Fezejet
1 I | egymás gondolatát is értik, s csak abban versenyeznek, hogy
2 I | közől háromtól válnom, s csak egyet tarthatnék meg magamnak,
3 I | el ne váljon, hát akkor csak a bátyámmal szerettem volna
4 I | mik őt nem mulattatták, csak engemet; tőle tanultam az
5 I | mint egy leány.~Még most is csak őróla tudok beszélni!~Ott
6 I | kötéséhez.~Erre én mind csak most emlékszem vissza, akkor
7 I | reszkettem bele az örömtől.~Csak öreganyánk maradt komolyan.
8 I | hálószobánkba lefeküdni.~A lefekvés csak könnyű, de az elalvás nehéz,
9 I | hallhattam semmi neszt; csak hogy az ajtókat nyitogatták
10 I | Loránd. Azt mondta, hogy csak aludjak csendesen tovább.
11 I | édesanyánk hálószobájában van az. Csak te aludjál csendesen!~Azzal
12 I | Bátyám nem felelt semmit, csak odahúzott térdei közé, s
13 I | sem azt, hogy „nincs”; csak csendesen kötötte a nyakkendőmet
14 I | Loránd nem szólt semmit, csak rám nézett azokkal a nagy,
15 I | voltam, aki nem tudott sírni; csak a férfikor tanított meg
16 I | mikor sírnom kellett volna, csak azt éreztem, mintha féreg
17 I | tréfálsz; te bolondozol velem. Csak rám akartál ijeszteni. Mi
18 I | ki falura mulatni: s te csak az álmot akartad kiverni
19 I | A kezét és az arcát.~– Csak a kezét szabad megcsókolnod –
20 I | neki, hogy szót fogadok, csak vigyen át atyámhoz.~– Jer
21 I | láttam arcán semmi változást, csak sűrű, fehér szemöldei voltak
22 I | koporsó. Még nyitva volt; csak a szemfedővel volt végig
23 I | akarja tőlem megtanulni.~Csak egy öreg asszonycseléd volt
24 I | múltak el, meglehet, hogy tán csak néhány óranegyed volt az)
25 I | reszketek olyan nagyon.~Azután csak rám adta köpenyemet, s azt
26 I | úgy tetszett az, mintha csak álmodnám. Az esős, borongós
27 I | van, mint eddig; látásunk csak nehezítené baját, jó lesz,
28 I | senki sem tudott enni, csak úgy néztük végig az egészet.
29 I | szükségét, nem látja.~Én ezalatt csak úgy támolyogtam egyik szobából
30 I | Nem bánom, akárhová, csak vígy magaddal, mert én nem
31 I | anélkül, hogy Lorándnak csak egyszer is eszébe jutott
32 I | puskát leemelni válláról; csak a földet nézte mindig, s
33 I | idő egyre borongós volt, csak naplement után nyíltak meg
34 I | énelőttem.~Az én agyam aztán csak még zavartabb lett erre.~
35 I | előrehaladt a szekérrel, mi csak ismét nyomába mentünk, s
36 I | éjszakai munka.~Egyszer csak azt láttam, hogy Loránd
37 I | néztem fel rájuk. – Még csak egy lámpa sem égett a folyosón.~–
38 I | takarta azt el szem elől; csak akkor lehetett rálátni,
39 I | gyermek koromban megint csak ez épület körül játszottam
40 I | írva, amiket a repkényinda csak félig-meddig födött el,
41 I | Ez az ajtó, amit én eddig csak repkénytől benőve láttam,
42 I | látszhatott ki a kertből. Csak a mi számunkra világított
43 I | beszélt folyvást, mintha csak egy idegen család történetét
44 I | meg sem süvegelte, hanem csak azért kereste találkozását,
45 I | keresik, mitől iszonyodnak; és csak arról gondolkoznak mindig.~
46 I | nap úgy, mint más nap, míg csak a leeső hó a szobába nem
47 I | mint ezt előre megmondá.~Csak két fiúgyermek volt még
48 I | el vagyok neki árulva! Csak azon múlt, hogy verés helyett
49 I | testtel hányják a közös sírba; csak ne ide, ne e rettenetes
50 I | e borzasztó hálóteremben csak egy ember számára van még
51 II | fizetésért megvenni nem, csak cserében megnyerni lehet.~
52 II | lehet.~Ezt az intézményt csak asszonyok gondolhatták ki;
53 II | kocsin (még akkor gőzhajónak csak híre volt Magyarországon),
54 II | öreg Zsuzsira haragszom, s csak most veszem észre, hogy
55 II | repesztene meg.~Hozzám azonban csak annyi szava volt, hogy siessek
56 II | eltartott az utazás Pozsonyig, s csak alkonyat felé kezdett valami
57 II | kirakatokat én még sohasem láttam, csak itt, s bámultam rajta, hogy
58 II | sok mindenfélét, amiből én csak annyit bírtam elméletileg
59 II | neki már nem volt hangja; csak minden második szótag volt
60 II | némely síp már nem szól, csak fúj.~A mi dolgunk volt hallgatni
61 II | kettős adagot szedett, s csak azután, hogy kivett valamit,
62 II | valahová, ahová készültem.~Csak azért sem nyúltam volna
63 II | akartam elfogadni. De annak is csak az lett a vége, hogy megint
64 II | Igazán mondom, egyedül csak azért, hogy lássam, mennyire
65 II | csúsztattam.~Dehogy szerencsésen! Csak akkor vettem észre, mikor
66 II | eltakarta a száját a kezével, s csak a markába kuncogott, de
67 II | gonosztevő nem gátolta azt meg, csak azután nevetett ki érte.~
68 II | ki érte.~Ez a leány mégis csak azért született, hogy engemet
69 II | gyertyát, s beszélt, hogy csak menjek utána, majd ő elvezet.~
70 II | nem ég a lépcsőn lámpás, csak egy föld alatti odúból vereslett
71 II | sötétségben is el bírjon vezetni.~Csak azon csodálkoztam, hogy
72 II | a fiúnak.~Azon bámultam csak legjobban, hogy Fánny azalatt,
73 II | fejebőrét sipkástól, mintha az csak egy rugókon járó paróka
74 II | hálósipkájának a bojtja csak úgy fityegett bele, akkor
75 II | fordult hozzám:~– Maga talán csak nem akar Ratsherr lenni?~
76 II | Lássa, nem kell neki, csak itt szeret. Hiszen nincs
77 II | a legújabb feladványnak csak az első sora volt megkezdve.~
78 II | lefordítandó feladványt.~Ő csak egy óra múlva jött vissza
79 II | meglátta diáriumába téve: neki csak le kellett azt másolni.~
80 II | sem tudta Henrik, pedig csak a kis piszének kellett volna
81 II | kezébe a könyvet!~S ha még csak a könyvet vette volna a
82 II | lineát, meglehet pedig, hogy csak azon szándékban, hogy egy
83 II | kabátnak. Diáknak köpönyeg! Az csak katonatisztnek való! Aztán
84 II | ami jó látszik rajta, az csak tettetés, azért hát katonásan
85 II | értek én mindezekhez semmit; csak a híre van, hogy tanítottak
86 II | kedvünk sem maradt.~Éppen csak úszni tanultam meg, titokban,
87 II | ezt pedig ingyen; – ha csak bűndíjnak nem számítom azt
88 III | lakik, én magam azonban csak Fromm pékmesternél.~Fromm
89 III | vetettem rá, amilyeneket csak tudtam. Hova gondol? Én
90 III | nincsen, mint az enyim.~Csak az bosszantott, hogy a kis
91 III | neki le kell kefélni. Én csak arra kértem, hogy a galléromat
92 III | aranyrámákban, s míg nálunk csak anyám hálószobájában volt
93 III | állsz szavadnak idővel!~Csak azért is szavamnak álltam.
94 III | húgom előtt.~S valóban! Csak félni kell az embernek valamitől,
95 III | fején az a dús hajlombozat csak paróka… Bocsánatot kérek,
96 III | bajuszát festi. (Az is persze csak színes kenőcs volt, semmi
97 III | bőséget hirdet, – szinte csak olyan paróka, mint a másik;
98 III | zongorázni.~Melanie húgom csak nyolcesztendős volt még,
99 III | nemigen szerette. Loránd pedig csak a hanglépcsőzetet verte
100 III | erősen állítá, hogy még csak két éve, hogy tanul.~Bennem
101 III | azért a szaváért: én már csak a kisebbel maradok.~Bátyámat
102 III | idegen rám nézve, s még csak szavamat sem érti: egyszerre
103 IV | veressék rám azt a vasat, már csak az újság kedvéért is; hogy
104 IV | rajtam is volt már lánc; csak legalább az egyik lábomra
105 IV | hanem esküdt úr most is csak mosolygott, s a kezét sem
106 IV | Esküdt úr azonban most is csak mosolygott:~– Ugyan, tekintetes
107 IV | legyen. De valami valláshoz csak kell tartozni, no. Azért
108 IV | meg ököllel az esküdtet.~– Csak nagy akasztófa vagy te!
109 IV | tudsz rajtam fogni. Már csak hát inkább a páterhez, mint
110 IV | van önt megesküdtetni.~– Csak tartsa zsebében azt a mandátumot.
111 IV | nézeteit.~– Igenis, hogy csak ön tehet róla. A piktor,
112 IV | viccekre is rá fogunk térni, csak tessék végigvárni a dolgot.~–
113 IV | Hiszen negyven év óta még csak harangláb közelében sem
114 IV | volt, elvittek onnan, én csak a puszta falakat találtam.
115 IV | öcsémuram, utoljára mégis csak megegyezünk; mármost tehát
116 IV | krajcárt.~– Nagy pénz, de csak kikerül valahonnan.~E szóknál
117 IV | felsokasodott értékhalmazt csak olyankor szellőzteté, amikor,
118 IV | kifogást tettek ellene; azt csak dobja félre.~– Micsoda,
119 IV | 10 frt., fizeti Cliquot, csak oda kell neki vinni.~Majd
120 IV | nyilatkozatát; hanem azért csak helyet foglalt az asztalnál
121 IV | megfelelni.)~– Képzelje csak, miket tesz még! A minap
122 IV | maradt itten.~– No hát az is csak szent volt! – bizonyozék
123 IV | példával legelöl. Őnagysága csak úgy hajtotta fel a villogó
124 IV | országgyűlési nótát: „Szállj le csak a keresztről, repülj a jegenyére”.
125 IV | míg az idegeneket látta, csak a csendesebb hangokon jelenté,
126 IV | pipával szájában, amit már csak keserű utóízéért színak.~
127 IV | hogy azt senki se értse, csak akinek meg van már magyarázva.~
128 IV | senkinek szóban, beszédben, csak a zengő húrokra bíz, hogy
129 IV | tán az sem, aki játssza, csak sejti, és elborong rajta.
130 IV | nyomott az arcára, amilyet csak kívánhat valaki véletlen
131 IV | mondta a szolgabírónak:~– Csak tessék előremenni, majd
132 IV | szelindek őrzi az udvart, az is csak inkább azért, hogy a vendégek
133 IV | van, Boriska lelkem, hát csak nézzen utána annak a sülthalnak,
134 IV | felebarátjától elragadná; csak tessék magát mindjárt itt
135 IV | hanem szolgabíró úr azért csak lefeküdt oda, bocsánatot
136 IV | a legerősebb indok, amit csak azon országgyűlési szak
137 IV | szörnyetegeket.~– Tehát csak vigye el, Borcsa asszony –
138 IV | csendesen morogni, hogy már az csak mégis szörnyűség, hogy az
139 IV | napra nagyobb bolond lesz.~– Csak mondd, jámbor asszony, ami
140 IV | őszintén kérte Boriskát, hogy csak egy kis feketekávét készítsen
141 IV | ellenfél jól tudja, hogy csak egy hajszál választja el
142 IV | folyott végig.~– De már ebből csak tetszeni fog? – Galuska.~–
143 IV | teleptől megszabadulhatott.~Csak mikor már jó messze kinn
144 IV | úr nagyot fohászkodott.~– Csak legalább a feleségemnek
145 V | mocsár fedte, mely éppen csak a Topándy kertje alatt végződött,
146 V | oly bizton ül a nyeregben. Csak a fejével alszik; keze,
147 V | semmi fényt a sötétben, csak rémképe az a lángnak. Bolygófény
148 V | is itt van? – Pedig még csak tegnap jött a többihez.”~
149 V | hurcoltatni magát. A vén ordas csak nagyokat ásított, embernél
150 V | akarta csalni ellenfelét. Az csak ült a kazal tetején; tört
151 V | tán ahhoz van szokva, hogy csak minden harmadnap falatozzék?~
152 VI | táncolni, mint ő tudott. Csak úgy libegett a föld felett,
153 VI | én voltam mellette; még csak nem is tekinthettünk máshova,
154 VI | balett-táncosnő, amit én csak később tudtam meg.~Ez a
155 VI | életben, hogy boldog legyen.~Csak azt nem szerettem benne,
156 VI | s ellódítottam onnan; én csak szintaxista voltam, ő pedig
157 VI | elszédül tőle. Én pedig csak azért is szíttam, a füst
158 VI | fog ütni.~Ahelyett Loránd csak úgy féldörmögve monda neki~–
159 VI | emlegettek hasonló esetet talán, csak titokban suttogva felőle,
160 VI | No, ugye, hogy mégis csak örülsz neki!~Én elragadtam
161 VI | pedig ő most is beteg, s csak az az egy öröme, hogy rólam
162 VI | van, öreg.~Nevetése még csak nem is fájt.~– De hát azután,
163 VI | megtanultad az egész világot, csak eljössz?~– Nem. Mert akkor
164 VI | szántam neki, azért, hogy én csak szintaxista voltam, ő pedig
165 VII | húszast.~– Mit akarsz?~– Csak vedd el – monda ő. – Nem
166 VII | előttünk fekvő iratokban, csak raktunk betűt betű után;
167 VII | jutottál. No, ne félj semmit: csak énrám nézz mindig! Én minden
168 VII | bánni, mintha atyád volnék, csak énrám nézz mindig.~Szerettem,
169 VII | sem anyám, sem nagyanyám, csak az az egy, hogy nekem Lorándot
170 VII | elkövettetek, s bűnné fogna válni csak azáltal, ha dacosan eltagadnátok
171 VII | bízta lemásolás végett?~Csak ez az egy válaszom lehetett:~–
172 VIII | önhöz oly bizalmas. Azt csak nem tagadhatja ön el, hogy
173 VIII | bosszúsnak látszott.~– Ön csak előttem játssza itt az ártatlant,
174 VIII | azt az albumot.~– Ön ezt csak azért akarja most magával
175 VIII | énrám; mert hiszen valakinek csak kell maradni a háznál.~–
176 VIII | hogy Loránd rokonunk.~– Csak nekem az. Önnek nem.~– Az
177 VIII | ajtajához közelítenek.~Jer csak! Azonban nem egyedül az
178 VIII | táncvigalommal végződjék, hanem azért csak felment a nevelőnőhöz.~A
179 VIII | menni.~Ezt a kövér tante-ot csak olyankor emlegették, mikor
180 VIII | kesztyűt húztam, hogy még csak be se szennyezhessem magamat
181 VIII | magamat veled. Hanem azt csak elképzeled, hogy az ilyen
182 VIII | fel Loránd bosszúsan –, ez csak gyáva egérút tőled, amelyen
183 VIII | bátor oroszlány, éppen csak akkorát esel, ha meghalsz,
184 VIII | ünnepélyes hangulatban van. Csak azért sem adja oda neki
185 VIII | értett.~– Hát bizony én csak magam nem lehetek az áldozat,
186 VIII | gyöngéden megszorítva.~– Hiszen csak most jöttem.~– Nekem sok
187 VIII | foglalva.~A később jövőnek már csak a temetőárokban van helye.~
188 IX | Én ez arany sorokat csak irigyelhetem; rám egy parány
189 IX | lehullt a fáról!~Tíz éve van csak élni. Ez meg nem másítható.
190 IX | is szeretne utánahalni.~Csak ne volna az a síró arc otthon!
191 IX | félelemtől ön miatt? Hiszen csak nem engedhetem, hogy önt
192 X | ilyen késő órában jövök; csak annyit vettem észre, hogy
193 X | Hisz az ilyen balesetről csak lehetnének előre értesülve.~
194 X | kergettek-e, azt bizony nem tudom; csak arra neszeltem föl, mikor
195 X | szemrehányásában; s nekem csak ugyan a legelső szalmaszál
196 X | mondott a vén kolléga? Tudja, csak azért hívom kollégának,
197 X | néha-néha hasznát venni. Bízza csak magát rám! Idehallgasson
198 X | találjuk.~– Ha őket vitte?~– Csak ne okoskodjék most, studiosus
199 X | Hanem ezt nem tudja senki: – csak én, meg Mócli, meg a madame
200 X | bűn súlyosabb felét.~– Hát csak menjünk most legelébb is
201 X | Hanem egyet kötök ki csak az úrfitól. Maga ne szóljon
202 X | ne szóljon egy szót se, csak hagyjon engemet beszélni.
203 X | mint az írás; hanem én csak egyszerre megrohanom, ráhajtok,
204 X | cseppig a titkát. Majd maga csak vigyázzon rám, valaha még
205 X | menniök.~Márton intett, hogy csak maradjak a sarkában, mikor
206 X | nőni az arcán; hanem azután csak magához tért megint Mócli;
207 X | Malomligetben van is a tűz, csak engem hajtanak el. Minek
208 X | odahajolt a füléhez.~– Mócli, csak nem akarod előttem bolondnak
209 X | rajtam?~– Nem tudom. Én csak annyit tudok, hogy ahová
210 X | megharagudtál énrám.~– Nem. Csak beszélj! Mit tudsz még?~–
211 X | Bálnokházy nem üldöz téged, csak elmondja a világnak azt,
212 X | ezt! Ez a veszély valaha csak el fog vonulni.~– Hallgass
213 X | kérdezém én megrettenve.~– Nem. Csak tíz esztendeig ne! E mai
214 X | Miért?~– Azt ne kérdd, csak add szavadat arra, amit
215 X | nyúlva. – Hová hajtsak?~– Te csak hajts oda, ahová küldtek –
216 X | felismerhetne.~– Hát akkor csak egyenesen a Duna mentében
217 X | mérföldnyi útra? Onnan megint csak egyedül kell visszaeresztenie.~
218 X | látok közelíteni, egyszer csak kiugrom közülök, a bakra
219 X | odaér, mire megvirrad, aztán csak mindig arra, ahonnan a nap
220 X | van – mindegy: útitársának csak kell lenni. Ha egynek nem,
221 XI | egyfelől, másfelől énrám.~– Csak be, be a házba! – sürgetett
222 XI | fölidéz lelke előtt.~– No, csak csendesen, leányom; csendesen –
223 XI | fájdalom nagy tisztelet! Csak egy alak mert közelében
224 XI | vagyok még, hanem azért csak Fánny szőke hajfürteit simogatá.~
225 XI | mai járatnak a vége, azt csak egyedül én tudtam.~Nem tolakodtam
226 XI | csendesen viseltem magamat; még csak zajt sem ütöttem a kárból.
227 XI | forintig megkárosított. Ha csak magamrul volna a szó, megvetéssel
228 XI | Anyám nem tudott szólni, csak a kezeit tördelte.~– Azért,
229 XI | hazaérünk!~Tehát addig van csak időm, míg hazaérünk. Mi
230 XI | akarsz-e titkolózni? Azt csak nem hiszed, hogy mi fogjuk
231 XI | nekem!~Hiszen úgy kérni csak nem tudott senki, mint előttem
232 XI | nekem. Minthogy adott szavad csak anyádnak és nagyanyádnak
233 XI | Fánny, és mondd meg, hogy csak azon feltétel alatt mondom
234 XI | el neki, és senkinek még csak egy tekintettel sem fogják
235 XII | gyalog utazó felé, aki még csak arra sem méltatta eddig,
236 XII | megállítá a lovakat.~– No, csak frissen – szólt Lorándhoz
237 XII | hordják az enni-inni valót, s csak parancsolgatni jőnek.~Lorándnak
238 XII | a halálarc is; hanem ez csak egy percig tartott: az is
239 XII | is meglehet, hogy talán csak káprázat volt.~Azután erős,
240 XII | megszólalt a rabló:~– No, csak ide gyorsan a pénzzel!~A
241 XII | is ragyog az ujjadon.~– Csak hadd ragyogjon!~– Nem hiszem,
242 XII | Ez a rémjelenet mindeddig csak úgy tűnt fel Loránd előtt,
243 XII | tintásujjú diák! lett volna csak megtöltve ez a pisztolyom
244 XII | A nagyságos asszonynak csak ennél a szónál tűnt fel,
245 XII | között. Most kezdte még csak meglepni e nemes, büszke
246 XIII | engemet ne is nagyságoljon. Én csak egy szegény cigányleány
247 XIII | aztán kinevetnek. Persze csak a hátam mögött, mert ha
248 XIII | ismét Lorándhoz.~– Azért csak híjon maga engemet Ciprának!~–
249 XIII | ő nem háziasszony, hanem csak cigányleány. Amellett oly
250 XIII | eldobni megint könnyű, mert csak cigányleány. Valami tárgynak
251 XIII | más ember volt; amilyennek csak maga előtt szeretett látszani.~
252 XIII | tanulmányozta.~Ilyenkor csak Lorándot szívelte maga körül.
253 XIII | ekeszarvánál. Az ambíciónak csak rendes vonalozott útjai
254 XIII | írnokságon, ha az ember csak honorácior; tertia non dantur!
255 XIII | tesznek valamit, s aztán ők is csak odajutnak, ahova a többi.~
256 XIII | élősdi fajnak nincs; ha csak annak nem vesszük, hogy
257 XIII | ember közül egy híján mind csak egy gazdag hitelezőnek nézi
258 XIII | kamatfizetésről van szó, akkor csak az az egy emlékezik meg
259 XIII | ismét nem velem történt; én csak egyszerű tanúja voltam a
260 XIII | titkocskák közössége, miket csak az ifjak értenek egymás
261 XIII | legelső tudomány a világon.~Csak két napunk maradt Heidelbergában,
262 XIII | vegyünk. E két nap alatt csak kétszer láttam Áronffyt.
263 XIII | Az én atyámfia azonban csak évrül évre komoly kedélyű
264 XIII | felől, s amit megtudtam, csak növeli aggodalmamat. Áronffy
265 XIII | Nem is úgy beszélt, mintha csak Lorándhoz szólna csupán,
266 XIII | tapasztalt részemről, amire én csak azt mondhattam, hogy bizony
267 XIII | szobában mély hallgatás volt, csak a nagy percinga számlálta
268 XIV | nevetett saját előadásának.~Csak maga nevetett, a többiek
269 XIV | övedre akasztva függ; s ha csak az öcsémet meg nem hódítja,
270 XIV | hajcsomagot elhajítva a földre. – Csak így a többit is.~Cipra az
271 XIV | jövevény hölgy szívét; tehát csak le azzal a sámsoni bűverővel
272 XIV | ösztönnel, amit a természet csak a nőknek adott, előre érezé,
273 XIV | szokott báb? No, így jöjjön csak! Ezt szép lesz megalázni.
274 XIV | helyzetbe beletalálja magát; csak a mai nap legyen derült,
275 XIV | törődő házi cifraság, aki csak piperézkedni szeret, óra
276 XIV | minden díszítmény nélkül, csak nyaka körül és kezefejénél
277 XIV | mondaná neki: hallod ezt? Csak akkor fogadta el Melanie
278 XIV | kell szolgálnom, mindegyik csak úgy veheti hasznomat.~Magában
279 XIV | behozták Melanie útibőröndjét, csak egy volt, és semmi skatulya
280 XIV | legfelyül volt, felső ruháit.~Csak két darab volt, egy perkál,
281 XIV | indiszkrét tudakozásra:~– Csak azért nem, kedves Ciprim,
282 XIV | saját kézimunkája. Könyvféle csak egyetlenegy volt a bőröndben:
283 XIV | gyöngédtelen van, azt eltakarja, csak suttogva.~– Az ügyvéd azt
284 XIV | gondolatra jött, hogy ő még csak most kezd el – leány lenni.~
285 XIV | való.~Melanie e kérdésre csak szemjátékkal felelt. De
286 XV | mely az elveszettet még csak meg sem sirathatja.~Óh,
287 XV | becsületét, kettő közül csak a másodikat válthatja ki.~
288 XV | mindkettőnél jobban. A három közül csak egy pár válhatik; amelyik
289 XV | bebizonyítani! Téphetnénk csak ki a szíveinket, s hasonlíthatnánk
290 XV | látni, hogy ővele mindenki csak enyeleg, amahhoz pedig komolyan
291 XV | és erény magas fogalmait csak álomképpen sejtve: ez a
292 XV | haljon meg, azután is éljen. Csak annak haljon meg, aminek
293 XV | nőszívbe belopta magát.~Egyszer csak eszébe jutott összevissza
294 XV | hát szeresse!”~Estebédnél csak hárman ültek egyedül az
295 XV | Ez tud repülni, én pedig csak a földön csúszok!~Mikor
296 XV | tekintettel Cipra. – Majd csak itt!~Azzal végigvágta magát
297 XV | megtanították mindenre. Ön csak eltagadja, hogy ismeri az
298 XV | lángvörösre gyulladt arccal. – Csak sokat tréfálózzanak velem!
299 XVI | eltitkolt boldogság, amiről csak az a két ember tud, aki
300 XVI | divatvilág első arszlána volt, csak eltűnik a szalonok illatszeres
301 XVI | büszkeségért.~Most csupán csak még arra az egyre van szükség,
302 XVI | jövendőmondó kártyák.~Valamit csak kell az embernek hinni.~
303 XVI | az ifjú gondolatát.~Ő is csak úgy némán felelt meg rá.
304 XVII | Lorándnak, aki nem választhat, csak a meghalás és a világ csúfsága
305 XVII | Igen?~– Hanem ön itt csak egyre mondogatja nekem a
306 XVII | percre meg volt lepetve; csak bámult az érkezőre, mintha
307 XVII | Általános lett a zavar.~Csak Topándy maradt kivétel,
308 XVII | malasztteljes hangon az úrhölgy. – Csak kívül mutatja azt, de szívét
309 XVII | közellétre, ami a kegyedé: csak egy szót súgok kegyednek,
310 XVII | quantum satis, amennyi csak elég. Tehát attól a boldog
311 XVII | rebegé, hogy ily jó rokonnal csak jókedvében áldja meg választottait
312 XVII | Igen.~– Hanem azért ön csak meg fog bennünket látogatni
313 XVIII | hozzád, mámoros szerelem!~Csak egy út van, és az egyenes: –
314 XVIII | valamennyien otthon lesznek.~Csak néhány nap még az élet.~
315 XVIII | nincs okod bujdokolni.~– Csak akkor kívánok velük találkozni,
316 XVIII | mint boldog embert.~– Az csak rajtad függ.~– Néhány nap
317 XVIII | hozasz ide, az a leányom. Csak hozd minél elébb!~– Nem
318 XVIII | Apámhoz, nagyapámhoz.~– De csak nem marad oda örökké?~Erre
319 XVIII | különbséget tett rajta az idő, azt csak bizonyos előkelő úrias modorban
320 XVIII | esett rosszul életemben, csak az, hogy tőled haraggal
321 XVIII | megtudtad?~– Remélem, hogy csak nem vagy rá féltékeny?~–
322 XVIII | cigányleányra?~(„No iszen, csak azzal kezdj! – gondolá Loránd –
323 XVIII | ezt szeretem. Az asszony csak asszony. A többek közt,
324 XVIII | esztendei színpadi kurzus csak használt neki. Azt hiszem,
325 XVIII | utam van Szolnokra.~– Óh, csak eredj! Miattam ne aggódj
326 XVIII | maradni.~– Mennykőt! Tán csak kilöksz?~– Óh, hohó! Ma
327 XVIII | jössz te is.~– Okvetetlen, csak az útiköpönyemért légy szíves
328 XVIII | olyan háládatlan volt, hogy csak Gyálit engedte komplimentírozni
329 XVIII | hallotta, de nem eszmélt rá.~Csak az a levél! Melanie levele!~
330 XVIII | legyen ingadozó.”~„És hátha csak ennyi véletlennek látszó
331 XVIII | rég egyetértettek már, s csak azért jöttek össze, hogy
332 XVIII | küszöbnek támasztva. Még csak egyszer sem tekintett az
333 XIX | egypár hónapot tölthettem csak otthon; anyám megőszült
334 XIX | volt nekünk adós. Hiszen csak csereleány volt a háznál.~
335 XIX | hogy az másképp lehessen. Csak idő kérdése volt köztünk
336 XX | Szolnokra, mint Loránd; csak arra kértem őket, hogy addig
337 XX | eddigelé száműzve volt.~Nekem csak az tűnt fel különösen, hogy
338 XX | is, rád ismerek. Mintha csak boldogult atyádat látnám
339 XX | dörmögött rám ingerülten.~– Csak csendesen, kedves Loránd!
340 XX | fiskális úr!~– Már azért csak ne fiskálisurazz!~– Megállj
341 XX | hátrahanyatlik a szék támlájára, s csak olyankor neszel föl, mikor
342 XX | bortól.~Ekkor kezdődik azután csak az igazi hősök szerepe.
343 XX | megvetése van kifejezve.~Csak az nyugtatott meg, hogy
344 XX | az ember józanon maradt. Csak kóstolgatta a bort, amíg
345 XX | legénykedék Loránd.~– Szívesen, csak tedd meg te elébb!~– Én
346 XX | árkangyala kezét.~Beszéljetek csak!~Loránd arca egész lázasan
347 XX | munkában meggátoljon.~Egyszerre csak megfogta valaki hátulról
348 XXI | év alatt történt, az mind csak egy nehéz álom lett volna,
349 XXI | álom lett volna, melyből csak a férfikor sűrű szakálla
350 XXI | oka nagyon megijedni.~– Csak ide vele!~Loránd előre nevetett
351 XXI | Szívembe döfte a tőrt, és én csak a csókra emlékezem, amit
352 XXI | Loránd nem tudott szólni. Csak az elolvasott levélkét mutatta
353 XXI | fenekéig megsérteni, megölni, csak azt látja, hogy Loránd a
354 XXI | a másiknak mit mondani. Csak gondolkoztak egymás felől,
355 XXII | felejtették, hát mármost csak menjenek el maguk Boris
356 XXII | s kérte Lorándot, hogy csak maradjanak ott sokáig.~Cipra
357 XXII | tegnap kisütöttem, azt ma csak fel kell melegítni: úgy
358 XXII | megreggelizteti magánál, s csak úgy ereszti vissza. Ez ugyan
359 XXII | invitálni: akkor talán már csak megérkezett volna. Én mindent
360 XXII | urat nem hozták el?~– Az csak ebéd után fog eljönni –
361 XXII | szavaiban meg nem érzeni. Csak azért is ezt folytatta.~–
362 XXII | ember halála napján túl is, csak kellő flegmával bírjon hozzá?
363 XXII | hasznos; hanem hát így is csak meg vagy te ölve.”~Ezt a
364 XXII | visszajönni.~– Az istenért! Csak nem érte valami veszély? –
365 XXII | történt azután?~– Én valóban csak ma éjjel óta tudom azt,
366 XXII | megint egyszerre.~– Megálljon csak, kedves öcsém – szólt közbe
367 XXII | kisasszony hagyá, egyszerre csak halk tündéri hangok kezdenek
368 XXII | nyugodtan felelt:~– Nem. Csak kivetettem a becsületes
369 XXII | nagyon szeretjük, s önöknek csak szerencsét kívánhatunk hozzájuk.
370 XXII | A homlokom törülgetem. Csak mondd tovább!~Midőn az asztaltól
371 XXII | talpig keserű. A titkot csak mi tudjuk és nagyanyánk
372 XXIII | fogadott apja, Lorándnak csak őelőtte kellett mindent
373 XXIII | ügyeibe, mulat és nevet: – csak ő maga tudja, hogy mikor
374 XXIII | hű szerető leányra nézve csak gúny lett volna, ha szívének
375 XXIII | forró szerelmét nyújtja, az csak hideg bosszút ád érte vissza.~
376 XXIII | percnek örök élvezése volt csak.~Ott vannak még a gyermekkori
377 XXIII | család a menyasszonyhozásra, csak az örömanya maradt otthon.~
378 XXIII | lábát megütötte a guta; csak úgy támaszkodott egy hosszú,
379 XXIII | úrfi írta.~– Nem, öreg, csak eggyel.~– Azt leütötte vele?~–
380 XXIII | nekiförmed Henriknek.~– Csak te volnál már más! De nézze,
381 XXIII | sorsával, hogy bizony Henriknek csak jobb mégis az apja üzletét
382 XXIII | alakjai közé.~Az ő vígsága csak mások számára való; a nagyanya
383 XXIV | bátyám, megint?~– Hallgasd csak, hosszú krónikája van ennek.
384 XXIV | Hát jól van.~– Hiszen csak neki legyen jó, nekem jó.
385 XXIV | az én fátumom is; azért csak hallgass türelemmel végig
386 XXIV | Bálnokházyné azt mondta leányának: csak azért is, most már csak
387 XXIV | csak azért is, most már csak dacból is nőül kell menned
388 XXIV | Föltettem magamban, hogy csak azért sem teszek semmi bolondot.
389 XXIV | fog bosszantani vele. Aki csak kapható ismerős volt a környékből,
390 XXIV | azért a kócsagtollas kalpag csak a fején maradt közbámulatra.~
391 XXIV | túléltem ezt a fájdalmat is. Csak már az utcán ne történt
392 XXIV | Énnyi ember szeme láttára! Csak már legalább én ne láttam
393 XXIV | megcsalt bennünket, de az csak cserébe esett; mert viszont
394 XXIV | megnyert uradalomról, amelyben csak egy ember hisz még: ez a
395 XXIV | papnak, hogy az egész világon csak egyetlenegy ember van, akit
396 XXIV | hogy ő is itt volt akkor. Csak azt szeretem, hogy te nem
397 XXIV | háborút, onnan eltakarodik, csak addig mer garázdálkodni,
398 XXV | hogy kinek a borát issza, csak jó bor legyen.~Maga Sárvölgyi
399 XXV | csupán áldozatot akart hozni, csak egy ártatlanul meggyalázott
400 XXV | szeme be van kötve (éppen csak ma érkezett a bandához),
401 XXV | hálálkodj tovább!~De a cimbalmos csak nyomta befelé az ajtót,
402 XXV | ellenedben a támadó, te csak védted magadat, ahogy védhetted.
403 XXV | belőle minden bátorságot. Csak vakmerő tudott lenni a rabló,
404 XXV | nap Cipra, a te leányod.~– Csak forrald bennem a mérget
405 XXV | ők is vakmerő emberek.~– Csak bízd azt énrám! Ne félj
406 XXVI | maga, nagyságos kisasszony: csak kisasszony maga még. Sok
407 XXVI | szer, amit mondok, hanem csak egy kis babona.~– Lökjétek
408 XXVI | volnál, vagy meleg volnál, csak ilyen langy ne volnál!”~„
409 XXVI | nekem az égből a holdat; csak azt, hogy szakítsd le az
410 XXVI | magamat is.”~„Vagy talán csak magamat.”~„És tán akkor
411 XXVI | hogy ,mit’ szeret?”~De még csak annyit sem tett meg, hogy
412 XXVI | hogy megállt volna; hiszen csak véletlenül jött ezen, s
413 XXVI | bátyámmal szólani.~– No, csak ki vele!~– Én nőül veszem
414 XXVI | kályhafűtőjét vette nőül, csak azért, hogy beszéltessen
415 XXVI | mert szívemet betölti.~– Ha csak azt kerested, azt megtalálod.
416 XXVII | nem tudja lehunyni szemét, csak hánykódik álmatlan fekhelyén,
417 XXVII | szegény, elhanyagolt leány csak érzi, de nem tudja kimondani
418 XXVII | elől rejtegetnek, egymással csak titokban, betűk alakjában
419 XXVII | szívfájdalom nem tudni imádkozni: csak így térdepelni kiáltó vágyaktól
420 XXVII | íróasztala mellett, tőle csak két faltól elválasztva,
421 XXVII | tanya helyére.~Ott most csak egy fekete szérű van.~Szerteszét
422 XXVII | hallgattak.~– A lovakat is csak kell őrizni valakinek, hogy
423 XXVII | őrizni.~– Jól van, pajtás, csak azt akartam megtudni, nem
424 XXVII | ajtón akarna kiosontani, csak tüzet neki! Hiába ne puskázzatok! –
425 XXVII | vallatni fogjuk.~– Azt majd csak bízd aztán rám-szólt egy
426 XXVII | felismerhetetlenné téve magát.~Csak Kandúr nem csinált magából
427 XXVII | darab faderékból kivágva; csak akkorák, hogy két ember
428 XXVII | felé fordult. De az álom csak nem jött vissza; de a reszketés
429 XXVII | jött vissza; de a reszketés csak nem múlt el; de a dalimadár
430 XXVII | múlt el; de a dalimadár csak nem hallgatott el a bokorban.~
431 XXVII | Menj mezítláb!”~Hiszen csak néhány lépés az ajtótól
432 XXVII | történhetnék addig?~Hiszen csak ártatlan óhajtás az egész.~
433 XXVII | láz elállta minden idegét.~Csak egy kis gallyacskát letörni
434 XXVII | villogva.~A csalogány most már csak gyügyögve nyögdécselt a
435 XXVII | csillagos éjnek.~Ejh, hiszen csak egy percig tart ez!~A fű
436 XXVIII| szólt a leány –, nézze, csak eddig ment be a kés.~És
437 XXVIII| nézek! – monda Loránd, és csak Ciprára volt gondja, egy
438 XXVIII| meg van sebesülve.~Topándy csak most vette észre, hogy Cipra
439 XXVIII| Lorándtól.~– Késszúrás.~– Csak késszúrás? Az még begyógyul.
440 XXVIII| gazemberek puskával bánni, csak a port vesztegetik.~– Hát
441 XXVIII| foghatod egyenkint. Hát csak ezt akartam mondani.~– Jól
442 XXVIII| kivált csoportok közé. Aztán csak hidegvér, öcsém; – tudod:
443 XXVIII| padlásra.~Ott a sötétben csak tapogatózva lehetett haladnia;
444 XXVIII| nem szegény embernek való.~Csak két férfi van az egész udvartelken,
445 XXVIII| kínálkozó hely volt számára. Ez csak tíz lépésnyire van az ajtótól,
446 XXVIII| lépésnyi távolban előtte. Neki csak két lövése van, s azzal
447 XXVIII| eltűnve a park sűrűjében.~Csak a vén oroszlán maga volt
448 XXVIII| törje le ellenfelét.~Kandúr csak fogai közül dörmögött; a
449 XXIX | úrnak; minden áldást, ami csak a földön meg a mennyországban
450 XXIX | akarja tőlem perelni?~– No, csak ne lármázz: adok helyette
451 XXIX | flegmával az öreg, s még csak a kezét se vette elő a háta
452 XXIX | veszni velem; látom; hát csak essünk át rajta szaporán,
453 XXIX | beszéljünk okosan!~Erre aztán csak megszánta Kólya uram a feleségét,
454 XXIX | bajomat, ami idehozott.~– Hát csak baj kergetett ide?~– Az
455 XXIX | No iszen majd lefülelem, csak idejöjjön.~Abból az egész
456 XXIX | okoskodott:~„Kerülj elő csak, te cigányasszony, azzal
457 XXIX | fülű malaccal; kapják meg csak nálad, majd beültetnek a
458 XXIX | uram nem szólt neki semmit, csak hagyta elmenni maga előtt,
459 XXIX | hagyta elmenni maga előtt, csak úgy kísérte a túlsó oldalán
460 XXIX | sötét kamarába, melynek csak egy szűk, arasznyi ablaka
461 XXIX | akkorra a cigányasszonynak csak hűlt helye volt. Azon a
462 XXIX | mozdult a meleg éjjeli légben; csak néha hallatszott valami
463 XXIX | aggályt költ az emberben is.~Csak a pók a szögletben örül
464 XXIX | még a szellő sem zavar. Csak a fülemülék zengnek össze
465 XXIX | csákány döngése a kőfalon, csak néha-néha szól közbe egy
466 XXIX | hatalmas dördület, aminőket csak a drága damaszkcső ad. Egészen
467 XXIX | Nem, nem állat az. Így csak ember tud üvölteni, kit
468 XXIX | ezüstöt egy pohár vízért! Csak addig hadd éljek, míg ezt
469 XXIX | agyon? Önvédelemből tette.~Csak a kezei ne reszketnének
470 XXIX | pisztollyal eltalálja őt, ha csak homlokára nem illeszti a
471 XXX | ezzel! Sebed nem halálos, csak légy nyugodt.~– Azt én jobban
472 XXX | azt mondá a leánynak, hogy csak legyen nyugodtan; ne mozogjon,
473 XXX | azt a sebet adá!~Ő tudta csak, milyen mélyen hatott be
474 XXX | gyerekkel szokás. Gyógyulj meg csak! Majd veszünk szép ruhát,
475 XXX | kedvünk lesz, sohase bántunk; csak gyógyulj meg! Örömöt akarnak
476 XXX | ahhoz én nem értek. Én csak érezni tudok, de arról beszélni
477 XXX | szeretem.~Szerelmünk eddig csak fájdalmat termett mindkettőnkre
478 XXX | lüktetett ki az a hű szív, mely csak ővele volt mindig tele,
479 XXX | ővele volt mindig tele, mely csak őérte dobogott, mely őhelyette
480 XXXI | Hány esztendőre ítéltek?~– Csak kettőre.~– Többet vártam.
481 XXXI | vártam. Hát eszerint majd csak magam viszem el ezt a levelet
482 XXXI | is. Ha én azt tudom, hogy csak zörgetnem kell, és megnyittatik,
483 XXXI | magát kapacitáltatni. Pedig csak vendégek voltunk itt! „Animula,
484 XXXI | találkozott.~Mosolyogni akart; csak súgva, töredezett hangon
485 XXXI | előzheté meg jöttét.~Otthon csak az első levelet kapták.~
486 XXXI | az egész háznál.~Hiába, csak őt szerették legjobban most
487 XXXI | lett. Amit néhol Loránd csak egy futó szóval vetett oda,
488 XXXI | ember, állat alszik körül; csak azok vannak még ébren, kik
489 XXXII | szerzett hírt, koszorút; csak amit keresett, a dicső halált,
490 XXXII | melynél kezdé, vége felé csak egy tizedrész volt már meg.
491 XXXII | azok között volt, akik még csak sebet sem kaptak soha.~Pedig
492 XXXII | szerettek!~Hanem mi azért csak szerettük őt.~És aztán így
493 XXXII | volt élet már az övé, hanem csak a napok számlálása.~Siralom
494 XXXII | tudja ölni az időt, Loránd csak küzdött az idővel, s minden
495 XXXII | megfogva.~– Semmi sem; – csak egy kicsit meghalok.~– Az
|