Fezejet

 1 II   |        ember mondott, akinek a sors jogot adott arra, hogy nekem
 2 IV   | ennélfogva „áldjon vagy verjen sors keze, itt élned, halnod
 3 VIII |   gyermek gyanútlanul lépett a sors urnáját képező kalaphoz,
 4 IX   |     egyszer jogot adott neki a sors. És ez a tíz év mivel fog
 5 X    |     harcot nem szokott bízni a sors egy gyermek kezére.~– Kedves
 6 XII  |      van az alkalom, melyben a sors átkát ki lehet játszani:
 7 XIII |  mutogattak előtte, s melyen a sors mindjárt az első lépésnél
 8 XIII |   olyan, amit válogatva oszt a sors; de azért egyet meg nem
 9 XVII |        hagyom mindaddig, míg a sors úgy nem kívánja, hogy bennünket
10 XVIII|          Ime két kezébe adja a sors az igazat a gonosznak, hogy
11 XXX  |      az élet. Te tudod, hogy a sors végzései felőlem mindig