Fezejet

 1 I   |     bátyám, Loránd, tizenhat éves; édesanyánk még fiatal volt,
 2 I   |      leány.~A leány tizenhat éves volt, igen szép, igen jó. –
 3 I   |     érzékeny szívű; tizenegy éves volt már, mikor anyja észrevevé,
 4 I   |      tud véteni egy tizenegy éves gyermek oly nagyot? – Anyja
 5 I   |  amidőn ez történt: tizenhat éves. Az ő születésétől kezdve
 6 III |       Akkor volt huszonhárom éves: bizonyosan tudom. Szép
 7 III |   Innen az a minden tizenkét éves gyermekkel közös vágy: „
 8 III |     mondom: Bárcsak tizenkét éves volnék még!~Hanem akkor
 9 VII | harapózva: íme le a tizenkét éves gyermekig elszivárgott már
10 IX  |               IX. A tizenhét éves agg~Óh, milyen szép ifjúnak
11 XIV |    társné volt. Egy tizenhét éves gyermek, akivel együtt lehet
12 XIV |     értenek még egy tizenhét éves lyánka szemei, hogy egy
13 XXII|     dühtől. Ez a huszonhárom éves ifjú olyan nyugodtan teszi