Fezejet

 1 IV  |        pajtásom, aki rám vigyáz, s egyúttal órám is, aki hajnalban fölkelt.~
 2 VI  |            féltékeny voltam, hanem egyúttal lovagias is. Úgy hiszem,
 3 X   |         fogát bosszantsa, s melybe egyúttal mint végső menedékbe kapaszkodjék.~–
 4 XI  |          Loránd eltűnését tudatta, egyúttal azon kényes körülményeket
 5 XIII|    választott téged segédjének, és egyúttal lelkemre köté, hogy ha ő
 6 XVII| hajlandónak ígérkezett. Aztán most egyúttal a leányomat is hazaviszem.~–
 7 XXII|            odább nem futott: tehát egyúttal hivatalos kötelességed is
 8 XXII|          No, azt majd meglátod. És egyúttal azt is meg fogod látni,
 9 XXIV|          velem vándorszínésznének. Egyúttal amazokon is bosszút állunk,
10 XXVI|        Láthatod a jónapkívánásról. Egyúttal tudatja velem a főbíró,
11 XXXI|              Hát nem vinne most be egyúttal engemet is a tömlöcbe, uramöcsém?~–