Fezejet

 1 V    | kísértettáncát tovább. Ki tudja, minő mulatság ez nekik?~A lovas
 2 VII  |  sóhajtoz, nem fogja azt érteni, minő veszélyes vállalat volt „
 3 VII  |         nagymama, ha tudná, hogy minő helyzetben vagy, hogy megsiratna.
 4 VII  |          gondold meg, édes fiam, minő veszélyt vállalsz el saját
 5 IX   |          más, mint a temetőárok.~Minő eszme, egy ifjú tavasz ily
 6 IX   |         életük ellen fölemeljék, minő erős Istennel kell akkor
 7 IX   |    Istennel kell akkor harcolni, minő erős démonnal kell akkor
 8 X    |            Loránd! Én nem tudom, minő bűbáj volt, amivel ez a
 9 XIII |          kezdett elfásulni, hogy minő szomorú kötelezettség áll
10 XIV  |      lámpánál regényt olvas? Óh, minő tréfa lesz azt űzni, hajtani
11 XVIII|      hogy bánt el a muckerekkel, minő tréfákat követett el az
12 XXIV |          Bécsben tudta jól, hogy minő vád alá van helyezve, s
13 XXVII|      mely közel hozza az Istent? Minő mondások, minő varázsigék
14 XXVII|        az Istent? Minő mondások, minő varázsigék kellenek ahhoz,
15 XXVII|     tehet, alászálljon az égből? Minő bölcsesség az, amit az emberek
16 XXX  |        behatott a sötét szobába: minő látvány riasztott vissza!
17 XXX  | örömömnek. Te ismersz, te tudod, minő iskolát járatott ki velem