Rész

1  IV |    Ossian ködalakai egy-egy csillag kíséretében lengenek, és
2  IV |     és szép mint a tisztuló csillag rövid futása, fénnyel kezdődik,
3 VIII|     elődbe ragyog, mint egy csillag a szakadozott borulatok
4 XIII|      rubin és gyémánt, mint csillag a könnyű felhőkön, vakítva
5 XIII|      az üveg tündököl, mint csillag, a mécsben egy áldott fának
6 XIII| éjjel felénk egy-egy kedves csillag sugárzik ki, nem tudnék
7  XV |   kéklő szem, mint két nagy csillag szelíden, de szikrázva ragyogott
8 XVII|   imhol az én Istenem! De a csillag ekkor eltűnt. Mondá ekkoron:
9 XVII|    hyacint s fényesek, mint csillag. Sas szárnyai sugárokból