Fezejet

14089 XII   |               áldozata között; az érthetetlen talány, hogy egy éjjeli orvtámadó
14090 XII   |                       védi.~Mi nyitja lehet e talánynak?~Eközben az asszonyság újra
14091 XX    |                       találkozásunknak.~Egyre talányosabb lett előttem ez összejövetel.~
14092 II    |                       el? Hány volt feladva a tálban? Összeadás, kivonás. Kisül,
14093 III   |                   kezem reszketett, ha valami tálhoz kellett nyúlnom. Irtóztató
14094 IV    |                     varjúban s a példává lett taligás lóban.~Topándynak hallatlanul
14095 XXVII |                       olyan szellemek, amiket talizmánnal lehet megfogni, aztán hoznak,
14096 III   |                     mégis nem adtam volna két tallérért, ha azt az egyet nem kapom
14097 XXIX  |               szájából.~– Ohó! – Itt vannak a tallérok is!~A cigányasszony e szóra
14098 XXIX  |                kapuhoz vágva marokkal a pengő tallérokat. – Nesze az átkozott pénzed:
14099 XXIX  |                   olvasómat, tizenkét lázsiás talléromat, tíz darab aranyamat, huszonkét
14100 III   |                       mit tegyek most azzal a tallérral.~Alig mertem eltávoztunkkor
14101 IV    |                      vendégek kabátjára sáros talpai nyomát nyájaskodása jeléül
14102 II    |                        hanem Henrik egyszerre talpra pattant, s engemet is felráncigált
14103 IV    |              konfidens parasztlegények széles talpú rézgarasokat szoktak hányni
14104 II    |             visszatért tekintetével a pereces tálra; azután felnézett a plafondra,
14105 XXIX  |                   udvarába.~A vén Kólya már a talyiganyikorgásról ráismert a feleségére, s
14106 XXIX  |                ládáját, felrakta mindenét egy talyigára, s tolta kifelé, azt sem
14107 XXIX  |                    falu nem volt messzebb egy talyigatolásnyinál Lankadombhoz; hanem azért
14108 XXIX  |                  hálót megzavarták. Az orozva támadás nem sikerült.~Hanem hiszen
14109 XXVIII|                     izmai szívósak voltak, és támadásai véletlenek, hevesek, meglepők,
14110 V     |                     hogy ellensége nem siet a támadásra. Akkor aztán ő ment hozzá
14111 II    |                      bennem is illő respektus támadhatott a derék férfiú iránt, hogy
14112 XXIX  |                fegyverkezve; lármás csoportok támadnak, azok közepett egy-egy megkötözött
14113 XXV   |                      vétettem én neked? Miért támadsz meg engem?~– Mit vétettél? –
14114 XV    |                   imakönyvet tükre táblájához támasztá, térdre ereszkedék, két
14115 XX    |                    feje hátrahanyatlik a szék támlájára, s csak olyankor neszel
14116 XXXI  |                erőfeszítéssel megragadá széke támláját, s felegyenesedve jobbját
14117 XXIII |                     már, s e kérése oly forró támogatásban részesült az ellenállhatlan
14118 X     |                    becsípték. No, mi baja? De támolyog!~– Óh, Márton – rebegém
14119 I     |                    látja.~Én ezalatt csak úgy támolyogtam egyik szobából a másikba.
14120 V     |                  utakon, ahol nem volt idő és tanács az alvásra; most aztán,
14121 XV    |                      A megszelídítetlen ördög tanácsa, ki egy védetlenül hagyott
14122 XVI   |                  azokat. Ezek voltak egyedüli tanácsadói, barátjai, tudománya, hite,
14123 XXVIII|                   volt megfogadnia nagybátyja tanácsát, hogy futóval lőjön a félhomályban
14124 XIV   |                egyszer!~Pedig Loránd nem azon tanácskozott a tükrével, hanem hogy eléggé
14125 XXII  |                      A rossz lelkiismeret azt tanácsolá neki, hogy fusson. Én utolértem,
14126 II    |                       Pedig az orvosok is azt tanácsolák. Mikor görcsös rohamai rájöttek,
14127 XXX   |                    amit egy sebesült kímélete tanácsolt.~Mikor ennek vége volt,
14128 XI    |                     hozzám, és megölelt.~– Te tanácsoltad Lorándnak, hogy odamenjen?~–
14129 III   |                 képzeltem magamnak egy udvari tanácsosban. Haja is szép fekete volt,
14130 VI    |                      semmi társaság az udvari tanácsoséknál, azért mégis táncnak kellett
14131 XIV   |                      Valami Bálnokházy udvari tanácsosnak a leánya – szólt Topándy –,
14132 III   |               legbüszkébb, hogy bátyám udvari tanácsosnál lakik. Nem is mulasztottam
14133 VII   |               egyenkint a tanárokkal, amint a tanácsterembe szállingóztak. Illedelmesen
14134 IV    |                       lelkét a látható vallás tanain túltenni. Nem volt ő másért
14135 I     |              keresztülmentünk, mintha azok is tanakodnának valami mély titok felett,
14136 XXI   |                     és elolvasni.~Ezúttal nem tanakodott magában hosszasan, feltörje-e,
14137 II    |                     hogy a másik osztálynak a tanára ennek az egyiknek ellensége.
14138 III   |                  eminens leszek az iskolában, tanáraim dicsekedni fognak velem,
14139 II    |                   magyar szülők a német város tanárainak, hogy vannak-e kezeik alatt
14140 VII   |                   írtad ezt?~– Pénzért.~Egyik tanárbíró elnevette magát, a másik
14141 II    |                énelőttem.~A délelőtt eltelt a tanárok látogatásával.~Az igazgatótanár
14142 VII   |                       találkoztam egyenkint a tanárokkal, amint a tanácsterembe szállingóztak.
14143 VII   |                 válaszomra egyike a fiatalabb tanároknak olyan hangot hallatott,
14144 II    |                       elérteni. Talán az „én” tanáromat akarja ócsárolni vele?~Az
14145 II    |             festészetben milyen Buonarotti, a táncban milyen Vestris s a vívásban
14146 XXII  |                    hogy mulatott aztán ezen a táncestélyen? Melanie még nem hallotta.~–
14147 II    |                   hosszat birkóztunk. Mikor a táncleckére mentem, együtt a többiekkel –,
14148 VI    |                    tanácsoséknál, azért mégis táncnak kellett lenni. Két táncosné,
14149 X     |                      nem. S ha az egész világ táncolna örömében, te akkor is hallgass,
14150 V     |                     visszafutott a sötétbe, s táncolta kísértettáncát tovább. Ki
14151 VI    |                       este egész kilenc óráig táncoltunk; én mindig Melanie-val,
14152 VI    |                       Nekem ez volt a kedvenc táncom. Ekkor kizárólagosan én
14153 XXII  |                 búcsútáncvigalmon ki legyen a táncosa annak az igen tiszteletreméltó
14154 VI    |                    táncnak kellett lenni. Két táncosné, két táncos mindig kitelt
14155 VI    |                       nyújtja az ember kezét, táncosnét cserél, s mi közöm nekem
14156 VI    |                       a kis Melanie-hoz? Nagy táncpróba lesz.~– Nem mehetek. Sok
14157 VIII  |            felcserélte azokat a kettéhasított táncrenddel, és azt veté a tűzbe. A
14158 XXV   |                        hogy kénytelen levén a táncteremből hálószobájáig a cigányokon
14159 IX    |                       hogy jutna most eszembe táncvigalom? – szólt Hermine oly közel
14160 VIII  |                      ő is el fog-e jőni a mai táncvigalomba, vagy az udvari tanácsosné
14161 VIII  |                 egészen alkalmatos arra, hogy táncvigalommal végződjék, hanem azért csak
14162 IX    |                Lorándhoz. Bálruha volt rajta; táncvigalomnak öltözött odafenn, úgy jött
14163 XXIX  |                       ezen a magyar „quousque tandem!”-en:~– Ugyan, az ördög
14164 VII   |                   hőstörténetére, nem ön maga tanítá-e szavalnom a „Romanus sum
14165 I     |                      osztályba”, ahol latinul tanítanak.~A legelső elemi ismereteimmel
14166 XII   |                        Meg tudna maga valakit tanítani könyvből imádkozni? – Sok
14167 II    |                     azokkal nem kerül többe a tanítás havonkint hat váltó forintnál.~
14168 II    |                     Szinte olcsónak találta a tanítást.~– Óh, az asszociáció elve
14169 XXIII |           meglátogatja; a szerelem példája jó tanító; – aztán – a temető is kizöldül
14170 I     |                 tudott sírni; csak a férfikor tanított meg rá.~Olyankor, mikor
14171 VII   |                   felé fordulva – nem ön maga tanított-e meg engem Mucius Scaevola
14172 II    |                 semmit; csak a híre van, hogy tanítottak rá.~Mikor privátára mentem –
14173 XIV   |                      nem mehet, mert arra nem tanították; ő tehát eszébe juttatta
14174 XXX   |                      a keresztvízre vár, most tanítottam meg neki a „Credo”-t.~A
14175 XIII  |                        kérlek, ha te ismered, taníts meg engemet is rá.~Loránd
14176 II    |            megjelenésével, hogy valami pedáns tanodából került elő. Óh, én e tekintetben
14177 VII   |                fegyveres katonaság zárta el a tanodához vezető utcákat, mert az
14178 II    |                  írnak a magyar városban levő tanodák igazgatóinak, s a magyar
14179 XIV   |                    kiegészítő ellentét volt a tanonc neofit bűbájos ügyetlensége:
14180 XIII  |                     hogy járt velünk együtt a tanórákra egy hosszú szőke hajú medikus,
14181 VIII  |                       vele menni.~Ezt a kövér tante-ot csak olyankor emlegették,
14182 XXII  |               vitázott előttem, hogy ki fog a tante-tal táncolni.~– Persze mint „
14183 XXII  |                      a kihúzott névjegy nem a tante-val való táncra szólt, hanem
14184 XXIX  |                       szedd fel!~Azután odább tántorgott a kerítésbe kapaszkodva,
14185 XXV   |                       A rabló nagyot hördülve tántorodott hátra. Azt is elfeledte,
14186 X     |                     tolvaj-cinkosával!~Loránd tántorogva kereste az asztalt kezével,
14187 XIX   |                      arc, a lankadt kedély, s tanúbizonyságot tesznek az eltemetett vágyakról.~
14188 XXX   |                       Isten színe előtt, akit tanúbizonyságul hí le a mennyekből, akinek
14189 XI    |                 megmentsen. Ugyanezek lesznek tanúim arra, hogy amit mondok,
14190 V     |                       a megelőzött harc véres tanújelei. Sokszor találhatott már
14191 XXII  |                    tartám átkozott hamisítása tanújeleit. A rossz lelkiismeret azt
14192 III   |                   hogy még csak két éve, hogy tanul.~Bennem egy messzevágó terv
14193 II    |                 sajnáltam a bajtárst. Nálam a tanulás könnyen ment; úgy néztem
14194 VI    |              gondoltam, majd le fogsz késni a tanulással, s az írásbeli labort megírtam
14195 VI    |                       könyvet; ott írhatsz és tanulhatsz.~Úgy tettem. Kimentem az
14196 XXXI  |                    székemet Cipra mellé! Hadd tanuljam meg tőle, hogyan kell magát
14197 XX    |                       a dáridóhoz.~Sajátságos tanulmány egy bornemisszára nézve
14198 XXXI  |                   elolvasák: a két anyának ez tanulmánya lett. Amit néhol Loránd
14199 X     |                     volt merülve a hangjegyek tanulmányában.~Kérdeztem, hogy nem beszélhetnék-e
14200 I     |                     elbeszélgetett, kikérdezé tanulmányaiból, közlötte vele, amit még
14201 XX    |                   asztronómiai és kronológiai tanulmányaidat. Vedd elő az órádat, s igazítsd
14202 XIX   |                     eszmejárásukat naponkinti tanulmányává tenni ne irtózzék.~És ő
14203 IX    |                ismeretgyűjtés, a külesemények tanulmányozása váltá fel köztök. Magoknak
14204 VII   |                    időm volt a kijövők arcait tanulmányoznom.~Mindenik szokatlanul fel
14205 XIII  |                       a föld mélyének titkait tanulmányozta.~Ilyenkor csak Lorándot
14206 II    |           kívánalmaira. Az én gyermekeim mind tanulnak táncolni, s minthogy már
14207 VI    |                      lesz.~– Nem mehetek. Sok tanulnivalóm van.~Pepi nagyot nevetett.~–
14208 XII   |                   hanem iskolából kitaszított tanuló. Helyet keresek, ahol két
14209 XIV   |                       vagy, tudom; majd tőled tanulok. Óh, te nagyon sokat meg
14210 III   |                  húgom, a gouvernante-néval a tanulószobából.~Az udvari tanácsos magas,
14211 II    |                  diák-zsargont tapasztalásból tanulták meg; hogy a direktor úr
14212 XIII  |                  jámbor férfit! Mondd el, mit tanultál!~De a bölcs ifjú nem mondta
14213 XXII  |                  bizonyság, valami autentikus tanúság, hogy az ön által tartogatott
14214 XIV   |                       melyet Loránd irányában tanúsít, nem tettetés. El van már
14215 XXX   |                     felrúgott szék lába alatt tanúsítá, hogy saját maga végezte
14216 XX    |                      benne, hogy ennyi cserép tanúsítja diadalát. Egy félrecsapott
14217 XI    |                  hiszem, legtöbb atyafiúságot tanúsítottam irányában.~– Miért üldözni
14218 XXIX  |                       azért, hogy temelletted tanúskodjék.”~Kólya uram tehát bele
14219 XXVII |                    akkorra érnek el a hajdani tanya helyére.~Ott most csak egy
14220 XXIV  |          szegénylegények, akik belátogatnak a tanyákra egy ital bort, szalonnát,
14221 XV    |                  járni, ~Rongyos sátor volt a tanyám!”~E bizarr dalt sajátságos
14222 XXIV  |                Emlékezel rá, hogy volt kinn a tanyán egy vén, csonkafülű szamaram,
14223 XXVII |              tizenketten megérkeznek az égett tanyára.~– Látjátok, mivé tettek
14224 XII   |                      helyet választá éjszakai tanyául. Sokkal jobb szeretett a
14225 XXIV  |                    lett volna. Azok, akik ott tanyáznak, a közeledőt biztos rejtekből
14226 IV    |                 készítve, letette a kanalat a tányéra mellé, s azt mondta, hogy
14227 IV    |                     konyhaszolgálóval, s volt tányérdobálás, lábascsörömpölés – bevett
14228 XIV   |                 ebédnél legkedvesebb falatját tányérján feledte.~– Valami távollevőre
14229 IV    |                     hallgatni, itt villákkal, tányérokkal zörögnek, menjünk át a húgom
14230 II    |                       magam számára dugtam el tányéromról a perecet, – odaléptem Henrikhez,
14231 XVII  |                       egy nyúlós iszaptenger, tapad? Amint elgondolkozva halad
14232 IV    |                      Ezt szolgabíró úr erősen tapasztalá, amennyiben a tiltott gyümölcsök
14233 II    |                     heidelbergi diák-zsargont tapasztalásból tanulták meg; hogy a direktor
14234 I     |                      minden névnap alkalmával tapasztalhattam, mikor zengett a házunk
14235 XXIV  |                       mer garázdálkodni, amíg tapasztalja, hogy félnek tőle. Valóságos
14236 V     |                   okos állat tudja, érzi, tán tapasztalta is, hogy az ott csalóka
14237 XXVI  |                        minden tekintetéből új táplálékot nyerve! És azután alkonytól
14238 VII   |              Zummalacarregui viselt dolgaival táplálta olvasóközönségét.~A közönség
14239 XXXII |                     szerelme oly csúful sárba taposva; a másik, szenvedélye égő
14240 XX    |                      nekieressze, tenyereivel tapsoljon és lábaival tomboljon; most
14241 II    |                   inkább kacagott, sikoltozva tapsolt; nagyon jól látszott magát
14242 XII   |               szeszvilágnál vizsgálni kezdé a tárca tartalmát.~– Hát aztán mi
14243 XX    |                        Itt van!~Mind a ketten tárcáikba nyúltak, s kivetettek az
14244 X     |                       jókedvűen zsebébe tette tárcámat. És én nem tudtam hová lenni
14245 XX    |                  egy-egy százpengőst.~Én is a tárcámba nyúltam, s kivettem belőle
14246 XXIV  |                   elégszer találkoztam velük, tárcámból annyit adtam nekik, amennyit
14247 XIII  |                    mely fényt vetett a górcső tárgyaira, s elébb maga nézett bele,
14248 XII   |                      nyájas fény áradt szét a tárgyakon. Loránd ránézett a nőre.
14249 IV    |                       s más efféle mitológiai tárgyaktól.~A fiatal hölgy keze alatt
14250 XXII  |                       hozni. Talán jó volna a tárgyhoz látni és félbeszakítani
14251 XII   |            borszeszben, sírfény dereng minden tárgyon; az élő arcok mintha halottak
14252 XIII  |                férfiakat. Topándy azonban más tárgyra vitte át a beszédet, s nem
14253 IV    |                   hová vész. Egy otthontalan, tárgytalan, alaktalan keserv… egy virágtalan,
14254 II    |                   szobámban, minden aprólékos tárgytól külön elbúcsúztam, ami itthon
14255 XIII  |                 háziúr biztatása: a lebbencs, tarhonya és cselédkenyér.~– Ez lesz
14256 XIII  |                 őnagysága ráér a lebbencs- és tarhonyailletményt kimérni a számára.~– Maga
14257 X     |                    erről kérdezősködjem; én a tarifa szerint szállítok asszonyt,
14258 XXV   |              kétannyit adok neked. Amennyit a tarisznyádba beletömhetsz. Hanem valami
14259 I     |                 sülttel, amit számomra hozott tarisznyájában. Milyen rosszul esett az
14260 X     |                   rajt voltak az üres abrakos tarisznyák.~Ezek le sem voltak szerszámozva;
14261 X     |                      lovai fejéről az abrakos tarisznyákat, engem betuszkolt a hintóba,
14262 IV    |                     azután: elviselt kártyák, tarokk, svájci, francia, régi teátrumcédulák,
14263 XXVIII|                 mögötte jövő aztán meghökkent társa példáján, s a távolban megállva,
14264 XXV   |                    tettél, bizonyára, hanem a társadalom. Az emberiség volt ellenedben
14265 VII   |                       másik nem merte szemeit társaihoz felemelni. És valamennyin
14266 VII   |                       vizsgálat megkezdődött; társaimat, kiket nagyobbrészt nem
14267 VI    |                      én e kicsiny ember ügyes társalgását, merész élceit, szabad taglejtését,
14268 XXII  |                     túlsó végéről beleszólt a társalgásba.~– Itt volt nálam a vén
14269 XV    |                 fölkereste őket; elmés volt a társalgásban, válogatós az öltözékben,
14270 II    |           gyümölcstelen küzdelemmel, hogy egy társalgásból, mely előttem idegen nyelven
14271 XVIII |                azonban más fordulatot adott a társalgásnak. Első tekintetre megismerte
14272 XXIII |                     közös jókedve helyreüté a társalgást. Fromm papa is kibékült
14273 II    |                     az mindig jó szellemekkel társalkodik. Egyébiránt nagyon olcsón
14274 XIII  |                  élvezhetlen volt rám nézve a társasága, hogy biz én nem is igen
14275 XIII  |                  vágytam haza a falusi kántor társaságába, aki még azt hiszi, hogy
14276 XIV   |                       anyja is, hanem annak a társaságát bizonyos okoknál fogva nem
14277 XXII  |                engedjen egy kérdést. Szokás-e társaságban „még meg nem történt” párbajokról
14278 III   |                  pontosan; nem vegyülök rossz társaságokba, feljelentem, ha valahol
14279 XXIV  |                       Nem szorulnak az emberi társaságra, el tudnak telelni a nádasban:
14280 XXXII |                szellemünk lankad, erőnk fogy, társaséletünk szétbomlik; nem közöny,
14281 VI    |                      az otthon hagyott nőnemű társhoz visszakerül, ő megelőzzön
14282 XIV   |               vetélytársné, nem volt úrhölgy; társné volt. Egy tizenhét éves
14283 XV    |                   egyre, mint akinek sikerült társnéját ugyan jól megtréfálni.~–
14284 IV    |                       s amióta Németországban társulat keletkezett, mely a cserebogaraknak
14285 XIII  |                      az országgyűlési ifjúság társulatának történetét.~Nem kérdezősködött.~
14286 VII   |                 labdázó helyekről elszoktunk, társulatokat alakítottunk, ahol parlamenti
14287 XXVIII|                terével, megtudandó, ha erősen tart-e a kötél.~Mikor aztán meggyőződött
14288 XV    |                 míveltség nélkül, az erkölcsi tartalék kincséből egyedül annyival
14289 II    |                nyelven folyik, valami érthető tartalmat kivegyek; mely törekvés
14290 XXII  |                  másikkal e nyomorult szemébe tartám átkozott hamisítása tanújeleit.
14291 IV    |              kockáztatásával járó vállalatnak tartaná vele közelebb érintkezésbe
14292 XI    |                  lenne belőle, ha ezt meg nem tartanám. Én szavamat adtam neki
14293 XI    |                       helyen, hol nincs mitől tartania; rokonunknál, aki őt szeretni
14294 III   |                   rokonunk, egyébiránt bátyám tartásáért hétszáz forintot fizettek
14295 XVIII |                      nyelt volna, tekintélyes tartást iparkodott fölvenni; addig
14296 IV    |                   portáján belül pogány módon tartatnak, a székvárosba fel fognak
14297 XIII  |                        amivel kérkedel aminek tartatni akarod magadat; tekintsd,
14298 XXIV  |                     mondtam: ha ti lakodalmat tartatok odaát, én is azt fogok tartani
14299 IV    |               bosszantani, mindig mulatságnak tartatott e gyarló emberi nemzetnél.
14300 XX    |                    dühkiáltásomat hallák, nem tarthaták vissza magukat tovább, előrohantak,
14301 I     |                 háromtól válnom, s csak egyet tarthatnék meg magamnak, melyiket választanám;
14302 XX    |                        Hiszen te már kezedben tartod jutalmadat… Hagyd hát ezt
14303 VII   |                 tartották – s tán még most is tartogatják.~A mai kor embere, aki a
14304 XIII  |                 bosszúállást éveken keresztül tartogatni? Az ő múltja, az ő jelen
14305 XXI   |                       még egy kalandos tréfát tartogatok számotokra, mivel meg akarlak
14306 XXII  |                     tanúság, hogy az ön által tartogatott cédulák, melyek közül az
14307 XVIII |                  hogyne, kérem. Ott fekszik a tartománya mindjárt, ahol a Lippe-Detmold-i,
14308 II    |                       nem sikerült, letette a tartót a márványra, s karomba kapaszkodva
14309 XXXII |                       az élet díszes céljának tartottak. Sutba dobtam a diplomámat,
14310 XXI   |                     lovagias ember, úgy ön is tartozásának fogja venni, hogy ha az
14311 VIII  |                     elképzeled, hogy az ilyen tartozást odaajándékozni nem szokás.~–
14312 XI    |                      nagyanyámnak, hogy ő hol tartózkodik.~Nagyanyám érteni látszott
14313 XIII  |                     nemhogy bizalmasabbá, sőt tartózkodóbbá lett a vélt háziasszony
14314 XIV   |                      hogy Loránd azóta sokkal tartózkodóbban viselte magát irányában,
14315 IV    |                    valami valláshoz csak kell tartozni, no. Azért ha nem akar a
14316 XVIII |                  elkomolyodva.~– Hiszen nekem tartozó kötelességem ezt úgy hinnem,
14317 VI    |                    unum et idem. Nekem itthon tartozol lenni és a leckédet tanulni.
14318 I     |                    bele. – Meg tudtam magamat tartóztatni.~Az egész úton nem beszéltünk
14319 VIII  |                fiatalság hazaszéled.~– Én nem tartóztatom fel őket.~– Ugye, nem? Hiszen
14320 I     |                    nagy könnyhullatás rohamát tartóztatta erővel vissza. Azután fogai
14321 XIV   |              lefoglalták hitelezőink, akiknek tartoztunk.~– S nem tehetted volna
14322 XVII  |                tisztába jöjjön aziránt, mihez tartsák mindketten magukat, ha a
14323 XIII  |                      tiszteletteljes távolban tartsam magamat.~Hanem volt egy
14324 IV    |                        Hogy nekem prédikációt tartsanak? Nem, szolgabíró úr, most
14325 XXIV  |                    ember van, akit érdemesnek tartson szerelmére, és az Sárvölgyi.~–
14326 XVII  |                 bebizonyítsam, mennyire sokat tartunk mindnyájan azon áldásteljes
14327 IV    |                 azoknak a kapuja éjjel-nappal tárva áll, legfeljebb egypár szelindek
14328 X     |                legfeljebb odáig, ameddig az a táska üres lesz, amit a Mócli
14329 XX    |               hajdúnak kiáltott.~– Vedd elő a táskámból a pisztolyaimat!~A hajdú
14330 VI    |                        s én ennyi bosszantás, taszigálás és nótálás mellett reggelig
14331 XXIX  |              megkötözött alak, kit ütlegekkel taszigálnak előre: a rablókat összefogdossák.~
14332 VI    |                     ötleteivel, a péklegények taszigáltak, el-elhajtottak a helyemből;
14333 X     |                       s végre a térddel egyet taszítani rajta, különben nem nyílt
14334 XXVIII|                       térdre roskasztotta egy taszításával.~Hanem az hirtelen talpon
14335 XXIX  |                    Egészen kiismerni a tompa, taszító dörrenést a többi pattogó
14336 XII   |                       a faltörő kossal, olyat taszított Lorándon, hogy az hátraesett
14337 XIV   |                       szedni.~Cipra bosszúsan taszította el magát székestül az asztaltól.~–
14338 I     |              örvényébe, úgy hítt valami, hogy taszítsam az elevenbe, szédüljek bele. –
14339 II    |             mesterségemet, beállítottam Fromm tátihoz; már akkor ütögetett a bajuszom,
14340 XXV   |                      pénzemet!~– Kandúr!~– Ne tátogj! Ne is fáraszd a szádat!
14341 XVIII |               madárral együtt játszott a szép tavaszban ő is.~Loránd engedte neki,
14342 XI    |                   átmelegszik. A zord, fagyos tavaszi szélnek szembeindult arra
14343 XIX   |                  előtt, s a virág nyílni akar tavaszkor; az ifjú leánynak joga van
14344 IX    |                   voltam.~Soha szebben induló tavaszra nem emlékezem, mint azon
14345 XXIX  |                    szülni fog. Csendes, meleg tavaszutói éjszaka volt.~Az egész természet
14346 XIII  |                          Talán a Gregory-féle távcső, mit most küldtek Bécsből,
14347 XIII  |                  élvezetet találni, ha a nagy távcsöveken az ég csodáit óra hosszat
14348 XIII  |                     érdekkel nézett fel az új távcsövön az égbe. – Ah! – szólt meglepetve. –
14349 XIII  |                      Topándy elvette szemét a távcsőtől, mellyel éppen a csillagos
14350 VIII  |                megszöktesse – száz mérföldnyi távolba magától.~Hermine csakugyan
14351 VIII  |                      már; de öccsét el akarta távolítani.~Dezső szomorúan kullogott
14352 XI    |                        szóltam én hozzá. – Én távollétedben sem fogok többet mondhatni,
14353 V     |               Nőstényfarkas telepedett le oda távollétük alatt, s ott meg is kölykezett,
14354 XIV   |                    nagyot sóhajtott.~– Valami távollevőnek szólt e sóhaj?~Vagy mikor
14355 XIV   |                   tányérján feledte.~– Valami távollevőre gondolt most valaki, aki
14356 II    |                      az álló csillag, sohasem távozhatik el oly messze, hogy láthatlanná
14357 IX    |                 szeret, az veled megy, és nem távozik el tőled soha.~S hogy semmi
14358 XXX   |                      segíthetnek.~Az orvosnak távozni kellett, a sebesült rablók
14359 II    |                      hozzád!” – El kell innen távoznom anélkül, hogy őneki egy
14360 XX    |                     egy szökéssel utolértem a távozót, s megkaptam azt, mielőtt
14361 I     |                     azután egy közbülső ajtót távoztában percre nyitva hagyott, azalatt
14362 XXII  |                   kedves Dezső!~Azok karöltve távoztak el, s siettek Topándy házához
14363 I     |                     itt, hogy Istentől el nem távoztok soha, hogy nem folytatjátok
14364 XXIII |                 Dezsőékkel.~– Hanem mi ketten távozzunk innen – súgá a nagyanya
14365 IV    |                 tarokk, svájci, francia, régi teátrumcédulák, vásári képek, utcai humor
14366 X     |                      Hát egy színészt innen a teátrumtól, aki aztán majd úgy elmaszkírozza
14367 I     |                       átölelt mindkettőnket a téboly erejével; sírt, fuldoklott,
14368 I     |                    hogy nekem is meg kell itt tébolyodnom. Ez az őrült mosoly oly
14369 II    |                   tudományokkal, s mestersége technikai ismeretein túl Cicero nyelvében
14370 XXIV  |                      következetes. Szeretőddé tedd-e a leányt vagy hiteseddé,
14371 XXIII |                   onnan is eljárhat hivatalos teendőiben; hanem az édesanya olyan
14372 XIX   |                     letelnek…~…Óh, Loránd! Én teérted két évet adtam oda a mennyországból
14373 XXVI  |                      álmodni felőlem, mint én tefelőled: – kedvesem.”~„Ha hajadnak
14374 XXV   |                      többi lakrészektől, mely téglával levén kirakva, ide szokták
14375 XXII  |                  hangolva. Az a látvány, hogy tegnapelőtti kedvese milyen ünnepélyes
14376 XIV   |                      mai nap legyen derült, a tegnapot nem siratja, a holnapért
14377 XXII  |                 harangozzák a delet. Kár volt tegnapra nem invitálni: akkor talán
14378 I     |                 Sohasem láttam duzzogó arcot, tegnapról mára eltett haragot, szemrehányó
14379 XIX   |                      év is, mint a többi. Nem tegnaptól fogva gondolunk mi egymásra,
14380 IV    |                       nem ül.~Akármilyen úrrá tegyék külföldön, visszakívánkozik
14381 VIII  |                   kedves, mentül kellemesebbé tegyem. Féltékenykedtem-e valaha?
14382 XXV   |                pecséttel?~– S nehogy bolonddá tegyenek, s más valami levéllel szúrják
14383 XXVI  |                     papokkal kell végeznetek, tegyétek úgy, hogy én ne lássam!
14384 XXI   |                      oly régen epedők, azt ne tegyük papírra. Vannak szent dolgok,
14385 VIII  |                       ótestamentomi hét kövér tehén egy személyben, s ezzel
14386 II    |                      a sok birkanyakelvágást, tehénbőrlefejtést; addig-addig édesgettek
14387 XIII  |                   akár a birkaakolban, akár a tehénistállóban, akár a bivalyosban. Nekem
14388 X     |                   akarsz utamban megállítani? Teheted. Annyit elérhetsz vele,
14389 XXVIII|                      lövöldözünk.~– Cipra nem teheti azt, mert meg van sebesülve.~
14390 IX    |                      Azt megtehetik.~– De nem tehetik! Az égre! Azt nem fogják
14391 XIV   |                  magamnak vagy másnak hasznot tehetnék. Olyan gyámoltalan vagyok!
14392 XXX   |                       úgy elszorítá szívét.~– Tehetnél föl rólam ilyen kegyetlenséget?
14393 XXIV  |                  azzal legnagyobb bosszúságot tehetni. Hát én meg azt mondtam
14394 XI    |                     rajtam sorban rábeszélési tehetségeiket. Először kijött Fromm mama
14395 II    |                    ráijesztéssel Henrik lelki tehetségeit fokozott tevékenységre serkentse,
14396 XX    |                       Isten hazánkban szónoki tehetségeket adott (s kinek ne adott
14397 XX    |                   becsületszavad, akkor aztán tehetsz velem, amit akarsz.~– Én
14398 VI    |                 asztal mellett, s hogy régóta tehette, bizonyítá a csonkig leégett
14399 XIV   |                   akiknek tartoztunk.~– S nem tehetted volna el hamarább előlük?~
14400 XXIV  |                      égetnünk.~– Azt eddig is tehettük volna, de nehéz a hozzáférhetés
14401 XIII  |                   tiszta idő, hogy kísérletet tehettünk volna.~Topándy nagy érdekkel
14402 XXIX  |                   magam szájától vontam meg a tejecskét, magam szájával rágtam meg
14403 II    |                     sütőlapáttal néhány tucat tejes kenyeret toljon be a fűtött
14404 XIII  |                    tejútban?~– Igen: az egész tejutat millió csillagképletre osztja
14405 XIII  |                       teleszkóp csillagokat a tejútban?~– Igen: az egész tejutat
14406 XXIV  |                       József úr menyegzőjére, tek. Sárvölgyi úr házához. Özv.
14407 IV    |                      keresztül sorba állított tékája látszott mindennemű konyhászati
14408 IV    |                     szavakat írta fel: „méne, tekel, fáresz”. Ha akkor írhatta,
14409 II    |                   kalácstésztát, s ismét szép tekerccsé fonni, mint akárki más.
14410 XI    |                Szorongva húzódtam el tőle, és tekingettem magam körül.~– Hol van Loránd?~
14411 XXVI  |                      nagyságos kisasszony rám tekint, úgy ideszorít a sarokba
14412 I     |               jólesett!~Azután fájó kérdéssel tekinték fel bátyámra: szerettem
14413 XVIII |                   mintha nyársat nyelt volna, tekintélyes tartást iparkodott fölvenni;
14414 IV    |               gallérjába vetve hátra a nyakát tekintélyesen. – Hivatalos küldetésünk
14415 XXIX  |             prézsmitálj, Borcsa! – riadt fel, tekintélyét súlyba vetve, Sárvölgyi
14416 XXIX  |             lélektanon kívül eső lehetőségnek tekintendő.~Amint szülötte falujába
14417 XXVI  |                       minden szavából, minden tekintetéből új táplálékot nyerve! És
14418 XVII  |                    mindig oly tréfás bizonyos tekintetekben.~– Oly istentagadó, akarta
14419 I     |                      is megcsókolni. Ő elérté tekintetemet, s elvont onnan.~– Jer velem!
14420 IV    |                     ördög a küldetésteket; ne tekintetesurazz engem, öcsém, gyere, igyunk
14421 XI    |                  szegletből. Úgy féltem anyám tekintetétől.~Ekkor nagyanyám közbeszólt:~–
14422 IV    |             hajaszálai álltak fel a borzasztó tekintettől. Látta, hogy az a kegyetlen
14423 II    |                     fel arról, hogy a szigorú tekintetű emberek maguk is voltak
14424 XI    |                    nagyanyám is reám fordíták tekintetüket.~– Te erről nekünk nem írtál
14425 XXVII |                     Úgy reszket, úgy fél, úgy tekintget maga körül!~Mint aki lopni
14426 XXXII |                    elrepült feje fölött.~Hogy tekintgetett e szomorú zizegő hangon
14427 VI    |                     mellette; még csak nem is tekinthettünk máshova, mint egymás szemébe.
14428 XIII  |                      tartatni akarod magadat; tekintsd, hogy e felebarátunknak
14429 II    |               hombárok tele liszttel; roppant teknők dagadó tésztával, amiből
14430 IV    |                        à la girafe” egy magas teknőncfésűre voltak feltűzve, a fésű
14431 IV    |                      Ez fogadásból böjtöl, mi teleettük magunkat a szomszédban,
14432 XIII  |                 másfelől a kis szobaleány; ez telelármázta fülét, hogy ő mennyire meg
14433 XXIV  |                  emberi társaságra, el tudnak telelni a nádasban: éppen ezért
14434 XXIV  |                     már sokszor mondtam, hogy télen-nyáron laknak benne.~– S hiszi,
14435 V     |                       szagáról. Nőstényfarkas telepedett le oda távollétük alatt,
14436 IV    |                       a lankadombi elátkozott teleptől megszabadulhatott.~Csak
14437 XIII  |                     Mutat-e ez a Dollond-féle teleszkóp csillagokat a tejútban?~–
14438 I     |                      a szobába nem szorítá. A telet gyűlölte nagyon. Mikor az
14439 III   |                     elutasítani, s ha poharát teletöltöttem, olyan udvarias volt, mikor
14440 XXIV  |                      egy szép harmadfűre menő telivér csikóm, amit Melanie maga
14441 XXX   |                szabott volna rá, oly nehéz és teljesen összefüggő vallomásokat
14442 XIII  |                    ifjú, túlfeszült kedéllyel teljesített volna; s amit ha nevetve
14443 XXXI  |                fordult.~– Uram! – kiálta erős teljhangon. – Én apelláltam!~És azzal
14444 XVIII |                      fejedelmek után, akiknek teljhatalmú megbízottja méltóztatik
14445 II    |                  mosott, vasalt és málházott; télre-nyárra való ruhával elláttak bennünket,
14446 XXIX  |                telhetetlen gyomrotokba! Mikor teltek már be egyszer? Mikor hallom
14447 XV    |                    Megtanított földön hálni, ~Télvízben mezítláb járni, ~Rongyos
14448 XVIII |               végiggondolni az ifjúnak azon a témán, hogy a végtelen nagyoknak
14449 XXIX  |                      a szolgabíró azért, hogy temelletted tanúskodjék.”~Kólya uram
14450 XXXI  |                   mosoly.~– Loránd öcsém, két temetés lesz a háznál!~– Ki a másik
14451 I     |                      vagyok: szívesen látom a temetési toromra.”~Két perc múlva
14452 I     |                 mintha examenre mennénk, vagy temetésre.~Erre a szóra Loránd egyszerre
14453 I     |                   repkény. Tudjátok, hogy ide temeti öngyilkosait a család, mert
14454 XIII  |                     gazdaság; s aki el akarja temetni magát, annak élve is szolgál
14455 XXIII |                példája jó tanító; – aztán – a temető is kizöldül tavasszal.~A
14456 VIII  |                     később jövőnek már csak a temetőárokban van helye.~És még tíz év
14457 V     |                    utána.~Egy kanyarulatnál a temetői rémfény-csapat kétfelé szakadt;
14458 XXXI  |                    Cipra! Azt hittem, hogy te temetsz el mindannyiunkat, aztán
14459 IV    |                       hogy az öregapját attól temették el, hogy a szardellát megkóstolta,
14460 XXXI  |                     emlékeztet. El van minden temetve a föld alá.~Dezső annyi
14461 XXIV  |              stellionatusért, filoutériáért a templomajtóban, a bársonyjelmezben! – Azóta
14462 XX    |                     nélkül a konverzácionális tempóknak, hogy egyik ember várja
14463 I     |               megcsókolta arcát, ha én ölében ténferegtem, s kérdezősködtem, ahogy
14464 III   |              Csallóközön át kellett Pozsonyig tengelyen utazni, hosszú volt egy
14465 XVIII |                 világért? Hogy kész követni a tengereken túl, az ismerősök gúnyhahotáján
14466 I     |             kalandozzék.~Nagy utat mentünk, a tengeriföldek és csalitok között barangolva,
14467 XXVI  |                   költők füvet, fát, patakot, tengert és egeket benépesítettek.~
14468 XIII  |                     hogy e nagy léleknyugalom tengertükre alatt egy korán feldúlt
14469 VII   |                     cenzúra volt, s az egypár tengődő hazai hírlap Zummalacarregui
14470 XXII  |                   neki: élj tovább, ne üldözd tenmagadat; gyermekek voltunk, játszottunk;
14471 X     |                      kértem tőled! Ha ezt nem tennéd, mind rám, mind családunkra
14472 XIII  |                  hátam mögött, mert ha szembe tennék, felpofoznám őket. De maga
14473 XXX   |                 Cselédnek, szolgának mind más tennivalója volt most: szolgabíró előtt
14474 IV    |                       rátalálunk mi valahol a tens úrra. Elvégezte-e már az
14475 XIV   |                     is pertu van; mások előtt ténsasszonyozza.~Egy estebédnél Topándy
14476 II    |                    szolgált, hogy a következő tényállásra jussak el az adatok nyomán:
14477 XXIX  |                    tömeges mandátumletevést a tények hatalmával szándékozék meggátolni,
14478 XXVI  |                        Ha a meggyújtott csepű tenyeremről a magasra száll, enyim fogsz
14479 XIII  |                   munka után, miként arcán és tenyerén, hogy akkor nevetni fog
14480 I     |                      őrüléshez voltam közel e tépelődés miatt. Most ugyanez az észvesztő
14481 I     |               felfogni! Gyermekkoromban sokat tépelődtem azzal a gondolattal, hogy
14482 IV    |                       sine qua nonja a zsíros tepertő: ellenben hagyományos szokásainkkal
14483 XV    |                      nem tudom bebizonyítani! Téphetnénk csak ki a szíveinket, s
14484 XXI   |                  szikrázó szemekkel, szilajon tépi azt ezer darabra, s a földre
14485 XXIX  |                      pokoli bosszújokat! Most tépik őket ízenként széjjel! Most
14486 XXVIII|                   segélyének, le akarta onnan tépni.~– Ne! Ne! Ne bántsa azt –
14487 X     |                      nekifeszíteni, s végre a térddel egyet taszítani rajta, különben
14488 I     |                 felelt semmit, csak odahúzott térdei közé, s hajamat megfésülé.
14489 I     |                      Nagyanyám összekulcsolta térdein kezeit, s tovább regélt.~–
14490 XV    |                    hirtelen dühösen felugrott térdeiről, s mielőtt Topándy ellenőrizhette
14491 XXX   |                       valaki felelni!~Még ott térdelt az ateista a leány ágya
14492 IV    |                    előtt ő maga van lefestve, térden állva.~– Tudom. Láttam.~–
14493 XXVII |                     tudni imádkozni: csak így térdepelni kiáltó vágyaktól megtelt
14494 XXVII |                     meghallja azt!~És a némán térdeplőnek ki nem mondott imáját van,
14495 IV    |                    mögötte álló hajdújának:~– Tereld ide a Pirókot, az Esztergályost,
14496 X     |                       mindig elébb betérni.~A teremből zongorahang ütötte meg füleimet:
14497 XXX   |                     belülről volt a zárban. E teremnek még két ajtaja van, melyek
14498 II    |                       tudassam ezzel a gonosz teremtéssel, hogy nem magam számára
14499 II    |                Mindenképpen rettegtem attól a teremtéstől, aki azért született, hogy
14500 IV    |                 cselédségem között” többé egy teremtett pára sem, aki pogány volna.~
14501 II    |                     valami kacskaringós latin teremtette:~„His atacem, panacem, phylacem,
14502 XX    |                        A magyar elsőbbségét e téren sem engedék át.~Akadt egypár
14503 XXVIII|                    fogózva, ránehezedék egész terével, megtudandó, ha erősen tart-e
14504 XXXII |                      végzettel, ami családját terhelé. Mindig az a rém állt előtte,
14505 XXX   |                 hallgasson-e megátalkodottan? Terhelje emlékét azzal a gyanúval,
14506 XXX   |                      e kegyetlen úrhölgy átka terhelné is azt a leányt, akit szeretek,
14507 II    |                      az ember a lelkét akarná terhelni, akár pogácsát árulhatna
14508 XVIII |                 adatokat, amik mind fölöttébb terhelő körülmények lehetnek őkegyelmességére,
14509 XVII  |                     jutni.~– Nem fogok sokáig terhére lenni, kedves urambátyám.
14510 XXIX  |                 cipelte, mint aki valami nagy terhet visz a karján.~Kólya uram
14511 XXVI  |               köszönöm, hogy leveszed rólam a terhét ennek a cerimóniának. Amit
14512 IV    |                    komoly, ami elmúlt, nem is térhet vissza soha; amit nem vall
14513 X     |                   hogy valami olyan sikátorba térhettünk be, melyben még az utcakövezést
14514 XXXII |             legyilkolva; lelkén az életunalom terhével s azzal a súlyos végzettel,
14515 II    |                       lát magánál, úgyis a mi terhünk az útiköltség. Irott címzete
14516 XII   |             kettőnknek is elég lenne.~– Ördög teringette! – ordított a rabló, öklével
14517 IV    |                       S minthogy a szolgabíró terítéke közbül üresen maradt, a
14518 II    |                   körül, azután sorba járta a terítéken levő tányérokat, azután
14519 XIII  |                                  XIII. Melyik téríti el a másikat?~Reggel felé
14520 I     |                    nyugatnak ragadta, keletre térítik vissza. Nem értitek ti ezt
14521 II    |                      kettő, s ozsonnához volt terítve az asztal; úgy látszott,
14522 XI    |                       Uram, ez meg lesz önnek térítve – szólt nagyanyám –, de
14523 I     |                       híre, mint sötét felhő, terjedt el az ország fölött, én
14524 I     |                    Tehát bennem is el van már terjedve az örökölt kór, rajtam is
14525 X     |                    azt se fogja tudni, jobbra térjen-e ki, vagy balra. Ráfogok
14526 XX    |                 enyelegtem vele Én mosolyogva terjesztém ki a két lilaszín papírdarabot,
14527 XXII  |                     írott országgyűlési napló terjesztése miatt üldözőbe vették. Csupán
14528 XII   |                 felnyíltan delejes zsibbadást terjesztettek el az ifjú idegein. Amint
14529 II    |                      erkölcs védelmében odáig terjeszti, hogy a hegedűket összetöri,
14530 VIII  |                     Különösen az írott hírlap terjesztőire.~– Mi baja lehetne ebben
14531 XIX   |                        Lorándnak írtam, eléje terjesztve, hogy bizony már olyan tiszta
14532 I     |                      szóval sem mondtam, hogy térjünk vissza, inkább mentem volna
14533 XXX   |                 palotaosztály, melynek fényes termein elvakul a szem, amíg végigtekint?~
14534 XVIII |                      saját szobájába.~Amint a termen keresztülhaladt, szemközt
14535 XIII  |                       föl.~Az anyag minden! A természetbúvárok nagy részének régi jelszava
14536 XVII  |                   tudták, hogy a magyar nyelv természete nem tűri kérdésre feleletül
14537 XXIX  |                       vissza, s tiltakozott e természetellenes roham miatt.~A cigányasszony
14538 I     |                     darab fára. Szerencsétlen természetem volt; nem bírtam semmivel
14539 XXII  |                     ugyanakkor Loránd azzal a természeti csodával mulattatá, hogy
14540 XXIV  |                       magatokat osztályozni a természetrajznak. Azt mondja-e az egyik: „
14541 XII   |                      eléggé ijeszteni; valami természettelen közöny látszott meghazudtolni
14542 XXXII |                      is; mindene volt hozzá a természettől: hősi bátorsága, atlétai
14543 XIII  |                  vegytani laboratóriuma volt; természettudományi kísérletekkel töltötte az
14544 III   |                    reputációmban, mikor ezt a termet megláttam, ahol tarka eres
14545 IV    |               termetére keskeny, s még e szűk termethez oly kicsiny feje volt, hogy
14546 IV    |                     befelé a belső szobába, s termetre sokkal erősebb levén amannál,
14547 XXIII |                   pattogott rá Loránd. – Én a terminust nem az egzekúcióra tűztem
14548 XVI   |                fejeikre; olyan koszorús fővel tértek vissza, mint vőlegény és
14549 VI    |                      szóra egyszerre magamhoz tértem kábulatomból.~– Mutasd!
14550 V     |                 szomszéd falu határáig, s egy területben a szomszéd lankaságokkal
14551 I     |                    mégsem kérdeztem, hogy nem térünk-e még vissza.~Az idő egyre
14552 XVI   |                     fölépíttetni, ami oly rég tervben volt.~– Ahá! – szólt Topándy
14553 XXIV  |                  valamit árthatna. Egyszerűbb tervem van annál. Mi ketten felülünk
14554 III   |                  valahol valami rossz érzelmű tervet koholnak az elöljáróság
14555 II    |                   beszél, az okvetlen felőlem tervez valami titkos komplottot,
14556 XIII  |                   Operencián túlról még nekem testálhat valamit; végre eszembe jutott,
14557 XIII  |                   mondá, hogy miután ő gyönge testalkatú, közellátó és mindennemű
14558 XXV   |                    mind terád maradna; a régi testamentom neked adná azt. Értem már!
14559 XXV   |                     halni anélkül, hogy másik testamentomot írhatott volna, hát akkor,
14560 XXVII |                    sem tudta, miért, de egész teste reszketett és fázott!~–
14561 XXIV  |                     egy undok hullának, kinek teste-lelke élve megrohadt már. Hiszen
14562 XIV   |                  olyat sikoltva, mintha saját testébe vágtak volna azzal az ollóval.
14563 V     |                        Bolygófény az, korhadt testek villó gőze.~A paripa mégiscsak
14564 VII   |                       akkor úgy éreztem, hogy testem, lelkem kőbül van. Tessék
14565 X     |                    úrral, ha akarok.~Én egész testemben remegve, vettem kalapomat,
14566 XX    |               gondolat rémlett át, mely egész testemet végigborzongatta. Mindent
14567 VII   |                      hogy nekem Lorándot kell testemmel, lelkemmel fedeznem; s akkor
14568 XXVIII|                    mind a kettőnknek a bőre a testéről; én felveszem a tiedet,
14569 XIII  |                    adja, hogy amíg a jobbal a testét, ballal a lelkét fojthassa
14570 II    |                      egy mulatság! Egy neme a testgyakorlatnak. A test ügyességére okvetlenül
14571 IV    |                      dolgot követ el, midőn a testi szenvedőket ápoltatja ott,
14572 IV    |                    látszik, az is aszkéták és testüket kínzók számára készült fekhelyül;
14573 XI    |                      már mindennap imádkozzál testvéredért!~– Ti pedig hallgassatok
14574 II    |                    vagy pajkos? Vannak-e neki testvérei, akik azután az én testvéreim
14575 II    |                  testvérei, akik azután az én testvéreim lesznek? Fél-e az is úgy
14576 I     |                       még egyszer búcsút vesz testvéreitől. Úti ruhájában lejött ide
14577 I     |                  Befecskendi az a fiakat és a testvéreket. Ama gúnyos kísértő, aki
14578 XXIV  |                   karokkal várják. Az Áronffy testvérektől ne ijedjen meg! Merjen a
14579 I     |                   budai török fürdőbe, s hogy testvérével ne találkozzék többet, felvágta
14580 IV    |                       csodálatosnak találta a testvéri elismerésnek ez őszinte
14581 XX    |                    azokkal csókolózik rendre, testvériséget esküdve brúgósnak, klarinétosnak.
14582 I     |                rettentő örökséget utódaira, s testvérkéz volt, mely ez átkot fejére
14583 II    |                   Márton eközben metélgette a tésztából a szarvacsoknak való egyenlő
14584 II    |               liszttel; roppant teknők dagadó tésztával, amiből fehér ruhás, fehér
14585 IV    |                mondatot írja a képre, s annak tetejébe fesse azután vízfestékkel
14586 III   |                   Melanie húgom!”~A vér fejem tetejéig lüktetett bennem, mikor
14587 V     |                   dühvel ugrott le rá a kazal tetejéről, s végső erejével oly szökést
14588 XII   |                  selyemkendőt, s két gyertyát tétetett maga elé: mind a kettőt