Fezejet

 1 III   | ameddig én itt vagyok, addig ő távol van; olyanok leszünk, mint
 2 III   |   világon, s nem lakom én tőle távol?~Nagyanyám megígérteté velem,
 3 IV    |        gazda és a vendég olyan távol estek egymástól, hogy egyik
 4 V     |       vadászcimboráinak, kik a távol eső mocsári szénakazlat
 5 X     |        összeszorított ököllel.~Távol voltam attól, hogy most
 6 XI    |      mert úgy ígérte. Mindenki távol állt tőle: a nagy fájdalom
 7 XV    |        is tartotta magát többé távol a házi leányoktól; utánuk
 8 XVI   |       rejtelmet, mellyel eddig távol tartotta őt és szülőit magától?~
 9 XVII  |      hozzászoktak már, hogy őt távol tudják, s a testvér haláluk
10 XXIV  |       Ha van szíve, akkor vagy távol tartja magát a leánytól,
11 XXVII |      sóhajtás, amilyen iszonyú távol a csillagos ég, ki hallja
12 XXVIII|    embernek a sivatag közepén, távol minden emberi segélytől,
13 XXIX  |      fülemülék zengnek össze a távol és közel kertek bokraiban,
14 XXIX  |   volna már?~Sokáig semmi nesz távol és közel.~Sárvölgyi nyugtalan