Fezejet

 1 I    | távoztában percre nyitva hagyott, azalatt áthangzott hozzám anyám
 2 II   |        csak legjobban, hogy Fánny azalatt, míg bátyját legyűrtem,
 3 V    |       megint szundikál tovább; és azalatt, mintha hozzá volna nőve
 4 V    |          vízen keresztül?~A lovag azalatt leguggolt a rekettye közé,
 5 XI   |           Fánnyra nézett.~– Fánny azalatt itt marad – monda nagyanyám –,
 6 XIII |         magának tetszése szerint, azalatt őnagysága elkészítteté a
 7 XVI  |          verte az érző húrokat, s azalatt vette észre, hogy Loránd
 8 XVIII|        egész gondolatroham vonult azalatt keresztül, amíg Gyáli a
 9 XVIII|        van az, Pépó; te nem fogsz azalatt itt maradni.~– Mennykőt!
10 XXI  |           hogy kocsira üljünk; ők azalatt itt maradnak, mi az öreg
11 XXII |           Borcsa asszonynak pedig azalatt volt drága dolga otthon.~–
12 XXIII|        hogy más gyerek is megnőtt azalatt, amíg ő. – Emlékezel-e még,
13 XXIV |           Most beszéljünk másról! Azalatt, míg én ülni fogok, te átveszed
14 XXV  |      süvegét mint egy zsacskót, s azalatt kését fogai közé vette.~
15 XXVII|         hogy a farkas le ne vágja azalatt.~Erre egy vén rabló felelt:~–
16 XXIX |    ártatlanságod, a malacpecsenye azalatt ehetetlenné válik, mégsem
17 XXXI |       kínokat kell neki kiállania azalatt, míg gúnyolódik és mosolyog;
18 XXXII|       Milyen öreg emberek lettünk azalatt!~Tizenhét év különben is