Fezejet

 1 I    |          neveztek, abban ő nem látott mást, mint a múltak bűnét. Bátyja
 2 XII  |              ki hatóság alatt nem ért mást, mint szolgabírót, s arról
 3 XIII |               érti?~– Hát kit értenék mást? Te azzal az emberrel naponkint
 4 XIII |              a dolgot, mint annyi sok mást.~Azonban csalódtam. Ez az
 5 XIV  | elbeszélgetnek; mindenről, ami senkit mást nem érdekel.~Melanie sok
 6 XVI  |        kezével.~Cipra pedig – valamit mást látott meg, mint amit mutattak
 7 XVII |             Bálnokházyné nem engedett mást is szóhoz jutni.~– Nem fogok
 8 XVIII|                Loránd pedig – egészen mást értett.~– Hát aztán mikor
 9 XIX  |             gondolatban, nem találtam mást, mint békét, türelmet és
10 XXV  |            beletömhetsz. Hanem valami mást kell megkapnod ottan.~–
11 XXVI |               a gyertya felém fut le, mást szeretsz te akkor: – kedvesem.”~„
12 XXVI |                Odafurakodott hozzá.~– Mást is látok én még, szép kisasszony.
13 XXVII|            parancsolni! Majd iszom én mást, ha vége lesz.~Most aztán
14 XXX  |                a halállal; nem érzett mást, mint azt a végtelen üdvöt,
15 XXXI |               elküldje.~Azután megint mást gondolt.~Fölkereste a szolgabírót.~–
16 XXXII|             és egykedvű. Nem olvasott mást, mint matematikai könyveket.