Fezejet

 1 II  |    németül. S szent a béke.~A jámbor hazafiak efelől így tesznek.~
 2 IV  |      meggondolni, hogy azok a jámbor fiúk a kolostor falairól
 3 IV  |   szóval helyre akarja hozni, jámbor ábrázattal mondá a hölgynek:~–
 4 IV  | következő ebédtől, melyre egy jámbor férfiúhoz hivatalos.~Az
 5 IV  |    bolond lesz.~– Csak mondd, jámbor asszony, ami nyelvedre akad,
 6 IV  |       szörnyű bosszút állt!~A jámbor szolgabíró olyannak érzé
 7 XIII|      jöttél rá – szólt hozzám jámbor arccal –, hogy az az ember,
 8 XIII|    Tehát gondoljon rá, hogy a jámbor, szelíd és távollevő Áronffy
 9 XIII|    védelmezd ellenemben ezt a jámbor férfit! Mondd el, mit tanultál!~
10 XXII|     aki különben igen kegyes, jámbor férfiú, hanem vendégeiért,
11 XXIX|          No hát mi volna? Egy jámbor malac van benne, amiből