Fezejet

 1 I    |            mindent, ami a szívén van, beszél jövőről, múltról, ígér,
 2 II   |             két ember előttem németül beszél, az okvetlen felőlem tervez
 3 II   |             Fromm táti „latein”-járól beszél. Nagyobb biztosság kedvéért
 4 IV   |      gyermekéhez, kivel messze kézből beszél; de a cimbalmos „pertu”
 5 VII  |               azt hallgatni, hogy mit beszél a haza!~Eddig fogalmam sem
 6 VIII |               Neki ugrani kell.~– Mit beszél ön?~– Amit nem volna szabad
 7 XI   |              voltam fogulva.~Csakhogy beszél már! Ez a hallgatás kínoz
 8 XIII |           tréfál-e ez most vagy valót beszél.~– Micsoda mese ez?~– Mese? –
 9 XIII |             meg egy földi férget, aki beszél.~– Én rögtön magam átsiettem
10 XIV  | visszamosolyogni minden. Ha ő németül beszél, úgy fog beszélni az egész
11 XVIII|             Cipra, hallgassa, amit az beszél.~S még nem volt rá eset
12 XX   |           inkább egyszerre valamennyi beszél, egyik a másik szavába,
13 XXII |              sejti, hogy az, akiről ő beszél, Bálnokházyné leendő veje.)~–
14 XXVI |  benépesítettek.~A virág szirma arról beszél: szeret-e, nem szeret-e,
15 XXVI |           cica, mind a szerelem felől beszél: s melyik leány nem hiszi,
16 XXVI |          melyik leány nem hiszi, amit beszél?~Szegény leányok!~Ha tudnák,