Fezejet

 1 I    |      tudod, hová megyek.~– Nem bánom, akárhová, csak vígy magaddal,
 2 IV   |   saját sérelmemért bevádolám. Bánom, hogy ezt cselekedtem. Azt
 3 VI   |       Nos, találd ki, mi ez!~– Bánom is én, akármi.~Nagyon rossz
 4 VIII | áldozat, vagy te, vagy én. Nem bánom húzzunk rá sorsot, hogy
 5 X    |     kapaszkodjék.~– Hát aztán? Bánom is én; keressen akárki akárkit!
 6 XI   |      fog onnan kihúzhatni. Nem bánom, ha agyonüt is mármost.~
 7 XIII |         Egy rhinchitest?~– Nem bánom.~Loránd meggyújtá a légszeszt,
 8 XVIII|       földön.~– Úgy is jó. Nem bánom. Nekem már egyszer te vagy
 9 XXII |      Dezső közönnyel –, de nem bánom, látogassuk meg őket, nehogy
10 XXV  |        mérgesen a rabló. – Nem bánom én, akármi vagyok is. Zsivány
11 XXV  |       lelkedért.~– Bomolj meg! Bánom is én. Terád éppen úgy hallgat