Fezejet

 1 I   |    megfelelhetetlen tárgyakról: olyankor szép méla szemei oly kimondhatatlan
 2 I   |       férfikor tanított meg rá.~Olyankor, mikor sírnom kellett volna,
 3 II  |    fehér két fogsora tündöklött olyankor; – szóval csúnya volt, mint
 4 IV  | felsokasodott értékhalmazt csak olyankor szellőzteté, amikor, mint
 5 VII |      diákokról. Hogy húzták meg olyankor a repedt harangot, mely
 6 VIII|       Ezt a kövér tante-ot csak olyankor emlegették, mikor Hermine
 7 X   |       furcsa hibát követett el; olyankor Melanie is nevetett, s kikacsintott
 8 XV  |   szerepet kell játszani, Cipra olyankor lármás negéddel utasítja
 9 XVII|          nem is tréfát elérteni olyankor, midőn magasabb szférák
10 XX  | beszélgetést kezdjen, s hogy én olyankor mindig a hozzám legközelebb
11 XX  |        a szék támlájára, s csak olyankor neszel föl, mikor pohárkoccintásra
12 XX  |         trágárságokig mennek, s olyankor nekem rosszul esik Loránd
13 XXII|  szolgálatot teszek rokonaimnak olyankor, midőn azon lépésnél visszatartom,
14 XXXI|     mosolyog; s mikor felkacag, olyankor más ember fogcsikorgatva