Fezejet

 1 I    |     suttognak olyan csendesen a ház körül járók? Miért nem harangoznak,
 2 I    |     rajta, hogy micsoda csendes ház lehet az, aminek az ajtaját
 3 I    |      utána mentünk.~Ez hát az a ház, ahol a kísértetek laknak,
 4 I    |        nem híttalak?”~E szomorú ház homlokára hiába volt felírva: „
 5 I    |         mit jelent ez a szomorú ház, aminek ajtaját egy-egy
 6 II   |   eltávoztával nem marad üres a ház, gyermek helyébe gyermek
 7 III  |        ott volt egy kétemeletes ház, abban lakott az udvari
 8 IV   |      lett volna tőle a szomszéd ház ebédje, ha Topándy azzal
 9 VIII |     menedéket az elől a szomorú ház hálószobája elől, melynek
10 XIII |        Ciprát az ismeretlenek a ház asszonyának hitték, az ismerősök
11 XIV  |       úgy fog beszélni az egész ház; ha ő lábujjhegyen jár,
12 XIV  |          úgy fog járni az egész ház, ha neki a feje fáj, suttogva
13 XVI  | öregasszony. Feje fölött az égő ház. Őrizkedjék valami nagy
14 XVIII|        üldözte volna itt?~– Ki? Ház ezek a szemek! – szólt Gyáli,
15 XXVII|      előálom csendje uralgott a ház felett.~Mikor aztán mindenki
16 XXX  |     gondolatnál.~Mi titokteljes ház ajtaja az, mely meg fog
17 XXX  | szobádból? Miért nyitottad ki a ház ajtaját? Mit kerestél künn
18 XXX  |     látvány riasztott vissza! A ház ura ott függött a csillár