Fezejet

 1 II   |           szeretni az, aki utánam jő, mint én szerettelek? Isten
 2 III  |   kemencét fűtik, s Márton legény jő diákul jó reggelt kívánni.~
 3 IV   |           senki nem tudja, honnan jő, hová megy, az űzött felhő,
 4 XI   |   nagyanyám –, Dezső pedig velünk jő.~Anyám e szóra rám tekintett,
 5 XIV  | nebántsvirág, aki múltját siratni jő ide, aki minden szóban célzást
 6 XIX  |       hogy amit tesz, az szívéből jő, s szívének jólesik. Derült,
 7 XXII |           kedves Fánny, közbe nem jő, meg nem ragadja kezedet,
 8 XXVI |      Észre sem vette, hogy Loránd jő a háta mögött, mikor ő a
 9 XXVII|           felőli ajtót befeszítni jő. Itt vannak-e a kecskelábak?~–
10 XXIX |           a Topándy-kastély felől jő.~Erre aztán sűrű lövöldözés
11 XXIX |         robaj hangzik három lovas jő vágtatva a faluvégről, kikben
12 XXX  |        lett utána, hogy mégsem az jő.~Milyen soká tud késni!~
13 XXX  |        kívül. Talán már a lelkész jő?~Csalódott.~A belépőben
14 XXXI |            egymás kezét szorítva, jő.~A nők eléjük rohannak,
15 XXXII|     akarjuk hinni, hogy ami utána jő, még mindig rosszabb napokat