Fezejet

 1 I    |       jött, és nem kímélt senkit. Iszonyú erős volt. Én nem hittem,
 2 I    |       borzasztott valami, hogy ez iszonyú kérdéssel bátyámhoz forduljak.
 3 I    |         ne e rettenetes házba; ez iszonyú kísértő rémek soraiba! –
 4 VI   |          Ugyan későn jössz, pedig iszonyú sok „labor” vár holnapra.
 5 VIII |         az. Önnek nem.~– Az mégis iszonyú, egy fiatalember életpályáját
 6 XI   | összefutottak anyám ápolására, ki iszonyú kínokat szenvedett, s onnan
 7 XI   |       azután jött Fromm nagymama, iszonyú fenyegetőzésekkel veszekedni;
 8 XVII |            Rendkívül híres ember. Iszonyú sokra vitte. Egész csoda
 9 XXII |            hogy figyelmeztesse őt iszonyú fogadására. Óh, uram, ön
10 XXIV |     helyéből. És most mégis olyan iszonyú ürességet , érzek lelkemben.
11 XXVII|          zokogó sóhajtás, amilyen iszonyú távol a csillagos ég, ki
12 XXX  |           Mit fog ő felelhetni ez iszonyú kérdésekre?~Hazugságokkal
13 XXX  |        gonosztevőkkel?~Óh, milyen iszonyú kétségek ezek!~És azután
14 XXXI |         Az orvos azt állítá, hogy iszonyú kínokat kell neki kiállania