Fezejet

 1 I   |          hogy az apám meghalt?~– Menjünk anyámhoz – ez volt legközelebbi
 2 I   |         meg atyám kezét, s aztán menjünk.~Szót fogadtam neki, ő felemelte
 3 I   |        köpenyemet, s azt mondta, menjünk a kocsihoz.~Kérdeztem, hogy
 4 I   |         egyszer körül, s aztán – menjünk tovább!~Most már tudjátok,
 5 II  |         megmagyarázta, hogy most menjünk le a pékműhelybe, nézzük
 6 IV  | villákkal, tányérokkal zörögnek, menjünk át a húgom szobájába. Ott
 7 X   |      súlyosabb felét.~– Hát csak menjünk most legelébb is a Móclihoz –
 8 X   |     időre?~Márton rángatott már. Menjünk, menjünk, Loránd is hadd
 9 X   |          rángatott már. Menjünk, menjünk, Loránd is hadd siessen
10 XII |     inkább ott szeretnék. No hát menjünk!~A szolgáló, ki előkuporodott
11 XX  |     fordult:~– Mi meg, pajtások, menjünk addig a terembe! Hagyjuk
12 XXII|          azt indítványozza, hogy menjünk át Sárvölgyihez, ott nagy
13 XXII|        hát, hozd a kalapodat, és menjünk!~Dezső elszánt léptekkel