Fezejet

 8051 IV    |                      Ön minden szavával arcul köpi az igaz hívőket.~– Peckeltesse
 8052 II    |                      a hegedűket összetöri, a köpönyegeket felszabdalja, s a csizmák
 8053 XV    |                      bele abba a mondhatatlan körbe, ahol a becsvágy hátramarad,
 8054 VI    |                      Ezt nem láthatta abban a körben, ahol mi nevelkedtünk, soha.
 8055 I     |                      hajtó háziállatokat maga köré gyűjteni? Lehet-e olyan
 8056 XVIII |                 engedte neki, hogy enyelgései körébe bevonja.~– Hogy illik nekem
 8057 XIV   |                      csinos horgacsolt csipke körék.~Ez is éppen olyan egyszerű
 8058 XIV   |                      tekintete magán a csinos köréken, ujjaival megtapogatá azt;
 8059 XX    |                  kezdünk, odacsődült mindenki körénk, s azután lett olyan lárma,
 8060 VI    |                       ő megelőzzön engem, s a körfordulót Melanie-val ő tegye meg.
 8061 IV    |                          s úgy tart botrányos körjáratot a kastélytól a kolostorig.~–
 8062 XXV   |                    valakinek szegeket verni a körme alá, szíjjal megszorítani
 8063 XIV   |                     mielőtt bársony kacsóinak körmeit mutogathatná.~Vagy tán rideg,
 8064 X     |                 Először a nyelvével, azután a körmeivel segített magán, míg csakugyan
 8065 XXV   |                 csókolja minden ujját, minden körmét:~– Csókolom azt az aranygyűrűs
 8066 V     |               erejével oly szökést tett, hogy körmével elérte a paripa nyakát,
 8067 XII   |                     pénz?~– Mondtam már, hogy Körmöcön van, a pénzverdében.~– Aztán
 8068 XXIX  |                  tömeg közül. Mikor elfogták, körmölt, harapott, úgy akart menekülni,
 8069 XXXI  |                    lepecsételém, az égő viasz körmömre cseppent, s azóta, nézd
 8070 V     |                 farkast fölvertek, s az egész környék vadásza leshette a szélében
 8071 V     |                       megjárták, mert a kazal környéke úgy el volt zsombékosodva,
 8072 III   |                 bérkocsi valahol az Országház környékén állt meg velünk, ott volt
 8073 XXIV  |                          Nem úgy van; ez a mi környékünk valóságos góca egy messze
 8074 XXIV  |                   hogy azzal el vannak űzve a környékünkből?~– Bizonyosan tudom. Ez
 8075 IV    |                  világosítsuk a tért a család környezete körül, melynek eseményeiről
 8076 IV    |                     Ön nem éri be azzal, hogy környezetét kényszeríti pogányul élni,
 8077 II    |                    amellett egészen családias környezettel. Hálóköntösben fogadott
 8078 XX    |                        Alig ismertem rá. Nagy körszakálla, rövidre nyírt haja, portól
 8079 XIX   |                      körüle az egész borongós kört; mint mikor angyal jár a
 8080 XVI   |                       össze két kezét.~– Most körülbelül tíz éve, hogy anyám egy
 8081 II    |                   quomodo? – szólt az öregúr, körüldörzsölve a fejem tetejét tenyerével.
 8082 XVIII |                          Valamit, ami e levél körületénél nem nagyobb.~Ketten azt
 8083 XIX   |                       e szentelt emlékezettel körülfátyolozott helyet családunk gyászos
 8084 XXVII |                füzesnél táncolnak a lidércek.~Körülfogják a lovagot, s mozdulatait
 8085 XXVI  |               segített annak az ostromlásban. Körülfogták, elállták Ciprának is az
 8086 XIII  |                   Talán ha azokkal nem lennék körülfogva, elhallgatnám hitetlenségemet;
 8087 III   |                  enyeleg ott körülöttem. Hogy körüljárt, hogy nem csinált titkot
 8088 XXIX  |                   elcsendesült a háznál, maga körüljárta az udvart, bezárta az ajtókat;
 8089 XXVIII|                      már lepörköltem közülök. Körüljártam a szobákat, s úgy látom,
 8090 III   |                 csaknem leánynak tünteté föl, körüllebegve hosszú szőke fürteivel;
 8091 XVIII |                       óvatosan elintézni való körülmény volt hátra. Dezső megteheti
 8092 XI    |                 tudatta, egyúttal azon kényes körülményeket is fölfedezte, amik között
 8093 XXX   |                    tett, amik más összetaláló körülményekkel egybevetve, a szomszéd közbirtokos
 8094 VIII  |                  tartozik felhasználni minden körülményt, ami keze ügyébe akad. Ha
 8095 XIV   |                      arca megnyúlt, a szakáll körülnőtte; régi ismerősei közül kevesen
 8096 V     |                 egyszer hánykódva, ficánkolva körülnyargalta a kazlat, s azután szép
 8097 III   |                     kis pisze mit enyeleg ott körülöttem. Hogy körüljárt, hogy nem
 8098 IV    |                    eredetiben. Magányszobáját körülrakhatja velük kegyed, hanem ezúttal
 8099 IV    |                 látvány a farizeus lakása, ki körülrakja magát szentek képeivel, –
 8100 XXVIII|                 csapóajtaján a tetőre: azután körülsétálsz négykézláb a rézcsatornában;
 8101 XXVII |                       párjára rátalált.~Cipra körültekintett. Mélyen alvó éjszaka van;
 8102 I     |                       egyre óvatosabban kezde körültekintgetni, s jól hallám a sötétben,
 8103 XXIV  |                  kísérem. Ezek a mocsárok itt körültünk igen alkalmas menedéket
 8104 II    |                       elbúcsúztam, ami itthon körülvett: Isten áldjon meg, jó öreg
 8105 XVI   |                       fehérebbnek maradt üres körvonalra.~– Hová lett innen „az a”
 8106 III   |                  megengedni, hogy a kis pisze kösse fel a nyakkendőmet. Igazán
 8107 IV    |                  mentül több szennyes kötényt kössön fel maga elé.~– Jó napot,
 8108 XVII  |                    valaki: köszön-e, vagy nem köszön.~Megmenekülni, adott szótól
 8109 XVII  |                       mellette elmegy valaki: köszön-e, vagy nem köszön.~Megmenekülni,
 8110 XII   |                   kezdek, abban majd nem lesz köszönet.~– Hát kutasd ki az egész
 8111 XXIX  |                     az urat a folyosón, annak köszönheté, hogy a kutyák meg nem szabdalták.~–
 8112 XIX   |                       le közéjük.~Óh, mennyit köszönhetek én Fánnynak!~Anyám arcának
 8113 XXIII |                    azt mind ennek a jó botnak köszönhetem – szólt Loránd, előadva
 8114 XVII  |                 Azután szétnézett, hogy kinek köszönhetne még meg valamit. Meglátta
 8115 XVII  |                   Melanie-t is odavonta, hogy köszönje meg végtelen jóságú bátyjának
 8116 II    |                     járni, helyesen megállni, köszönni, bókolni és táncolni tudjon;
 8117 XIX   |                      újabb napját – neki kell köszönnöm.~Minden évben, midőn az
 8118 XIII  |                   léptem soha, kinek soha nem köszöntem, ha találkoztunk; most elmentem
 8119 I     |                      ránk bámultában elfelejt köszönteni; mintha mindenik azt kérdezné
 8120 II    |                      Ami nem is sok a szellem köszörüléséért, ennyit ollóköszörülésért
 8121 XXVI  |                    megírom neki, hogy íme egy köszörületlen gyémántot találtam, fogadja
 8122 II    |                  privátára, hogy még külön is köszörülhesse talentumaimat.~Amiért nem
 8123 I     |               kecsegteti a tétovázót fényesre köszörült vasakkal, felvont sárkányú
 8124 XXII  |                      a cinizmust a vándorélet köszörülte Bálnokházyné kedélyén.~Ez
 8125 XIII  |              segédjének, és egyúttal lelkemre köté, hogy ha ő el találna esni
 8126 XII   |                    feltekintett rá, s hasonló kötekedő hangon fogadta a szót.~–
 8127 XXII  |                       előtte; ő kérdezte tőle kötekedve: meg van-e töltve a pisztoly,
 8128 XXVIII|                    azt erősen.~Akkor Loránd a kötel másik végét ráhurkolá egy
 8129 XXVIII|                szíjánál fogva, s két kézzel a kötélbe fogózva, ránehezedék egész
 8130 XXV   |                      azzal lerántá szeméről a köteléket: nem volt a másik szemének
 8131 XXVIII|          átkapaszkodni a platánfáig, egy szál kötélen, a levegőben függve.~Azok
 8132 X     |                    tudod. Itt már a menekülés kötelesség. Nincs elveszteni való pillanatod.
 8133 XXII  |                legelső, legközelebbi embernek kötelessége védeni, bárha a kímélet
 8134 XXII  |                      tehát egyúttal hivatalos kötelességed is magyarázatot adni az
 8135 XXII  |                   hozott, van egy indok, mely kötelességemmé tette, hogy idejöjjek. Számot
 8136 XVIII |                       figyelmeztetni rettentő kötelességére, azt Loránd tudhatta szentül.~–
 8137 XXVII |                     még egyszer mindenkinek a kötelességét! Kanyó meg Fosztó!~Két cimbora
 8138 XXIII |                     És ebben a csókban nehéz, kötelességrovó áldás súlya volt. Eredj –
 8139 XVI   |              természet törvényei megszegésére kötelez, megtartani bolondság. Ki
 8140 XIII  |                  elfásulni, hogy minő szomorú kötelezettség áll előtte az évek határidejének
 8141 XIII  |                     ha ellenfele elmulasztaná kötelezettsége végrehajtását, neki megküldeni,
 8142 XX    |                       tehát – hogy mind a két kötelezettségemnek eleget tegyek, magammal
 8143 XIII  |                       commode az ilyen bolond kötelezettséget.~Ennél az esetnél tizenhat
 8144 XVII  |                     is fogja tartani végzetes kötelezettségét. Élete végéről egyedül Dezső
 8145 VIII  |                    amelyiké ki lesz húzva, az kötelezi magát főbe lőni.~Loránd
 8146 I     |                  lenni, mely szerint mindenki kötelezte magát a többieknek lehető
 8147 V     |                       hogy társai alig bírták kötéllel kihúzgálni a dágványból.~
 8148 XXIX  |                        amit elhúz tőlem – egy kötélre!~Sárvölgyi dühösen szaladt
 8149 XXVIII|                   Loránd bizton eltalálhatá a kötélvetéssel. Az ólomgömbös kötél mint
 8150 XXII  |                       az embert, kihez sorsát kötendő volt, ily sáros alakban
 8151 IV    |                  alatt meg egy harmadik tarka kötény. Ennek az asszonyságnak
 8152 XIV   |                      volna rajtok; vagy mikor köténybe szedte a kis sárga pelyhes
 8153 XXVI  |                   felgyűrt ingujjam, két szél kötényem?~– De nem bizony. Szolgáló
 8154 XXIX  |               akárhonnan előjön, s rángatja a kötényemet, úgy játszik velem. Olyan
 8155 II    |                     amiből fehér ruhás, fehér kötényes hat legény szaggat darabokat,
 8156 III   |                   atillám, bizonyosan a Fánny kötényétől, mert az mindig lisztes,
 8157 I     |                   öreganyám fölkelt néha örök kötése mellől, s mikor apám úgy
 8158 I     |                      megcsókolá, s visszatért kötéséhez.~Erre én mind csak most
 8159 II    |                       az ördög.~Mind a hárman kötéssel voltak elfoglalva, mikor
 8160 II    |                 ajtónyílásra aztán letették a kötést mind a hárman; Fánny úgy
 8161 XVIII |                   földön lézengő árny, akihez köti valami gondolat; de hisz
 8162 XIII  |                       add át nekem e rettentő kötlevelet! Holtomig tisztelni foglak
 8163 I     |                      óráján megtagad? Mi eskü kötné azt, aki így szól: „Nem
 8164 XVIII |                    inkább. Azzal sokat fogunk kötődni. Hajdanonta is nagyon mulatságos
 8165 XXIV  |                  magas urak nevében üzleteket kötögetett. Énnek a tragédiája bizony
 8166 XI    |                    nagymama ez alkalommal nem kötöttek harisnyát; úgy tetszett,
 8167 IV    |                       kötözzenek meg, mert én kötözetlen nem hallgatok prédikációt!
 8168 XXVII |                      rájuk, mikor meg lesznek kötözve; hogy kérdezem meg majd
 8169 IV    |                       vasat, verjenek láncra, kötözzenek meg, mert én kötözetlen
 8170 XIV   |                   zafírköves volt, csakhogy a kövei nem voltak ilyen nagyok.~
 8171 XXIV  |                  Hagyjuk a boldogokat örülni!~Kövessük azt a másik ifjút, kiben
 8172 XIII  |              Stoppelfeld levele –, a szíverem kövesül meg; a napot, az órát tudom,
 8173 XII   |                  feleségével, ki annak minden követelésére tromffal tud válaszolni:
 8174 XXI   |                      nekem boldogságot, s nem követelhet hűséget tőlem. Én Tátray
 8175 II    |                   egészen zavarba jött.~Fánny követelő arccal lépett eléje, egyik
 8176 XXIV  |                 legfeljebb azt az okos tréfát követem el, hogy elébbi végrendeletemet,
 8177 V     |                    oda menekült, ahova az nem követheté.~A paripa viháncolva nyargalta
 8178 XXVII |                      a lovagot, s mozdulatait követik. Kandúr korbácsával csapkod
 8179 XXII  |               fitymáló hangon Bálnokházyné.~– Következéseik azonban mind e mai napig
 8180 IV    |                   tessék elviselni makacssága következményeit.~– Jól van. Megadom az árát –
 8181 XIII  |                 érdekelve vagy, s utánam kell következned.” – És azután másnap este,
 8182 IV    |                        hogy de már akármi fog következni, abból bizonyára enni fog,
 8183 XXI   |                   engedni.~És aztán olvasta a következőket:~„Uram.~Azon perc, melyben
 8184 IX    |                  nyolcadik üregét, s az utóbb következőnek már nem marad más, mint
 8185 XXIV  |                fenyítő törvényszék határozata következtében, mely az udvari kancellária
 8186 IV    |                     lenni. A hideg étkek után következtek a friss sültek, s a szép
 8187 X     |                    mély sötétségről azt kelle következtetnem, hogy valami olyan sikátorba
 8188 IV    |                     hogy Ragályi nem ment fel követnek”.~Most a patrióták takarékosabbak
 8189 VIII  |                   hogy ma este a búcsúlakomát követő bálban akarsz-e lenni vizavím?~–
 8190 I     |                      ismét nyomába mentünk, s követtük nagy távolban egész odáig,
 8191 II    |                    arcán, nagy hirtelenséggel követve egymást.~Szegény fiú azt
 8192 X     |                    cirkáló csapat kopogását a kövezeten.~Márton csakugyan megtette,
 8193 IV    |                    bűnöm miatt kár ne essék a közbátorság őreiben. Tessék: itt jön
 8194 IV    |                       forint. Ez a makk alsó.~Közbe-közbe aztán egy kis vitája is
 8195 XXIII |                      a percnél maradt el, s a közbeesett idő annak az egy álló percnek
 8196 XVIII |                    örök törvénye van; de mi a közbeeső férgek története: az egynapos
 8197 XXII  |                     Gondolt reá, hogy hasonló közbenjárással neki is szolgált – éppen
 8198 XI    |             gondolkozzam rajta! Addig is légy közbenjáró közöttünk! Eredj be, és
 8199 III   |                        Bocsánatot kérek, hogy közbeszólok: én a parókaviselésben legkisebb
 8200 XXX   |         körülményekkel egybevetve, a szomszéd közbirtokos urat legnagyobb mértékben
 8201 I     |                       Dezső!~Amint azután egy közbülső ajtót távoztában percre
 8202 II    |                 definitíve nem, tehát interim közegül egy neutrális nyelvet segítségül
 8203 XXVIII|              legöregebb hímet, s tíz lépésnyi közelből belelőni a szívébe. Ha nem
 8204 XXV   |                       rabló bizalmasan hajolt közelébb, és fülébe súgá:~– És azzal
 8205 XXIX  |                védencét elriasztani a veszély közeléből; dacára Sárvölgyi toporzékolásának,
 8206 XXX   |                udvaron s rá az ismerős léptek közeledése a folyosón.~Óh, milyen boldog
 8207 XII   |                      volt; messziről lehetett közeledésüket hallani.~Loránd jónak látta
 8208 XII   |                        öt lóval vágtató hintó közeledett felé. A három elölfogott
 8209 XXVIII|                      két rabló hirtelen futva közeledik errefelé, míg a kastély
 8210 X     |                       Ez is milyen lassan tud közeledni a tíz órához. Aztán mikor
 8211 XXIV  |                   Azok, akik ott tanyáznak, a közeledőt biztos rejtekből lövöldözhetik
 8212 XIII  |                      sokáig itt maradsz az én közelemben, teneked is múlhatatlanul
 8213 XIII  |                      fordultak egymás ellen a közéletben úgy, mint a magánéletben.
 8214 IV    |            stádiumának vészjelenségével arcán közelíte esküdt úrhoz; – mosolygott,
 8215 XXII  |                mosolygó tekintet.~„Hát te még közelíthetsz hozzám?” – Ez volt Melanie
 8216 XXXII |                     hogy várta azokat a búgva közelítő öreg fickókat, akiknek egy
 8217 XVIII |               figyelve kíséri az útja végéhez közelítőt, hogy senki se gyaníthasson
 8218 XIII  |                   miután ő gyönge testalkatú, közellátó és mindennemű fegyverben
 8219 XXIX  |                      felfalni? Tizenkét rabló közelléte még szövetségesnek sem biztató.
 8220 XVII  |                   mindnyájan azon áldásteljes közellétre, ami a kegyedé: csak egy
 8221 I     |                    idegen hivatalos úr lépett közénk, s sajnálatát rejteni nem
 8222 IV    |                  akarnának idenézni. A padlat közepéről függött az imént alá egy
 8223 XXIV  |                       van Lankadombot üzletük középpontjának tartani, mint amiket eddig
 8224 XVI   |                    ábrákat.~A színlovag éppen középre jutott.~– Magának valami
 8225 IV    |                       arcbőre olajsárga volt, középütt mozdulatlan rézveres foltokkal,
 8226 IV    |                    szokásainkkal és a nemzeti közérzülettel összeütköző kísérlet azt
 8227 XXXII |                Hetekig feküdt eszméletlenül a közkórházban, sátor alatt, míg érte mehettem,
 8228 XXI   |                     dolgok, amik nem kívánnak közlátvánnyá lenni.~Loránd bevallott
 8229 XXVII |                       is iszom ma pálinkát. A közlegény igyék, azért, hogy vak legyen,
 8230 XXVII |                     titokban, betűk alakjában közlenek, ami utat nyit a bolyongónak
 8231 XXII  |                       nélkül – viszonzá Dezső közönnyel –, de nem bánom, látogassuk
 8232 II    |                        hogy se a gazdát, se a közönséget meg ne csalja, eltalálja,
 8233 VII   |                       alakban megismertette a közönséggel.~Rám újjáalakító hatásuk
 8234 XIV   |                       is kerülték tekintetét. Közönyösen találkozott vele, s egész
 8235 X     |                     már én kezdem irányában a közönyöst játszani.~Végre valahára
 8236 XVI   |                      zubbonyt: a világ iránti közönyt és érdektelenséget? Hadd
 8237 XIII  |                    Mindenféle apró titkocskák közössége, miket csak az ifjak értenek
 8238 XXXII |                     igazi méh; aki bátran jár közötte, elzúg a füle mellett, aki
 8239 I     |              kigondolhatlan időkig, hogy soha közőlünk senki meg ne haljon, el
 8240 IV    |               országgyűlési dalt is bocsátott közre, aminek már szatirikus tartalma
 8241 XI    |                     anyám előresietett, engem közrefogtak, nagyanyám hátrafordultában
 8242 IV    |                 lényeges különbség volt mégis közte és más úrhölgyek szobája
 8243 IX    |                      tanulmányozása váltá fel köztök. Magoknak is volt már véleményük,
 8244 XXVI  |                       érmekben, hogy meglelje köztük a rézpénzek legkisebbikét,
 8245 IV    |                       jöjjön ide hozzám kettő közületek, s fogjon meg, hogy el ne
 8246 XXVII |               megtudni, nem szeretne-e valaki közülünk hátramaradni, nem „oldzik-e
 8247 XX    |                       egymaga az egész ország közvéleménye ellen azt merészkedett állítani,
 8248 XXIV  |             elfogadásukra készen állok. Hanem közvetve mégis gyakran megadóztattak.
 8249 III   |                  dicsekedni fognak velem, s a közvizsgákon mondani fogják: ebből valaha
 8250 IV    |                    épület, körül volt kerítve kőfallal, kapuja, kis ajtaja mindig
 8251 XXIX  |                    ajtón; a csákány döngése a kőfalon, csak néha-néha szól közbe
 8252 XXII  |         összevagdalják, s csinálnak belőle új kófernyát a később jövő úri vendégeknek.
 8253 III   |                   valami rossz érzelmű tervet koholnak az elöljáróság irányában
 8254 VIII  |                Amelyiket kihúztad, azé lesz a kokinkínai császár fehér elefántja.~
 8255 VIII  |                        hát megtanulta-e már a Kokó Loránd nevét kimondani?~–
 8256 IV    |                foglalkozik? Mikor elfogyott a kolbász, szót is tett emiatt.~–
 8257 IV    |                      ebből a friss majoránnás kolbászból! Én magam készítettem tegnap
 8258 XVIII |                       meg vagyok alázva, hogy koldulom a boldogságot, a szerelmet,
 8259 XXVI  |              legkisebbikét, a váltó krajcárt, koldusnak való alamizsnát.~– Óh, aranyos
 8260 I     |                   szállt utána, ami az utolsó koldust is elkíséri, s most itt,
 8261 II    |                    bocsátá Fromm úr, egy szűk kőlépcsőn fölvezetve az emeletbe;
 8262 I     |                        s odavont maga mellé a kőlépcsőre.~– Ti egy szerencsétlen
 8263 I     |                     még itten.~Ő maga leült a kőlépcsőzet legalsó fokára, a lámpát
 8264 XX    |                     Az asztal túlsó végén egy kolerikus természetű cimbora, ki minden
 8265 X     |                    Nos, hát mit mondott a vén kolléga? Tudja, csak azért hívom
 8266 II    |                      férfiúhoz, mint elébbeni kollégájához. Ez úgy szereti itthon is
 8267 X     |                       Tudja, csak azért hívom kollégának, mert az én hajam úgy tesz,
 8268 XIII  |                     előtti napon egyik fiatal kollégánk, Áronffy Lőrinc, valamely
 8269 XII   |                   odaadom, és menjen vissza a kollégiumba.~– Asszonyom, én nem szoktam
 8270 IV    |                        Ettől esküdt úrnak még kollégiumi diák korában egyszer oly
 8271 II    |                 zárdákat, konviktusokat, zárt kollégiumokat alapított, ahol korán letörülje
 8272 VIII  |                        Ha bezárt volna ön, ha kolostori szigorral őriz, nagyobb
 8273 IV    |                     körjáratot a kastélytól a kolostorig.~– A hatóság nagyon el lehet
 8274 IV    |                       Mária-Eichban tudok egy kolostort, ahol a hajdani oltár helyén
 8275 IV    |                       magát, míg a brachium a kolostortisztogatásból előkerül, s ismét kocsira
 8276 XXIX  |                vadászkést.~Kötve kell hinni a komának! Hátha Kandúrnak étvágya
 8277 IV    |                   előtt áll, akivel nem lehet komázni. Adja át a kolostor kulcsait,
 8278 II    |                   sikertelen marad.~Hanem egy kombinációm mégis sikerült.~Ez a név: „
 8279 XX    |                       józan fővel, s e divina komédiában, hol tudtán kívül mindenki
 8280 XVIII |              alakoskodás, a cinikus hetykeség komédiája nehéz szerep lesz ővele
 8281 XX    |                    sem szerette egyikünk is a komédiázást.~– Jó estét, öreg!~– Jó
 8282 II    |                       ő drága kugelhupfjukat „komedie”-nek nevezni.~Fánnynak bezzeg
 8283 X     |                      professzort) meg a Herr „Komiszer”-nek: de a Mártonnak, az
 8284 XIII  |         Heidelbergából, az ottani helyhatóság komitivájával, melyben tudtomra adatik,
 8285 VI    |                         Hab i ti nid gszagt, ~Komm um halber Acht?~Und du kumszt
 8286 XXVI  |                       jól is esik. Beszéljünk komolyabb dolgokról!~– Éppen én is
 8287 XIII  |                     Azt hittem, hogy én tudom komolyságának titkát. Megölt egy embert,
 8288 X     |                       már, midőn Bálnokházyék komornyikja egy levelet hozott hozzám,
 8289 VIII  |                       elolvasta, arra kérte a komornyikot, hogy menjen el Gyáli úrhoz,
 8290 VIII  |                    lepecsételte, s leküldte a komornyiktól Loránd szobájába.~Loránd
 8291 XVIII |                      hogy csak Gyálit engedte komplimentírozni a bevett jókért; ő egy jó
 8292 II    |                  felőlem tervez valami titkos komplottot, s annak az a vége, hogy
 8293 III   |                    érte az orrát betörni! Mit kompromittál itt a bátyám előtt? Tudhatná,
 8294 XXX   |                     urat legnagyobb mértékben kompromittálák.~– Sárvölgyit? – kérdé Topándy
 8295 IV    |                        forspont, a falmeszelő kőművesek napszáma és diurnumok; együtt
 8296 IV    |              hajdúknak, hogy a pandúrokról és kőművesekről gondoskodjanak, legyen nekik
 8297 IV    |                   ezúttal hozék magammal négy kőművest, akik azokat, ítélet szerint,
 8298 XIV   |                kalligrafiázzon és rendesebben koncipiáljon. Tehát azt írja szegényke,
 8299 XXVI  |                       Mindig nevettem az öreg kondásomat, aki másfél évig volt a
 8300 XV    |                      őt keblére, megsimogatva kondor fejét; Cipra érzékenyen
 8301 IV    |                 Protestálok! Megtiltok minden konfidenciát! Ez komoly ügy!~A szolgabíró
 8302 IV    |                       tetejére letenni, amibe konfidens parasztlegények széles talpú
 8303 XXIX  |                  Hanem Borcsa asszony az első konfliktusnál bebizonyítá, hogy az övé
 8304 XX    |                       ami nagyon szép pénz. A konfráterek tehát, hogy fizetni ne kelljen,
 8305 XX    |                   küldött ajándékba a hyberni konfrátereknek. A drága magyar borra azonban
 8306 VII   |                      szolgált, hogy mikor azt kongatják, tudja meg az egész város:
 8307 I     |                     nevezzük hazaszeretetnek, konkolyát hazaárulásnak, s mindegyik
 8308 I     |                      a büszkeség, az irigység konkolyt hint közéjük; de nálunk
 8309 IV    |                       kivallá, és hivatalosan konstatáltatott, miszerint ön fizetett neki
 8310 VIII  |                       távozott. Az mégis szép konstelláció a sorstól, mikor egy nő
 8311 XXIV  |                       Okos ember fogok lenni. Kontemplatív bölcsészettel szemlélem
 8312 IV    |                        mármost tehát lássam a kontót; mivel tartozom a vármegyének,
 8313 XXVI  |                   nemsokára: – kedvesem.”~„Ha kontyom lehull, te fogsz megverni
 8314 XIII  |                       te még itt állsz. Hát a konvenció, tudod-e, mi lesz?~– Tudom.~–
 8315 XX    |                  szokásos megtartása nélkül a konverzácionális tempóknak, hogy egyik ember
 8316 II    |                      szívek számára zárdákat, konviktusokat, zárt kollégiumokat alapított,
 8317 XXIV  |               elengedem.~Tehát amint a hosszú konvoj végigrobog ünnepélyes díszléptetben
 8318 II    |                           vocabularium” – s a konyhalatin más ismert kifejezéseit,
 8319 XXX   |                       melyek közül az egyik a konyhára, másik a tornácra nyílik.
 8320 IV    |                    tékája látszott mindennemű konyhászati palackoknak. Legalul a nagy
 8321 IV    |                  aztán hangzott a csetepaté a konyhaszolgálóval, s volt tányérdobálás, lábascsörömpölés –
 8322 XII   |                       volt pincetokkal, hideg konyhával.~– Vagy úgy? – szólt ezeket
 8323 XIII  |                    titulust, amilyen tetszik. Konyítasz-e valamit ehhez a mesterséghez?~–
 8324 XXIV  |             összecsődítette; még én is kaptam kőnyomatú meghívójegyet a menyegzőre.
 8325 VI    |                    hogy mit akarsz mondani. A konziliáriuséknál voltál. Az nekem unum et
 8326 III   |                        takarója valami nagyon kopasz vagyoni állásnak!~Hátha
 8327 XV    |                        durcás, elkényeztetett kópé.~Topándy asztal felett még
 8328 XIII  |                   együtt; ha nem volt, együtt koplaltunk. Egymásért nélkülöztünk,
 8329 X     |              hallottuk a lovas cirkáló csapat kopogását a kövezeten.~Márton csakugyan
 8330 XXV   |                   egyet a szívedbe, másikat a koponyádba; még száz aranyat is kaptam
 8331 XXVIII|                       szabadon maradt öklével koponyájára adott, számba sem vett,
 8332 XVIII |                    tesznek, átfúrják a vadkan koponyáját, s nem lapulnak el rajta,
 8333 XII   |                 hirtelen lekapta a fejét, s a koponyájával, mint a faltörő kossal,
 8334 XIV   |                        hogy ily rövidre nyírt koponyával járt, s azzal a semmivel
 8335 II    |                  bírtam róla lezsurolni semmi kőporral. Hej, szép dolog péklegénynek
 8336 XXXI  |                helyette.~– Nejét itt hozzuk a koporsóban.~
 8337 XII   |                   volt egyszerre, mint akit a koporsóból költenek fel; s ez a másik,
 8338 XXV   |                       fejét, hogy még az apja koporsójában eldugott kincsre is rávalljon!~–
 8339 XXIX  |                   tessék! Maradjon az úrnak – koporsószegre!~– Mit? Te átkozott boszorkány! –
 8340 XII   |                    nadrág s félvállra vetett, kopott farkasbőr kacagány; oldalán
 8341 V     |                     cigány eredetére. Öltönye kopottas kék dolmány, általvető zsinórokkal,
 8342 II    |                        hogy akinek el kellene koppantania, valami rettenetes munkába
 8343 XII   |                     elé: mind a kettőt meg is koppantotta, mint aki „szereti a szépet”.~
 8344 II    |                       sokat aludtam a kocsin. Kora reggeltől késő estig eltartott
 8345 II    |                    asztal; úgy látszott, hogy korábbra vártak bennünket.~A pamlagon
 8346 II    |                   keltünk, ami nekem annyival koraibbnak tetszett, mert kis szobánk
 8347 IV    |                 cimbalomverő fogantyúja piros koráll; az állvány, melyen a cimbalom
 8348 XIII  |                      dugta – szólt szétnyitva korallpiros ajkait, mik közül a leggyönyörűbb
 8349 IV    |                     végrehajtásról van szó?~– Korántsem. Sokkal magasabb ügy forog
 8350 XXVII |                   mozdulatait követik. Kandúr korbácsával csapkod feléjük.~– Visszajövet
 8351 II    |                        Bátyám, ki már abban a korban van, amiben nem szokás a
 8352 III   |                      Nevetséges! Mintha olyan korbeli embereket, mint én és Melanie,
 8353 V     |                       lángnak. Bolygófény az, korhadt testek villó gőze.~A paripa
 8354 IV    |                       melyet az aerarium maga kórházzá alakított át.~– A példák
 8355 XX    |                      helyzetben vagyok. Ennyi korhely pajtást, ennyi istentagadót
 8356 XIV   |                  arról biztosítva vagy. Neked korlátlan uralkodásod van a házon,
 8357 XVI   |                      menjenek innen oda, ahol korlátlanabb szabadság uralkodik.~Cipra
 8358 V     |                     széna belsejéből egy nagy kormos rézfazekat. Az félig van
 8359 I     |                       nyitva.~Kicsiny gyermek koromtól fogva, mikor még nem bírtam
 8360 XXX   |              bosszúálló úrnő, családi címerek koronáira büszke, ki maga akarja alkotni
 8361 XXV   |                    Topándy címere; ez áll egy koronás kígyóból.~A rabló utána
 8362 IV    |                     keresztültűzte. Pompásabb koronát nem lehet képzelni, mint
 8363 XXV   |                 korona kardos kézzel; – kígyó koronával. Nem felejtem el. – S minek
 8364 XVIII |                        A divatról most is oly korrekt fogalmakkal bírt; s ha valami
 8365 VII   |                     nemesi szabadságunk dicső korszakában” az a merénylete néhány
 8366 XXXII |                   hamar megőszülni, mint akik kortársaink voltak.~Olyan időket élünk,
 8367 XXVII |                     előtt, tudod, hogy jó egy korty papramorgó.~A kulacs sorba
 8368 XXIV  |               lehetett abból is venni, hogy a kortyondi fráterek, amint kijózanodtak,
 8369 XXIX  |                      szoktak lenni ilyen idős korukban; úgyhogy Kólya uram a földhöz
 8370 IV    |                      áll a boglyakemence, s a kórusban tartja a sváb a kukoricáját,
 8371 XXIX  |             feltartott orral ügetett a rázott kosár felé, megtudandó, vajon
 8372 XXIX  |                    vállat vonítva.~– Mi van a kosaradban?~– No hát mi volna? Egy
 8373 XXIX  |                    cigányasszony feltakarta a kosarat, melyben szépen hasra fektetve
 8374 XXIX  |                      volna, ki is rántá azt a kosárból.~De nagyon megjárta vele,
 8375 XII   |                  koponyájával, mint a faltörő kossal, olyat taszított Lorándon,
 8376 XX    |                    ember józanon maradt. Csak kóstolgatta a bort, amíg mások itták.~–
 8377 IV    |                    borral. Jöjjön, uramöcsém, kóstoljuk végig, bizony nem bánja
 8378 III   |                 fordulni – Hát te, öcsém, nem kóstolod meg azt az aszút?~Én rendületlen
 8379 II    |                valamit kér enni.~A kegyetlen, kőszívű testvér meg tudta azt tőle
 8380 IV    |                        angyalaitól, szabadság koszorúitól s más efféle mitológiai
 8381 XVI   |                  hullottak le fejeikre; olyan koszorús fővel tértek vissza, mint
 8382 XXIV  |                     ugyanabban a hattyúprémes kosztümben átszállásolni a szolgabíró
 8383 IV    |                       esztendőre betennének a kóterbe! Aztán fűrészeltetnék velem
 8384 IV    |                 közelébe léptek, s aggodalmas kotkodával ütött lármát, veres sisakos
 8385 XIV   |              párharcba elegyedett a féltékeny kotlóval, mely harc utoljára is Melanie
 8386 IV    |                       kertjéhez; ott voltam a kótyavetyén, ráígértem, s rajtam maradt.
 8387 IV    |         államfelügyelet alatt lőnek jószágaik kótyavetyére bocsátva, minden rajta levő
 8388 V     |                     megnézte, rajt vannak-e a kovák a sárkányokon, nem hullott-e
 8389 XIV   |                     mindkét keze tele ragadós kovásszal, mintha téli kesztyű volna
 8390 XXXII |                     lebukott lováról, még egy kozák lándzsával keresztülszúrta.~
 8391 IV    |                   mennek három forint harminc krajcárra.~(Ezelőtt harminc évvel
 8392 XII   |                      forró italt híják nálunk krampampulinak. Éjszakai útban egészséges
 8393 XII   |                    lovak, a nagyságos asszony krampampulit fog égetni és sonkát falatozni,
 8394 XXVI  |                 rabság volt az, mint a szolga kreol lyányé, kinek minden tagja
 8395 IV    |                      is.~– Akkor nagyon kevés kriminális processzus kerülne a bíróság
 8396 IV    |                 szolgabíró urat mostan kegyes kriminalitásokkal, hanem inkább azzal az őzpecsenyével;
 8397 I     |                       hangzott idelenn, még a kriptaajtó is be volt téve; a szélzúgás
 8398 IV    |                 kripta.~– Mi van benne?~– Ami kriptában szokott lenni: áldott emlékű
 8399 IV    |                    szolgabíró. – Azon helynek kriptája is volt. Hát a kriptából
 8400 XV    |                 térdre roskad, minden indulat kristállyá jegesül; egy imádkozó szűz
 8401 IV    |                     van is sok magasztos! Egy Krisztus-kép, ki a Golgotára vitt kereszt
 8402 XX    |                     egyedül lenni publikum és kritikus.~Az első felvonást megkezdik
 8403 XX    |                     más lázrohamnak, megvan a krízise, melyen túl fordulat áll
 8404 XXIV  |                         Hallgasd csak, hosszú krónikája van ennek. Legelébb is azon
 8405 XX    |              tökéletesítem az asztronómiai és kronológiai tanulmányaidat. Vedd elő
 8406 XXIV  |                faluban, s nagy osztentációval kucsírozott itt alá s fel az ablakom
 8407 XIII  |                  adott, hogy névjegyét üresen küldd meg hozzá, figyelmeztetve,
 8408 XXVIII|                   előcsalogatni; különben azt küldeném oda valamelyiket.~Az ajtót
 8409 IV    |                         Ejh, vigye az ördög a küldetésteket; ne tekintetesurazz engem,
 8410 IV    |                    tekintélyesen. – Hivatalos küldetésünk vagyon.~– Ejh, vigye az
 8411 XXX   |                      okoztam, ma egy örömhírt küldhetek neked.~Én nősülök.~Nőt veszek,
 8412 XIII  |                     is utánozni kellett. Hisz küldhették volna fiukat Jénába, Berlinbe
 8413 XXVII |                 szárnya alá rejtve alszik? Ki küldi őt: „Kelj és hirdesd, hogy
 8414 XXI   |                     itt maradunk. Nekem pedig küldj a szobámba mosdóvizet, nagyon
 8415 VIII  |                       hogy tulajdon ékszereit küldje zálogba, azért, hogy valakit,
 8416 XI    |                    elébb nekem adják, hogy én küldjem el neki, és senkinek még
 8417 XXVI  |                      bizony, ha a porkolábnak küldök egy süldőmalacot. Már ez
 8418 XXV   |                   hogy megmarjanak. Leveleket küldözgetnek hozzám, amiket ha fölbontanék,
 8419 XXV   |                        lepecsételteté, de nem küldte el a káptalanba, mint az
 8420 IV    |                      ifjabbnak tetszik. Azért küldték ellene a vicét és nem a
 8421 IX    |                    olvasás, ismeretgyűjtés, a külesemények tanulmányozása váltá fel
 8422 XIV   |                   asztalfőn elnököl; Loránd a külgazdasági mindenes, ki a háznál lakik,
 8423 XIII  |                     valahogy kiegyenlíthessék különbségeiket, arra kell tizenhat év.~
 8424 I     |                      nem találtam benne semmi különöset.~Egy este mindnyájunkat
 8425 XVI   |                    ismerünk rá az elhanyagolt külsejű, durva kabátos falusi gazdában.
 8426 XIII  |                        ha valaki a pietásokat külsőleg is ki meri mutatni a szkeptikus,
 8427 XXIV  |                története való, és nem mese, a külsőségeket apróra leírja, hogy arról
 8428 X     |                     Éjféli időben e rosszhírű külvárosi háztömkelegen keresztül
 8429 XIII  |                       már nem érzett semmit a külvilágból, minden idegével a regére
 8430 II    |                     lelépet a sötétben valami kürtőbe, ahonnan nyakig esem a dagasztott
 8431 IV    |                   volna, akinek a harangszóra kürtriadással jelt kell adni a lakosoknak.~
 8432 XII   |              keresztül kapva, s míg ez erősen küszködve vonaglott acélszorítása
 8433 XVII  |                      sietve elértek Sárvölgyi küszöbéig. Itt megállt Loránd, és
 8434 XIII  |                  átsiettem ez emberhez. Kinek küszöbét át nem léptem soha, kinek
 8435 XVIII |                  eltávozót, fejét szomorúan a küszöbnek támasztva. Még csak egyszer
 8436 I     |                   éppen e nagy eszmét találta küzdelemben egy hasonló naggyal, a nemzeti
 8437 II    |                foglalva azzal a gyümölcstelen küzdelemmel, hogy egy társalgásból,
 8438 XXVIII|                 semmit.~A tér is rossz volt e küzdelemre.~Akadályozó bokrok között,
 8439 IV    |                      kényszeríttetnek.~– Nagy küzdelmekkel jár a hivatal – erősíté
 8440 IV    |                  nézte principálisa hasztalan küzdelmét az in causam vocatussal.~–
 8441 XII   |                      arról az ifjúról, ki tud küzdeni, mint egy hős, kész dolgozni,
 8442 II    |                    arra ítélni, hogy éhezzék, küzdjön a saját testével, bánkódjék
 8443 XVIII |             nagyravágyó emberé s a lételükért küzdő nemzeteké? „Ime két kezébe
 8444 I     |                     vele. Találkoztak a közös küzdtéren, s elkezdődött közöttük
 8445 II    |                      rá, hogy meri az ő drága kugelhupfjukat „komedie”-nek nevezni.~Fánnynak
 8446 IV    |                      kórusban tartja a sváb a kukoricáját, akinek e tisztes régiség
 8447 XXVII |                       egy korty papramorgó.~A kulacs sorba járt; csaknem üresen
 8448 XII   |                     vagy. Nesze, húzz egyet a kulacsomból.~– Nem iszom belőle, cigány;
 8449 IV    |                       fejelés csizmát meg egy kulacsot, amiből sohasem fogy ki
 8450 IV    |                   komázni. Adja át a kolostor kulcsait, hogy a profanált helyet
 8451 XV    |                   odacsúszott az ajtóhoz, s a kulcslyukon átnézett Melanie szobájába.~
 8452 XXVII |                      le vannak-e kapcsolva, a kulcsok a zárakban vannak-e mind,
 8453 X     |                      Loránd kezeit csüggedten kulcsolta össze, és lehajtá fejét.~–
 8454 XI    |        fölegyenesedett, s két kezét feje fölé kulcsolva, rebegé izgatott, látnoki
 8455 X     |                       benn voltunk egy rémítő kulimászszagú, kicsiny, szűk szobácskában.~
 8456 VIII  |                   távolítani.~Dezső szomorúan kullogott haza.~Loránd magára maradt.~
 8457 II    |                      a táncot. A rómaiaknál a kultuszhoz tartozott az, sőt az írás
 8458 VI    |                   Komm um halber Acht?~Und du kumszt mir jetzt um halbe nájni:~
 8459 X     |                    Mélázásomból Márton legény kuncogása vert föl. Az öregnek valami
 8460 II    |                     kezével, s csak a markába kuncogott, de gonosz hamis szemeivel
 8461 X     |                       egyszer – szólt hamisan kuncogva magában Márton. – Hohó!
 8462 III   |                     bajusza egyformán felfelé kunkorítva s félhold formán bekanyaruló
 8463 II    |                 melynek minden lapja fel volt kunkorodva a sok használástól.~Az ajtó
 8464 XX    |                     fenékig kellett üríteni a kupát, ha azt nem akarta, hogy
 8465 XXIX  |                       másik; nem vagyok én se kupec, se csiszár! Nekem a magam
 8466 XXIII |                    két borókafa összehajolt a kupola fölött örökzöld gallyaival.~
 8467 XVIII |                     Ah! A kis Dezső? Az a kis kuruc fiú? No, annál inkább. Azzal
 8468 XVIII |                      a tíz esztendei színpadi kurzus csak használt neki. Azt
 8469 XXVII |                     első tornáccal szemben, a kút mellett foglaltok helyet,
 8470 XXIV  |               kíváncsi bámulókkal, kerítésen, kútágason leste a sok siheder, hogy
 8471 IV    |               keresztelve.~– Kérem alássan, a kutak általános kiapadása…~– Ne
 8472 XXIV  |                      kegyes ember. Azonban ne kutassuk most ezt! Egész elmélkedésemnek
 8473 XII   |             fenyegetőzék a zsivány. – Mert ha kutatni kezdek, abban majd nem lesz
 8474 IV    |                      bűnrovás?~– Ha szigorúan kutatnók, nem lenne vége. A legsúlyosabb
 8475 XII   |                      De majd nemcsak a hintót kutatom ki, hanem tégedet is a bőrödig!~–
 8476 XXIX  |                    fiatal házasnak, hogy jobb kútba nem tudja hányni a jövedelmét,
 8477 II    |                      az minden gonoszságnak a kútfeje, a diáknak könyv való, nem
 8478 XII   |                       a lovát, s odavezette a kúthoz, vizet húzott neki a válúba,
 8479 XXVI  |                        még az álomban is.~„Ha kutyád volnék, nem kellene velem
 8480 XVII  |                      húznak le az istentagadó kutyái az ön védelme alatt. – Hanem
 8481 I     |                      földet nézte mindig, s a kutyáját csitította, mikor az neki
 8482 XXV   |           megbetegedtek tőle. Másszor veszett kutyákat eregettek el az utcán, mikor
 8483 XII   |                       Tudom. Ismertem még kis kutyakölyök korában.~– Hát aztán hová
 8484 XXIII |         ezüstfogantyút csináltatott az eddigi kutyalábszárcsont helyett.~Az öreg magánkívül
 8485 XXII  |                    Minden kocsizörgés, minden kutyaugatás kicsalta az utcára, ahonnan
 8486 XXII  |                   Végre mégis éppen az utolsó kutyaugatásnál, melyre Borcsa asszony már
 8487 XXV   |                  gólya, három búzakalásszal a lábában, ez a főbíró címere; a harmadik
 8488 XXVI  |                nagyságolta.~– Csókolom a pici lábacskáját a nagyságos kisasszonynak.~–
 8489 I     |                     hiányosan tudott; engemet lábához ültetett, s fejemet simogatta;
 8490 I     |                       odadobták a gondviselés lábaihoz azt a kincset, amiről számot
 8491 XX    |                     magát előttük a földre, s lábaikat átkarolva, a port csókolta
 8492 II    |                        olyan nehezek voltak a lábaim, pedig valami elől menekülnöm
 8493 XII   |                       lovas, Loránd mezítelen lábaira kacsintva.~– Könnyű neked
 8494 III   |             lehetetlen, hogy azokon a parányi lábakon libeghetett volna. Arca
 8495 XXVIII|                      helyett. A lövés mindkét lábára megsántítá a rablót; futtában
 8496 IV    |      konyhaszolgálóval, s volt tányérdobálás, lábascsörömpölés – bevett szokás szerint.~
 8497 XIII  |                       bivalytej a fehér mázos lábasokban párolgott előtte. Topándy
 8498 XIV   |                   házat azok a minden pietást lábbal taposó szadduceusok, akiket
 8499 VII   |                  nagyobbakról a kisebbekre; a labdázó helyekről elszoktunk, társulatokat
 8500 IV    |                      önt – szólt az ifjú bíró lábhegyére emelkedve –, hogy feleljen
 8501 XXIX  |                    fehér, s amint fut, minden lábnyoma fehér marad utána. Lélek
 8502 XX    |              átkarolva, a port csókolta drága lábnyomaik alatt:~– Óh, én drágáim!
 8503 XII   |                      pisztoly szája előtt egy lábnyomnyira rátette nyugodtan hüvelykujját
 8504 IV    |                        csak legalább az egyik lábomra vagy az egyik kezemre! Átkozottul
 8505 XIII  |                   földszinti zugában vegytani laboratóriuma volt; természettudományi
 8506 XXIV  |                   jutni. Vitte magával abba a laboratóriumba, ahol együtt szoktak és
 8507 VI    |                     tanulással, s az írásbeli labort megírtam helyetted. Nézd
 8508 II    |                    sem sikerült. Belefogóztak lábszáraiba, kezeibe; nem bírta lerázni
 8509 XIV   |                   beszélni az egész ház; ha ő lábujjhegyen jár, úgy fog járni az egész
 8510 XXIX  |                          Fogja meg kend ezt a láda fülét, aztán segítse becepelnem.
 8511 VII   |                     másolattal együtt zárd el ládádba, míg érte jövök.~Rögtön
 8512 XXX   |                elszórva az asztalon, s pénzes ládájában benne volt a kulcs, és a
 8513 XXIX  |                   ágyát, előhozta a tulipános ládáját, felrakta mindenét egy talyigára,
 8514 XXVII |             Szálljatok le lovaitokról! Most a ladikokra kerül a sor.~A rablók leugráltak
 8515 XXIX  |                     egészen tréfás hízelgésre lágyítva – egy kis kocamalackát vacsorára,
 8516 XVII  |                      ennyi erős ellenséggel a lágykezű szerelem egymaga?~Hogy rázhatná
 8517 XVI   |           megházasodhatik, s akkor kell külön lakának lenni, ahova feleségét vigye.
 8518 XIII  |                     beszéd. Hát valami tiszti lakás, iroda vagy mi felől nincsenek
 8519 II    |                      címzete után rátaláltunk lakására. A Fürstenallée-n volt szép
 8520 II    |                    kedves és előzékeny férfiú lakását elhagytuk, ki nagyanyámat,
 8521 XV    |                       forgatni a kastélyban a lakási rendet; cselédeket űzött,
 8522 XXIV  |                     sohasem mertek megtámadni lakásomon, mert tudják, hogy elfogadásukra
 8523 XXV   |                vasszekrényhez lépett, s annak lakatjait egyenkint fölnyitogatva,
 8524 XXIX  |              beszállítá Marcsát a szolgabírói lakba, ahol a hajdúk, amíg a szolgabíró
 8525 II    |                    rakva. Itt ugyan nagy urak lakhatnak.~Fromm úr, a pékmester,
 8526 XXXI  |                   legifjabb jogát az apai ősi lakhoz bátyjának.~Még a legöregebb
 8527 III   |                      védhetném meg én őt? Nem lakik-e ő a legjobb helyen a világon,
 8528 X     |                      össze, a bérkocsis lovak lakják; hajdan paripák, úri hintók
 8529 XIII  |                    hogy velem egy födél alatt lakjál ezentúl, hacsak te magad
 8530 XXIII |              kenyérnek; a magas uraságok hadd lakjanak jól büszkeséggel.~Erre aztán
 8531 II    |                     belélegzené, talán jól is laknék vele.~Az egész műhelyben
 8532 XVII  |                   jószágot, hogy odafenn kell laknunk Bécsben.~– Igen?~– Minthogy
 8533 XXIV  |                kellett szállni a felkendőzött lakodalmas hintóból, s ugyanabban a
 8534 XXIV  |                    támadt. Azt mondtam: ha ti lakodalmat tartatok odaát, én is azt
 8535 XXI   |                       öcsémmel elutazom, az ő lakodalmát megülni, akkor visszatérek.~
 8536 XXIV  |                     szó említés sincs téve.~A lakodalom nagy ünnepélyességgel ment
 8537 XX    |             megjelenéssel neked. Szolnok a mi lakóhelyünkhöz két napi járóföld; tehát –
 8538 XXXI  |                       hogy a más csillagzatok lakói sokkal nemesebb emberek,
 8539 XVII  |                        midőn magasabb szférák lakóiról van szó.~– Kegyed, kedves
 8540 I     |                         Ő volt már a negyedik lakója e kísértetek házának.~Holta
 8541 XVII  |                  elgondolkozva halad a falusi lakok sövénye mellett, kalapját
 8542 XXIII |                     ugyan nemcsak a földszint lakók, de a pinceboltban dolgozó
 8543 IV    |                   hasonlított a magyar falusi lakokhoz, hogy míg azoknak a kapuja
 8544 V     |                    morzsáig. Tán itt már kész lakoma vár rá holnap? Vagy tán
 8545 XII   |                       fiatal.~Alig végezte el lakomáját, midőn ugyanazon az úton,
 8546 I     |                     soha. Mikor a legvidámabb lakomák voltak is nálunk, vendégeink
 8547 XXII  |                     ezt a kárba ment kézfogói lakomát barátságosan elkölteni?~
 8548 XII   |                      is van, azt is odahíná a lakomázáshoz. Nincs is egyébre gondja,
 8549 XVI   |                       átkot mondott az utolsó lakóra. Hisz neki is tett fogadást.
 8550 XII   |                  vagyok.~De már ekkor a hintó lakosai is érkeztek. A nagyságos
 8551 IV    |                kürtriadással jelt kell adni a lakosoknak.~Erre rögtön elmúlt a hölgy