Fezejet

 1 I    |         feje körül – és átkozta az Istent.~Azt hittem, a végítélet
 2 I    | istentelenek; szívben és tettekben Istent imádók; és mégis az egyik
 3 I    |           szoríthatám, s áldtam az Istent, hogy nem vette őt el.~Pedig
 4 XII  |             akik ahelyett, hogy az Istent otthon dicsérnék, az országúton
 5 XIII |             Bizony nem ismer ez se Istent, se ábécét.~– S miért nem
 6 XIII |         meg az ábécét.~– De hát az Istent?~Topándy elvette szemét
 7 XV   |          eltagadja, hogy ismeri az Istent, mert szégyenkedik előtte;
 8 XXII |            Ön keresztyén férfi, ki Istent hisz, és bízik azokban,
 9 XXV  |      forrald!~– Ők nem ismernek se Istent, se törvényt. Azt teszik,
10 XXVII|           szó, mely közel hozza az Istent? Minő mondások, minő varázsigék