Fezejet

 1 I     |              nagy sokára (nekem úgy tetszett, hogy hosszú idők múltak
 2 I     |    várakozott az ajtóban.~Nekem úgy tetszett az, mintha csak álmodnám.
 3 II    |           nekem annyival koraibbnak tetszett, mert kis szobánk ablaka
 4 III   |    ajándékozd oda neki!~Ez nekem is tetszett! Arról meg fogják tudni,
 5 III   |             szomorú volt. Nekem úgy tetszett, mintha ilyenkor, mikor
 6 IV    |              Topándynak hallatlanul tetszett ez. El is daloltatta újra.
 7 IV    |          mert Borcsa asszonynak úgy tetszett teríteni. S minthogy a szolgabíró
 8 V     |             szárcsát napestig, s ha tetszett neki, járhatott keresztül-kasul
 9 XI    |             kötöttek harisnyát; úgy tetszett, mintha erre a jelenésre
10 XI    |        lakása előtt megálltunk, úgy tetszett nekem, mintha anyám egész
11 XI    |           lenni. Ez az ő szofizmája tetszett nekem. Megálljunk! Ezen
12 XII   | szemöldökkel.~Egy percben pedig úgy tetszett Lorándnak, mintha mind a
13 XIV   |           istennő? Pogány? – Ez nem tetszett Ciprának; összevonta sötét
14 XVI   |       napsugár elől.~Melanie-nak is tetszett az ifjú.~Szenvedélyei nem
15 XXIV  |         adtam nekik, amennyit nekem tetszett, s békével odább mentek.~–
16 XXVIII|      dűlőfélben volt. Lorándnak úgy tetszett, mintha nevét hallotta volna