Fezejet

 1 IV   |           akkor ez az asszonyság? – gondolá magában a szolgabíró, és
 2 IV   |            eldanolom.~Szolgabíró úr gondolá, hogy itt egy kis félreértésnek
 3 IV   |            ifjú tisztviselő aggódva gondolá magában: ez ugyan csúnyául
 4 IV   |      Legegyszerűbb vezeklés volna – gondolá esküdt úr –, ha az egzekvált
 5 XII  |            tárcát.~A nő rábámult és gondolá: ez furcsa légátus, nem
 6 XVIII|           Topándy.~„Valóban oda!” – gondolá Loránd. – Apámhoz, nagyapámhoz.~–
 7 XVIII|           Rám ismersz-e még?~(„Ah – gondolá Loránd –, itt vagy halálra
 8 XVIII|          iszen, csak azzal kezdj! – gondolá Loránd – legalább azt a
 9 XVIII|         Gyáli háta mögött állt, azt gondolá magában:~(„Ha én most téged
10 XXX  | levelezésben állani vele.~Cipra azt gondolá, hogy ez is őérte történik.~