Fezejet

 1 III   |             ifjú zománcával csaknem leánynak tünteté föl, körüllebegve
 2 XIII  |         vont rá.~– Eredj, bohó, nem leánynak való az olvasás. Az asszonyféle
 3 XIII  |             a szeme közé kacagott a leánynak; Cipra sírva kelt föl, és
 4 XIV   |            mértékét, nyújtá kezét a leánynak, s szelíden üdvözölte:~–
 5 XV    | ügyességével remekeljen, mind a két leánynak egyszerre udvarolt; kinek
 6 XIX   |             akar tavaszkor; az ifjú leánynak joga van élni s az életnek
 7 XXI   |       szekérről, nyájasan nyújtva a leánynak kezét.~– Megjöttünk, Cipra
 8 XXVI  |      mondani: „Nincsen neve ennek a leánynak? Itt az enyim: viselje azt!”
 9 XXVIII|         ajtónál elfogta. Nem volt a leánynak ideje azt becsaphatni előtte.~–
10 XXVIII|        gondja, mint hogy a sebesült leánynak jól van-e vetve a feje alja.~–
11 XXX   |            bekötözé, és azt mondá a leánynak, hogy csak legyen nyugodtan;
12 XXX   |            mondá neki belül, hogy e leánynak joga van azt hinni, hogy