Fezejet

 1 I   |        vérrel; soha vissza nem ütött, pedig én hányszor megtéptem
 2 IV  |        s aggodalmas kotkodával ütött lármát, veres sisakos fejét
 3 IV  |     után.~A katasztróf még nem ütött. Esküdt úr a szemét is behunyta
 4 V   |     láttávolában rendes tanyát ütött a farkasok és vidrák között
 5 X   |  erősebb!~Márton legény nagyot ütött a hátamra kettőt:~– „Teufelskerl!” –
 6 XX  | barátoknál éppen háromnegyedet ütött tizenkettőre. Holnap este
 7 XX  |     mosolyogni.~Loránd vállára ütött.~– Hallod-e ezt, Pépó? Az
 8 XXII|        mint hogy most végórája ütött.~– Nincs – felelt meg magának
 9 XXIX| tekintetes úrhoz sem tudom, mi ütött, amióta felcsapott fiatal
10 XXXI|        és az mind Cipra javára ütött ki.~A gondviselés is így