott
 8 XI   |        hajfürteit simogatá.~Fromm papa sietve küldé Henriket bérkocsiért.
 9 XI   |           mind benn ültünk, Fromm papa azt kiáltá a bérkocsisnak:~–
10 XI   |     veszekedni; majd megint Fromm papa, ki igen bölcs okoskodásokkal
11 XIV  |        azt írja szegényke, hogy a papa halála után mindjárt megrohanták
12 XIV  |            Sokat járt a házunkhoz papa életében, s engem még kicsiny
13 XXIII|       volt, mint a kakadué. Fromm papa is ott várt az ajtóban,
14 XXIII|   hangzott minden oldalról. Fromm papa nyújtotta ép karját az öreg
15 XXIII|         ember! – dicsekszik Fromm papa.~– S milyen izmos fickó! –
16 XXIII| Emlékezel-e rá – szól közbe Fromm papa, ép kezével kettő helyett
17 XXIII|          hogy miért jön az.~Fromm papa elragadtatva kiált fel:~–
18 XXIII|     helyreüté a társalgást. Fromm papa is kibékült lassankint sorsával,