Fezejet

 1 I     |         Még csak egy lámpa sem égett a folyosón.~– Csitt! – súgá
 2 II    |     teszem.~A szobában gyertya égett már, tiszteletünkre kettő,
 3 II    |        volt az íróasztal, azon égett egy szál faggyúgyertya,
 4 III   |     Most már aztán Loránd arca égett. Szemeit szép nagynéném
 5 VI    |   csibukot, míg fenékig ki nem égett a dohány.~Ez volt első és
 6 VIII  |  fagyott; Loránd kandallójában égett a tűz. A két papírdarab
 7 X     |        ablakaiban gyertyavilág égett; a bérkocsisok várják az
 8 X     |    volt”.~Loránd arca most már égett, mint az alkonyi viharos
 9 XI    |      megáldva: elöl ment, arca égett, léptei ruganyossággal bírtak,
10 XV    |     szobájába.~Ott még gyertya égett.~Hanem Melanie-t nem láthatá
11 XV    |        ülve. Az asztalon lámpa égett, Loránd előtt könyv volt,
12 XXV   |      már akkor a kazal lánggal égett. Puska volt mind a kettőnél;
13 XXVII |      van.~Szerteszét idomtalan égett tömegek hevernek. Amint
14 XXVII |     tizenketten megérkeznek az égett tanyára.~– Látjátok, mivé
15 XXVIII|    szobájába vitte ölében.~Még égett a lámpa asztalán, most végezte
16 XXX   | leányhoz, kinek arca lázpírtól égett.~– Mindjárt közel lesz Loránd –
17 XXXII |   földön, hanem az ágyon.~Arca égett, mintha lázban volna.~–