Fezejet

 1 XI  | elszörnyedtek e szavamra.~– Dezső! Tréfát akarsz-e velünk űzni?~–
 2 XII |     cintányérban. – Én nem értem a tréfát! Ebben a tárcában most volt
 3 XVI |            megtette kedvéért azt a tréfát.~Cipra kirakta maga elé
 4 XVII|           mintha akarna is, nem is tréfát elérteni olyankor, midőn
 5 XX  |     melyitek tegye meg elébb ezt a tréfát?~Mind a ketten zavarodva
 6 XXI |    öccséhez –, én még egy kalandos tréfát tartogatok számotokra, mivel
 7 XXII|    gyermekek voltunk, játszottunk; tréfát űztem veled…~Sárvölgyi kékült,
 8 XXIV|         ülni. Hahaha! Olyan bolond tréfát csináltam, hogy magam is
 9 XXIV|           s legfeljebb azt az okos tréfát követem el, hogy elébbi
10 XXIV|          is, amikor ez eszeveszett tréfát végrehajtottam, hogy mi
11 XXIV|         fáj az, hogy ily triviális tréfát követtem el a nevén, az
12 XXV |           arra gondod! Kétszer egy tréfát nem csinál a Kandúr. Megtalálom
13 XXX |         fejét.~– Ah, maguk énvelem tréfát űznek. Maguk csúffá akarnak
14 XXX |          ez azzal vádolta őt, hogy tréfát űz vele. Valami azt mondá
15 XXX |       szólt közbe.~– Hogy űznék én tréfát az Istennel most, midőn
16 XXX |       megrendülök?~– Hogy űznék én tréfát a te szíveddel? – mondá