Fezejet

 1 I    |      emlegetni. Óh, mennyi öröm vár ránk holnap!~Nagy csoda
 2 II   |       szeretem; – pedig ő talán vár arra. A nyomorult léleknek,
 3 II   |    felelt ő –, hanem a pozsonyi vár romja.~Különös várrom. Bennem
 4 V    |         Tán itt már kész lakoma vár rá holnap? Vagy tán ahhoz
 5 VI   |       pedig iszonyú sok „labor” vár holnapra. Én már elvégeztem
 6 VII  |         valami szigorú büntetés vár. Tévedés volt, az igaz,
 7 VIII |       kézzel nyúlni ahhoz, akit vár?~Most az utcaajtó nyílik,
 8 IX   |       ez idő alatt. Hát őreá mi vár? Túláradó szabadságvágya,
 9 X    |         Az a „Fehér Farkas”-ban vár a gyors parasztfogattal,
10 X    |         mikor az érkezik, akire vár.~Óh, mint kell neki őt szeretni!
11 X    | szeretni! Óh, mily nehéz küzdés vár itt reám!~Amint engem meglátott
12 X    |         tehát siess! A bérkocsi vár.~– Bérkocsi? Azzal én nem
13 XVIII|       előtt. Sok félretett öröm vár nálunk; azt mind egyszerre
14 XXI  |            oda, ahol boldogsága vár reá. Lankadombig én hajtom
15 XXX  |       neofit, ki a keresztvízre vár, most tanítottam meg neki