Fezejet
1 I | haja volt, tiszta fehér, mint a hó. Gyermekkoromban sokat
2 I | bátyám és én úgy éltünk, mint akik egymás gondolatát is
3 I | egyébre sem volna gondja, mint nekem örömet szerezni. Ha
4 I | karcsú volt és gyöngéd arcú, mint egy leány.~Még most is csak
5 I | ült ott az asztal végén, mint aki nem is hallotta azt.
6 I | kezét; olyan volt ez a kéz, mint a jég.~– Hideg van odakinn,
7 I | volt rám hatása semminek, mint egy darab fára. Szerencsétlen
8 I | két szeme olyan lett erre, mint a tűz. Látszott, hogy valami
9 I | is olyan közönyös volt, mint mindennap. Szemei ki voltak
10 I | anyánk még rosszabbul van, mint eddig; látásunk csak nehezítené
11 I | volna világ végtelen végéig, mint hogy hazatérjünk.~Már alkonyodott,
12 I | éhes.~Ott azután elnéztük, mint megy le a nap. Falunkból
13 I | hogy előbb otthon legyünk, mint a szekér!~Azzal végigfutott
14 I | TENTATIONEM”~Egy évvel hamarább, mint iskolatársaim, iparkodtam
15 I | értettem, hogy mit tesz az, mint eddig.~Hanem annál inkább
16 I | a halottnak. Dorgálta, mint mikor gyermeket szidnak,
17 I | Íme ez volt a titok, mely mint gyászfátyol állt családunk
18 I | abban ő nem látott mást, mint a múltak bűnét. Bátyja homlokellenében
19 I | idáig; semmi egyéb nesz, mint három élő ember szívdobogása.~
20 I | az első lakó. Éppen így, mint most, pap nélkül, harangszó
21 I | ellentéte volt apjának, mint százszor és ezerszer történik
22 I | jól, mert mellette ültem, mint nyitá ki hüvelykujjával
23 I | gyűrű címeres szelencéjét, mint hullatott abból valami fehér
24 I | az előtte álló csészébe, mint kavargatta el azt lassan,
25 I | kavargatta el azt lassan, s mint szürcsölé fel apródonkint,
26 I | neki nem lehet más vége, mint testvéreinek volt.~Azon
27 I | évelődve, egy nap úgy, mint más nap, míg csak a leeső
28 I | szíven, mellyel testvére, mint ezt előre megmondá.~Csak
29 I | gyermek vagyok, annyi idős, mint az a másik volt; engem sem
30 I | egy-egy nagy ütközet híre, mint sötét felhő, terjedt el
31 I | Fiad meghalt! Megölték mint egy hőst!”~Nem történt így.
32 I | Ekkor nagyanyánk hirtelen, mint egy őrült, ragadta meg kezeinket,
33 I | másiknak már nem jut más, mint a temetőárok!…~Nagyanyánk
34 II | szerencsétlen nap óta, mely, mint az álló csillag, sohasem
35 II | valamivel gyermekebb még, mint én. Öreganyánk fog bennünket
36 II | szeretni az, aki utánam jő, mint én szerettelek? Isten hozzátok,
37 II | igen terhemre nem esett, mint elindulásunk reggelén.~Már
38 II | én inkább csodálkoztam, mint irigykedtem. Hiszen szokás
39 II | Fél-e az is úgy éntőlem, mint én félek őtőle?” Mert én
40 II | aztán lenni!~Olyan házat, mint Fromm úré, én még sohasem
41 II | Így fogom híni ezután, mint megszoktam, s igen szívesen
42 II | szőke schneckliket viselt, mint tíz évvel későbben megtudtam,
43 II | egy évvel fiatalabb volt, mint én; – ez már nem hasonlított
44 II | olyankor; – szóval csúnya volt, mint az ördög.~Mind a hárman
45 II | veszett, aki nem várta, mint én, hogy fogadott anyja
46 II | pedig olyan hangja van, mint a csengettyű.~Ez ismét családi
47 II | juthatott szóhoz. Folyt az nála, mint a csergedező patak. Hasonló
48 II | volt hallható beszédéből, mint vannak olyan ócska sípládák,
49 II | kezekkel, amik akkorák, mint egy macskaláb, az én tányéromra
50 II | kíváncsiság vegyült, s mely, mint tudva van, mindenkor sikertelen
51 II | az tehát nem lehet más, mint a fia. Nagyanyám sajnálkozó
52 II | keresztül messze hangzott, mint valami kacskaringós latin
53 II | olyan sertekemény haja volt, mint Fromm papának, de fekete;
54 II | nagy ereszt formált elöl, mint egy kaskéta ernyője. Különben
55 II | ment; úgy néztem le rá, mint nagyúr üveges hintóból a
56 II | Henrik rám veté szemeit, mint valami vadállat, mely a
57 II | egy fejjel magasabb volt, mint én; de én azt nem néztem,
58 II | műhelyben minden oly fehér, mint a hó, tiszta minden zegzug:
59 II | én többet tudok diákul, mint maga.~Ezen végtelen jót
60 II | ismét szép tekerccsé fonni, mint akárki más. Az elégültség
61 II | hivatását egy Ratsherrnek, mint azt, hogy a zsemlyéket meglatolja, –
62 II | magasban a Ratsherr fölött, mint a Szent Mihály tornyán levő
63 II | annak megfelelő melódia, mint inkább talán valami sajátságos
64 II | lehet szedni a kenyeret; mint ahogy szokták tojásfőzéshez
65 II | szemöldöke felhúzásával, mint Márton legény, mikor Fromm
66 II | volt e derék férfiúhoz, mint elébbeni kollégájához. Ez
67 II | nagyobb vízbe belemenni, mint amekkorának a két partját
68 II | történhetik más indokokból, mint hogy a másik osztálynak
69 III | ezüstgombos atilla nincsen, mint az enyim.~Csak az bosszantott,
70 III | más tiszteletet érdemlek, mint mikor alsó ruhában lát maga
71 III | nyújtott elém, átlátszó volt, mint az alabástrom.~Melanie húgom
72 III | placuit, sed victa Catoni”, mint én azt, hogy:~– Sohasem.~–
73 III | pékmester is csakolyan ember, mint az udvari tanácsos.~Én elhűltem
74 III | azt megcsókolva monda:~– Mint ember valóban csakolyan
75 III | valóban csakolyan ember; – sőt mint pék még jobb pék is nálamnál.~
76 III | Utoljára is az nem egyéb, mint egy esztétikai ízléssel
77 III | szinte csak olyan paróka, mint a másik; takarója valami
78 III | szépen tudott zongorázni, mint más leány kilencéves korában.
79 III | Semmi sem természetesebb, mint hogy én eljárjak ide a hegedűmmel
80 III | honnan értek a hangjegyekhez.~Mint minden jónak, utoljára ennek
81 III | pénz a kezemben nem volt mint sajátom, amivel rendelkezhettem,
82 III | konziliárius fogok lenni, mint nagybátyám. Hahaha!~Mikor
83 III | olyan korbeli embereket, mint én és Melanie, még érdekelnének
84 III | távol van; olyanok leszünk, mint két ellenkező pólus, akik
85 III | Lorándot jobban szeretem –, mint ő saját magát.~Egyébiránt
86 IV | elméleti racionalizmusból mint bölcsész iparkodék vala
87 IV | Nem volt ő másért ateista, mint a maga mulatságáért. Azért
88 IV | sikeresebben bosszantani, mint gúnyt űzni abból, amit imád?~
89 IV | mosolygott hosszú két bajuszával, mint a hold, mikor egy hosszú
90 IV | mert én különben harapok, mint a veszett állat.~Szolgabíró
91 IV | csak hát inkább a páterhez, mint a rabbihoz. De legalább
92 IV | nevezni, olyan bírságot fizet, mint aki felebarátját szándékosan
93 IV | való a kártya nyolc lapját mint himnuszt végigénekelni?
94 IV | soha jobb pincém nem volt, mint az.~– S a halottak és a
95 IV | olyankor szellőzteté, amikor, mint most is, valami kényszerű
96 IV | ő aztán sok kereséssel mint műértő ember, kifogdosott
97 IV | után, úgy érezvén magát, mint aki szemetes búzát szemelgetett.~–
98 IV | szemetes búzát szemelgetett.~– Mint Pilátus az ítélet után! –
99 IV | Különben egy ital bor ígéretét mint conditio sine qua nont már
100 IV | szem villogott elő olyan, mint a szén, melynek fele még
101 IV | hahotában tört ki. Azután, mint aki a bántalmat, melyet
102 IV | egyébbel sem foglalkoznak, mint hímzéssel, zongorázással
103 IV | szabadon jár, és kísér, mint a kutya.~A fekete szörny
104 IV | volt borzolva minden toll, mint egy spanyol inggallér.~–
105 IV | képzelni, nem is másképp, mint a dohánytalan pipával szájában,
106 IV | feje mozog bele; nem olyan, mint a zongora, ahol az öt ujj
107 IV | koronát nem lehet képzelni, mint ez volt.~S hogy elébbi dévajságát
108 IV | mennyivel több lélek van, mint egy kétlábú állatban, mely
109 IV | Szolgabíró úr inkább megijedt, mint megörült e váratlan ajándékon.
110 IV | addig Sárvölgyi lakása, mint valami városi épület, körül
111 IV | haut-relief, oly szeplőtlen fehér, mint maga a dicső eszme, a hajadon
112 IV | nyugalomra volt szüksége, mint vendégségre. Vannak áldott
113 IV | megeteti vele a vajast, azt mint élete elleni attentátumot
114 IV | lesoványkodik, elvész, s mint a tevepárduc az európai
115 IV | megtudta, hogy a rák nem egyéb, mint vízben élő bogár, s amióta
116 IV | volna egy cethalat megenni, mint egy szardellát.~– Borcsa
117 IV | minden ember ilyen áhítatos, mint maga, hogy megtartja a pénteket?
118 IV | jutott, hogy elhallgatott. Mint tudjuk, az asszonyi haragban
119 IV | szolgabíró olyannak érzé magát, mint akit megvertek az iskolában,
120 IV | szívvel nem ült fel szekérre, mint most, hogy ettől a háztól,
121 V | csend lesz, még ijesztőbb, mint az éj minden rémhangja együtt:
122 V | utat jelöl, semmi egyéb, mint a kettétört nádszálak: jelei
123 V | néha fel-felkapja fejét, mint kocsin utazók szokták, mikor
124 V | fejét lesunyta a földig, mint a szimatoló vadászeb, s
125 V | sörénye a homlokára vágódott, mint mikor haragos ember homlokát
126 V | kevélyebb tekintettel, mint aminőre ember képes. Mintha
127 V | csendesen elalszik mellette, mint akinek ágya a legpuhább,
128 VI | láttam szebben táncolni, mint ő tudott. Csak úgy libegett
129 VI | is tekinthettünk máshova, mint egymás szemébe. A francia
130 VI | gyermeteg, szája piciny, mint egy kisleányé; – soha életemben
131 VI | Pedig úgy éreztem magamat, mint aki egy kissé részeg.~–
132 VI | ilyen mézeskalács-huszárt, mint te vagy, megegyem.~Loránd
133 VI | soha. Egész városunkban mint százados botrányt emlegettek
134 VI | nagyobb asinus akarsz lenni, mint az? Most semel propter semper
135 VI | nyomorultabbnak éreztem magamat, mint hogy ma valakivel összevesszek.
136 VI | és zokogtam keservesen, mint még soha életemben.~Óh,
137 VI | anticipáltak neki jövendő bűneiért, mint amilyet én szántam neki,
138 VII | rosszabb én sem fogok lenni.~Mint azt gyermekésszel is képes
139 VII | bizonyítgatni, meghazudtolgatni, mint a többieknél. – Miért írtad
140 VII | mi lett volna könnyebb, mint elmesélnem, hogy egy úr
141 VII | nem fog kevesebbet tenni, mint felkapja a kalamárist, s
142 VII | bűnhődnöm, ki nem tudtam a célt, mint annak, aki azt ismerte.~–
143 VIII | nincs egyéb választása, mint vagy elfogatni magát, vagy
144 VIII | magamat kegyed irányában, mint egy apa, akinek férjhez
145 VIII | most sem lennék egyéb, mint egyszerű szolgabíró valahol
146 VIII | eminense volt az osztálynak, mint én. Minden évben az ő helyére
147 VIII | éppen olyan kicsiny erény, mint amilyen nagy gyalázat annak
148 VIII | Loránd hamarább megtudhatni, mint mikor már nagyon biztos
149 VIII | Hanem azt tudod, hogy mint kihívottnak nekem van jogom
150 VIII | volnál olyanforma emberkét, mint én, kenyérre kenni és úgy
151 VIII | akkorát esel, ha meghalsz, mint az egér. Egész vitézséged
152 VIII | egy ilyen apró kis pillét, mint én, gombostűvel oda tudnál
153 VIII | olyan ellenségre találsz, mint saját magad, az elől kitérsz.~–
154 IX | minden derült napja.~Óh, mint szeretem én a tavaszt, óh,
155 IX | szeretem én a tavaszt, óh, mint szeretem én a fiatalságot!~
156 IX | tavaszra nem emlékezem, mint azon évben; soha lelkesebb
157 IX | gyönyörködtek az öregek szemei, mint az akkori volt.~A tavasz
158 IX | következőnek már nem marad más, mint a temetőárok.~Minő eszme,
159 IX | Inkább azokat lássa jönni, mint e csendes, vértelen arcokat,
160 IX | fegyverrel zúzva be az ajtót, mint akik hallhatlan léptekkel
161 IX | elbújva az ágy alól húzna elő, mint valami kárt tett gyereket.~–
162 X | viselték magukat irántam, mint máskor.~Melanie húgom igen
163 X | fogózva –, hogy többet tud, mint én. Loránd nemcsak elszökött,
164 X | mind a hárman hallgatunk, mint a sült hal. Hanem biz ez
165 X | akarják, úgy fog hazudni, mint az írás; hanem én csak egyszerre
166 X | falak is úgy csillogtak, mint valami cseppkőbarlang oldala.~
167 X | bosszantsa, s melybe egyúttal mint végső menedékbe kapaszkodjék.~–
168 X | Mócli elkezdett fütyörészni, mint ahogy szoktak a fuvarosok,
169 X | érkezik, akire vár.~Óh, mint kell neki őt szeretni! Óh,
170 X | Ez az enyim egészen, úgy, mint egészen a tiéd.~Loránd egykedvűleg
171 X | gyertyavilágba bámulni, mint egy valódi őrült.~Én odaléptem
172 X | megacélozzam szívét, hogy mint mámoros álombul, más életre
173 X | ébred, s későbben hal meg, mint a szenvedély: ez a becsvágy;
174 X | nekem is annyi volt már, mint Lorándnak; hadd beszéljenek
175 X | fiatalemberrel megszökött.~Loránd, mint akit a kígyó csípett meg,
176 X | neje egy ifjúval, kit ő mint gyermekét tartott házánál,
177 X | megrabolta pénzét, és elszökött mint tolvaj – tolvaj-cinkosával!~
178 X | Loránd arca most már égett, mint az alkonyi viharos ég felhői.~–
179 X | bírtam mondani; úgy voltam, mint egykor ő, mikor a Duna fenekéről
180 X | Duna fenekéről felhúzott mint vízbe halót.~– Te nem fogod
181 X | kölcsön. Mehetett volna vele mint péklegény.~– Majd utazom
182 X | péklegény.~– Majd utazom mint légátus.~– Az is jó lesz.~
183 X | kapukat döngetni öklével, mint valami igazi részeg ember,
184 XI | évvel idősebbnek látszott, mint mikor utoljára láttam.~Mikor
185 XI | hamuvá fogja omlasztani, mint az ó-sírboltokban talált
186 XI | anyám felemelte fejét, s mint ki a túlvilágról tér vissza,
187 XI | jött, több udvariasság, mint szívesség látszott arcán,
188 XI | botlás jogosít föl erre; nem mint hivatalnok csupán tartozom
189 XI | egy jurista, alig több, mint suhanc, egy rangbeli férfinak,
190 XI | rangbeli férfinak, ki őt, mint rokona, házába fogadta,
191 XI | fehér lett e pillanatban, mint ősz haja. Ő fogta fel a
192 XI | azt kellett volna látni, mint fogtak egyszerre körül,
193 XI | másik bal felül kezemet, mint megfogják a vízbefúlók a
194 XI | csókjaival elhalmozott.~Óh, mint féltem én az ő csókjaitól!
195 XI | fogok többet mondhatni, mint eddig mondtam.~– De hát
196 XI | kérni csak nem tudott senki, mint előttem térdelő anyám kért,
197 XI | átkozódni nem tudott senki, mint rettenetes nagyanyám tevé,
198 XI | milyen rossz ember vagyok én, mint saját magam.~Hagyjanak nekem
199 XI | senki vagyok. Olyan senki, mint aki rád nézve nem született.~
200 XII | látszik, mind sokkal távolabb, mint hogy az a vándor, ki előttünk
201 XII | is úgy csillog az ezüst, mint gazdája rongyos, foltos
202 XII | cigány is, de valamivel több, mint muzsikus.~Loránd pedig annyi
203 XII | bokor alatt keresni tanyát, mint az útféli csárdák bűzös,
204 XII | talán nem is olyan ember ez, mint aminek tartá. Azzal ő is
205 XII | kettőt meg is koppantotta, mint aki „szereti a szépet”.~
206 XII | hogy ne üljön ott hiába, mint hogy megigya a keserves
207 XII | Nincs is egyébre gondja, mint az étvágyára; olyan szép
208 XII | világosság az asztalon, mint a cintányérban égő borszesz.~
209 XII | arca olyan volt egyszerre, mint akit a koporsóból költenek
210 XII | összevont szemöldeivel, mint egy mítoszi fúriáé. – Azt
211 XII | másik pisztolyt.~A rabló, mint a megriadt fenevad, fordult
212 XII | fejét, s a koponyájával, mint a faltörő kossal, olyat
213 XII | gyöngék, utasok védelmében, az mint derék ember halt meg. Lássuk
214 XII | megtöltve ez a pisztolyom is, mint a másik, amelyik a kezedben
215 XII | kezdett fenyegetésnek; s mint akit kergetnek, futott ki
216 XII | fúrja a kést annak oldalába, mint ahogy az asztalba ütötte;
217 XII | bakon üljek, megyek gyalog, mint mai napig jöttem.~– Tudja
218 XII | hatóság alatt nem ért mást, mint szolgabírót, s arról kérdezősködik,
219 XII | ifjúról, ki tud küzdeni, mint egy hős, kész dolgozni,
220 XII | egy hős, kész dolgozni, mint egy napszámos; pénzt eldobni,
221 XII | napszámos; pénzt eldobni, mint egy nemes; asszonyokat elbűvölni,
222 XII | asszonyokat elbűvölni, mint egy angyal, s hatalmasokat
223 XII | hatalmasokat káromolni, mint egy ördög!~
224 XIII | mindenbe belenyugodott, mint aki mindezt leghelyesebbnek
225 XIII | vacsoránál.~Ez másképp hangzik, mint a háziúr biztatása: a lebbencs,
226 XIII | Topándy úgy bánt vele, mint egy herceg az egyetlen fiával,
227 XIII | viselte magát irányában, mint egy szegény ember fia, ki
228 XIII | oly kímélettel bánt vele, mint aki tudja jól, hogy a legkisebb
229 XIII | figyelmes volt irányában, mint aki a boldog nő álarca alatt
230 XIII | pedig az nem volt más, – mint egy asszonynak öltöztetett
231 XIII | cselédség jobban fél Ciprától, mint magától az uraságtól, s
232 XIII | te talán többet tudsz, mint én; kérlek, ha te ismered,
233 XIII | aki körül a világ forog, mint Platón tollatlan kétlábú
234 XIII | hangot feljegyezze valaki, mint mikor Varsóban négyezer
235 XIII | mindent tagadóvá kell válnod, mint én vagyok.~Loránd magában
236 XIII | folytatá Topándy. – Nemcsak mint rokonomat, de mint ideálját
237 XIII | Nemcsak mint rokonomat, de mint ideálját az akkori ifjúságnak,
238 XIII | ellen a közéletben úgy, mint a magánéletben. Mindez bensővé
239 XIII | úgy összeszorítva benne, mint a gimnázium padain.~Éppen
240 XIII | s ott úgy viselte magát, mint aki azt akarja, hogy minél
241 XIII | fogjuk felejteni a dolgot, mint annyi sok mást.~Azonban
242 XIII | mégis inkább engedi testén, mint lelkén rágódni a férgeket,
243 XIII | nem nyugtalanít annyira, mint az, hogy most nem mehetek
244 XIII | ki Áronffy szavát bírja, mint tudom, igen kegyes ember,
245 XIV | mindenki a háznál; nem úgy, mint mikor a szegény Ciprát a
246 XIV | hajfürtei voltak, oly simák, mint a selyem, és tömötten kétfelé
247 XIV | most levágni tőből, simára, mint egy vármegyerab fejét!~Hanem
248 XIV | éppen olyan egyszerű volt, mint ő. Szép halavány, megnyúlt
249 XIV | húr lehangolódott bele, mint mikor a hárfán nedves köd
250 XIV | igen találkoztak egyébkor, mint ebédnél, vacsoránál, reggelinél.
251 XIV | ember Melanie szemeiben, mint az övében Loránd!~– Hozzá
252 XIV | ujját magasabbra emelve, mint a többit. Azon volt egy
253 XIV | látáskor megteltek vele, mint megtelik a méh a virág láthatatlan
254 XIV | szép ember ám: nem olyan, mint maga. Fáin, csinos gavallér.~–
255 XV | Ciprát éppúgy szerette, mint Melanie-t, s az ifjút mindkettőnél
256 XV | akit jobban szeretnek, mint őt, megölje.~Megölje, de
257 XV | egész alakjáról! Szép volt, mint egy imádkozó szeráf, mint
258 XV | mint egy imádkozó szeráf, mint egyike azon fehér tüneményeknek,
259 XV | verte a földet, vonagolva mint egy féreg.~E zajra Melanie
260 XV | földön, kacagott egyre, mint akinek sikerült társnéját
261 XV | tudok én egyebet, rózsám, mint a bakancsos imádságát.~–
262 XV | mondja!~Cipra úgy tett, mint Melanie-tól látta; térdre
263 XVI | mind eltűnt életköréből, mint bolygófény a napsugár elől.~
264 XVI | álnév alatt Németországban mint színésznő keresi a világot,
265 XVI | koszorús fővel tértek vissza, mint vőlegény és menyasszony.~
266 XVI | megtartani azt, amit szülőjének, mint azt, amit gyilkosának adott.~
267 XVI | régóta zöld ruhát hord, mint a bús-leány ott a szerencsemondó
268 XVI | segíteni. Felszökött magátul, mint a zerge.~– De hát mit csináljak,
269 XVI | valamit mást látott meg, mint amit mutattak neki.~Hirtelen
270 XVII | mely Áronffy Lorándhoz mint egy nyúlós iszaptenger,
271 XVII | inkognitó? Azóta mindig? Éppen, mint én: én is azóta hatodik
272 XVII | ideig?~Melanie fehér lett, mint a fal.~Loránd nem felelt
273 XVII | mindenre „igen”-t mondjon, mint az imént Loránd. (Azt pedig
274 XVIII | mutathatom be magamat előttük, mint boldog embert.~– Az csak
275 XVIII | alatt oly derült kedve volt, mint egy vőlegénynek menyegzője
276 XVIII | héten; – olyan derült kedve, mint apjának a halála előtti
277 XVIII | volt, de nem oly rideg, mint tíz év előtt. Virágillatos
278 XVIII | lizinkalevelet, mely olyan gömbölyű, mint egy kis pénz; azt a tenyerére
279 XVIII | sietett egy nappal hamarább, mint kimért engedélye volt rá?~
280 XVIII | látszott férfiasabbnak, mint tíz év előtt; olyan gyermeteg
281 XVIII | rég feledve van nálad úgy, mint nálam.~(„Ez emlékeztetni
282 XVIII | készen volt a perrel, mely mint villám, egy perc alatt támadt
283 XVIII | érteni fogja, s úgy veszi, mint a megsértettnek adott elégtételt.
284 XVIII | hátrább a derült jókedvben, mint az, ki őt odáig üldözni
285 XVIII | se bosszús arcot, hanem mint hajdan diákkorában szokta,
286 XVIII | idő óta, s most elém állsz mint a hajdani tacskó. Csaknem
287 XVIII | hogy most is szebb még, mint a leánya. Ma foi! Becsületemre
288 XVIII | Loránd bemutatta Gyáli Pepit mint hajdani iskolatársát.~E
289 XVIII | Cipra kíváncsian.~– Az, hogy mint szeretheti valaki a rántott
290 XVIII | Sárvölgyi házánál jobban, mint Topándy úrnál a toros káposztát.~–
291 XVIII | hogy Melanie kisasszony mint bírta magát rá, hogy ezt
292 XVIII | Ah, Melanie sokkal szebb, mint én – szólt szemeit lesütve,
293 XVIII | kötelességem ezt úgy hinnem, mint az apostolok minden csodáit;
294 XVIII | napon nem volt egyébre való, mint Lorándot figyelmeztetni
295 XVIII | ott vígan fogunk lenni, mint voltunk valaha, tíz év előtt.
296 XVIII | megszorítá Loránd kezét, mint aki szavakban nem képes
297 XVIII | nevetett a tréfákon annyit, mint máskor.~Az valami undorító
298 XVIII | észrevenni, hogy mégis több, mint együgyűség mondatja a hitetlennel
299 XVIII | zavarodott arca volt a dandynek, mint mikor valaki véletlenül
300 XVIII | s nem lapulnak el rajta, mint a közönséges ólomgolyó.
301 XIX | gondolatban, nem találtam mást, mint békét, türelmet és reményt.~
302 XIX | az egész borongós kört; mint mikor angyal jár a sötétben
303 XIX | elfut az a rövid két év is, mint a többi. Nem tegnaptól fogva
304 XIX | nekem elég örömem van.~Óh, mint szerettem volna e szóért
305 XIX | szentebb volt előttem ez arc, mint hogy szentségtörésnek ne
306 XIX | igyekeztem mélyebben behatni, mint amennyire magatok hívtatok;
307 XX | hamarább érkeztünk Szolnokra, mint Loránd; csak arra kértem
308 XX | visszatér a nagyvilágba, honnan mint nemzeti mártír eddigelé
309 XX | alakot állítottak elém, mint amilyennek én szoktam Lorándot
310 XX | fél fejjel magasabb vagy, mint én. Még megérem, hogy meg
311 XX | láz lefolyása.~Ennek is, mint más lázrohamnak, megvan
312 XX | jobbnak látta hitelt adni, mint a pisztoly csövébe nézni.~–
313 XX | olyan fehérré láttam válni, mint a papiros.~– Micsoda tréfa? –
314 XX | Bálnokházyné írása.~Gyáli mint a kísértetlátó emelkedett
315 XX | az ajtót elérhette volna, mint ahogy a bőszült tigris megragadja
316 XX | a falhoz, hogy evickélt, mint egy denevér. – Én leszek
317 XXI | úgy örült e bocsánatnak, mint egy gyermek, kit újra kegyelembe
318 XXI | mindent, s holnap itt vagyunk, mint két futóbolond, aki abban
319 XXI | egészen más emberré lett, mint volt tegnap. A tegnapi zajos
320 XXI | halálmegvető elszántságot, mint amilyen jó árulója volt
321 XXI | Bálintot meg fogom könnyezni mint halottamat, kinek ábrándjaim
322 XXI | önnek elmondani, s ha ön, mint hiszem, lovagias ember,
323 XXI | mögöttem zárni az ajtót mint nápolyi Johanna tett férjével,
324 XXI | eltapossa annak foszlányait, mint ahogy futó pókokat szoktak
325 XXII | akarta megölni, éppen úgy, mint ő.~– Csitt! Dezső nem tud
326 XXII | száradt. A kappan olyan már, mint a csontváz. A felfújt kása
327 XXII | összezsugorodik a forró zsírban, mint a furkó; pedig ugyanabból
328 XXII | felkészüléssel előrohan, hogy majd mint megmutatja ő most mindjárt
329 XXII | mindjárt annak a bécsi úrnak, mint szokás a vendégszeretetet
330 XXII | tante-tal táncolni.~– Persze mint „szerencse” fölött.~– Természetesen.
331 XXII | tűzbe azt a két sorsjegyet, mint Gyáli hivé, hanem helyette
332 XXII | miután e két cédula nem más, mint két összeillő darabja ugyanannak
333 XXII | nyugodtan teszi őt semmivé, mint ugyanakkora darab papírt,
334 XXII | körül olyan volt e percben, mint egy szép Medúza-fő, melynek
335 XXII | intézni: Sárvölgyihez, ki mint egy megigézett, most is
336 XXII | kezével. Nem hitt egyebet, mint hogy most végórája ütött.~–
337 XXII | Sárvölgyi arca úgy vonaglott, mint egy galvanizált halotté.
338 XXII | mese tárgya ragadá meg, mint a mesemondó. Dezső ez indulat
339 XXII | egyszer oly szép fiú volt, mint különben. Minden vonása
340 XXII | megöljem őt erkölcsileg, mint ahogy meg akarta ő ölni
341 XXII | Úgy ragyogott az arca, mint akármelyik fiatal suhancé,
342 XXIII | incattusom elébb van megidézve, mint a tied; ez volt a kívánságom,
343 XXIII | ügyét a sokféle fórumon, mint én az enyimet. A te szívügyed
344 XXIII | bóbitája is fehér volt, mint a kakadué. Fromm papa is
345 XXIII | boltba a visszakerült botját, mint valami trófeumot, s mesélte
346 XXIII | homo. Most aztán semmi más, mint egy pistor!~Ez alapos vádakra
347 XXIII | ember, aki nem tud egyebet, mint kenyeret produkálni: én
348 XXIII | Dezsőt és a két családot, mint hajdan. A divat is utolérte
349 XXIII | vitt ara vőlegénye házához, mint te a mienkhez. Isten áldjon
350 XXIV | Merjen a szemük közé nézni mint illik előkelő úrhoz! Az
351 XXIV | a szegény Sárvölgyi sírt mint egy gyermek, a szegény vendégek
352 XXIV | tárgya a kerek világnak, mint egy nő, aki meg tudta magát
353 XXIV | ki téged üdvezít!” Ez, mint mondám, ízlés és fogalom
354 XXIV | történik?~– Talán nem több, mint másutt; csakhogy mi a más
355 XXIV | Cipra többet tudhatna erről, mint én, ha beszélni akarna.
356 XXIV | körülöttünk, s gonoszabb, mint a híre. Tetteiket nagyon
357 XXIV | nehezebben megejthetők, mint a mi gavallér betyárjaink,
358 XXIV | középpontjának tartani, mint amiket eddig elmondtam.
359 XXIV | oldalába fúródott, s nemsokára mint egy égő piramid, lobogott
360 XXV | nejét.~Valóban úgy tesz, mint aki e házasság által csupán
361 XXV | sokasítsa el a famíliáját, mint a seregélyeket a mezőn;
362 XXV | olyan legyen az élete, mint az eresztett méz; ha pedig
363 XXV | szobájából. Abban a percben az, mint a párduc, egy szökéssel
364 XXV | morgott vissza a fenevad, mint mikor előképe a vadonban
365 XXV | a bolond Kandúr számára, mint egy nagy fekete verem.~–
366 XXV | hogy nekem pénzem van, más, mint te, aki a fűzfásban mindig
367 XXV | úgy hallgat az az imádság, mint énrám. Adj inkább egy marék
368 XXV | Én nem vetettelek meg, mint mások. Mindig nyájasan álltam
369 XXV | fogta báránybőr süvegét mint egy zsacskót, s azalatt
370 XXV | szemérmesen mosolygott, mint mikor valakit dicsérnek.
371 XXV | igazsága van, aki őket megöli, mint aki egy farkast vagy egy
372 XXV | küldte el a káptalanba, mint az elébbit, hanem otthon
373 XXV | Sárvölgyi ment aludni, mint ki ügyeit jól rendezé, s
374 XXVI | úgy fogsz utánam epedni, mint én epedek teutánad: – kedvesem.”~„
375 XXVI | édeset fogsz álmodni felőlem, mint én tefelőled: – kedvesem.”~„
376 XXVI | szerelem mitológiája él; mint az ókor istenségei, mikkel
377 XXVI | Nagyobb rabság volt az, mint a szolga kreol lyányé, kinek
378 XXVI | Reggeltől estig semmi más, mint remény, féltékenység, gyöngéd
379 XXVI | szelíddé teszi a vőlegényt, mint a kezes bárányt, aki mindenütt
380 XXVI | leányom nem ilyen szép, mint maga; de éppen ilyen magas.
381 XXVI | annyi időre meg fog állni, mint máskor, hogy megkérdezze,
382 XXVI | lehet rugódozni. Ez olyan, mint a hideg fördő: az ember
383 XXVI | ő jobban búsult rajta, mint magam.~– Ez sem ok arra,
384 XXVI | tudtam azt, hogy szeretem őt, mint egy jó testvért. Azt a másikat
385 XXVI | Azt a másikat imádtam, mint egy angyalt, s amint megszűnt
386 XXVI | rám nézve angyal lenni, mint nő iránt nem érzek szívemben
387 XXVI | valóban, ezt szeretem most, mint egy hű, szerelemért igaz
388 XXVI | megbocsátotta.~– Jobban szeret, mint másik fiát.~– És én őt jobban
389 XXVI | És én őt jobban szeretem, mint apámat szerettem.~– Ez nehéz
390 XXVI | még jobban megszeretnek, mint a férfiak. Egy igaz jó barátom
391 XXVII | volt odakünn; a csillagok, mint szokták harmathullás alatt,
392 XXVII | nyögdécselt a bokorban, mint mikor párjára rátalált.~
393 XXVII | úgy tekintget maga körül!~Mint aki lopni indul, aki még
394 XXVIII| rablóéból, s három szökéssel mint a felriadt őz, a nyitva
395 XXVIII| Lorándnak nem volt más gondja, mint hogy a sebesült leánynak
396 XXVIII| most is oly gunyoros volt, mint akármikor. Legkisebb felindulás,
397 XXVIII| kötélvetéssel. Az ólomgömbös kötél mint a „lasszó” csavarodott a
398 XXVIII| Olyan jól találta őket, mint az oroszlánvadász a magáét.~
399 XXVIII| mormogá Kandúr fogvicsorgatva, mint mikor a berki dúvad ellenével
400 XXVIII| véletlenek, hevesek, meglepők, mint a szilaj fenevadé.~Egyik
401 XXVIII| sem vett, kemény volt az, mint a vas.~Már a verem széléig
402 XXIX | tudja hányni a jövedelmét, mint hogy a cigányokat tömi meg
403 XXIX | mikor még akkora volt, mint egy kesztyű? Most vissza
404 XXIX | játszik velem. Olyan okos, mint egy okos gyerek: mintha
405 XXIX | voltak ilyen kezes állatjai, mint szoktak vén cselédeknek,
406 XXIX | még annyit sem ért hozzá, mint maga. Nekem a szomszéd faluban
407 XXIX | lophatta el?~– Nem más, mint az az átkozott Marcsa cigányasszony,
408 XXIX | fogja elhinni, s olyan urat, mint Sárvölgyi, nem parancsol
409 XXIX | féloldalra görbülve cipelte, mint aki valami nagy terhet visz
410 XXIX | malac sokkal nehezebb volt, mint hasonló fajrokonai szoktak
411 XXIX | rémes sikoltás hasítja át.~Mint mikor éjjel egy leány szemközt
412 XXIX | rémesebben, még fájdalmasabban.~Mint mikor egy leány keblébe
413 XXIX | Azzal oly észrevétlenül, mint idáig jött, ismét eltűnt.~
414 XXIX | hatóság kezében; hamarább, mint a rémtett végre volna hajtva,
415 XXIX | le magáról öltönyét, mely mint a Nessus-ing égette tagait,
416 XXX | Topándy öt ujja közé, hogy az mint két imádkozó kéz kapcsolódott
417 XXX | szívéből az utolsó csepp vért, mint ezt a titkot.~Vagy hallgasson-e
418 XXX | teremtést, aki semmi más, mint egy szegény cigányleány.~
419 XXX | az egész szép világból, mint egy kapa föld, amit rám
420 XXX | akarnak. Úgy tesznek velem, mint beteg gyerekkel szokás.
421 XXX | veszek, aki szeretett engemet mint szegény, névtelen, hontalan
422 XXX | aranytiszta lelkéért, még jobban, mint ő engem.~Kedvesemnek rangja,
423 XXX | előtted más ajánló levele, mint az, hogy én szeretem.~Szerelmünk
424 XXX | Én úgy hiszek áldásodban, mint vallásom minden mondatában,
425 XXX | vallásom minden mondatában, mint a bűnbocsánatban, mint a
426 XXX | mint a bűnbocsánatban, mint a túlvilágban.~De ha nem
427 XXX | nem sírni: ez több volt, mint amennyit lelke elbírhatott.
428 XXX | halállal; nem érzett mást, mint azt a végtelen üdvöt, mely
429 XXXI | Arca sokkal sápadtabb volt, mint máskor; de azért most is
430 XXXI | halálom nem lesz olyan szép, mint az övé: én nem lehelem át
431 XXXI | sokkal nemesebb emberek, mint mi itt a földön. Ha kérdik,
432 XXXI | eltűnt arcáról, sima lett az, mint a márvány, és nyugodt, mint
433 XXXI | mint a márvány, és nyugodt, mint a halottaké szokott lenni.
434 XXXII | olyan hamar megőszülni, mint akik kortársaink voltak.~
435 XXXII | ez a csatatéri zengő méh, mint az igazi méh; aki bátran
436 XXXII | engemet életben tartani! Óh, mint haragszom én tirátok, milyen
437 XXXII | annak rejtelmes feliratát, mint én találgattam gyermekkoromban.~
438 XXXII | egykedvű. Nem olvasott mást, mint matematikai könyveket. Rá
439 XXXII | abban nem volt írva egyéb, mint a kelet minden napról, s
|