Fezejet

 1 I    |     hogy a hideg lel, mikor azt kérdezte, hogy mért reszketek olyan
 2 II   |    azután, hogy kivett valamit, kérdezte, hogy „darf i?”, amit én
 3 II   |      mutatott; valószínűleg azt kérdezte, hogy tudja-e már a leckéjét.~
 4 II   |        örömest elengedte volna; kérdezte is nagyon, hogy nem jár-e
 5 III  |      összevissza fecsegett. Azt kérdezte, hogy miből állt az úri
 6 IV   |    nékem, urambátyám?~– Hát nem kérdezte tőlem, uramöcsém.~– Ezért
 7 XI   | Henriket bérkocsiért. Senki sem kérdezte tőlünk, hová megyünk. Mindenki
 8 XIII |         a kastélyba, még azt se kérdezte tőle, hogy híják. Gondolta,
 9 XVI  |         nekem, hogy ezt sohasem kérdezte tőlem senki, és ha kérdezte
10 XVI  |     kérdezte tőlem senki, és ha kérdezte volna, sohasem mondhattam
11 XXII |         ajtót kinyitá előtte; ő kérdezte tőle kötekedve: meg van-e
12 XXIII|        végeztünk már.~Dezső nem kérdezte, hogyan végeztek, de könnyűnek