Rész
1 I | nélküle soha nem láttam -, ó ekkor az egész világban
2 I | szenvedés nyomait látod? Ó éppen nem, kit szeretünk,
3 II | fájdalmam egy sóhajban tört ki:~Ó Várna, Várna füveid~Lengessék
4 II | nyugalom,~Király emlékedet.~Ó bujdosóknak sírja te~Pontus
5 III | keservesen~Jár halmidon ó bús Várna,~Bánat nélkül
6 IV | Úr, az Isten végzett el. ~Ó, ő nemcsak dicső, ő valósággal
7 IV | nemesség bélyegezte, miről az ó világban Róma nagyjaira
8 IV | nemzetek rettentésére. ~Az ó világrész, mit Európának
9 V | a rokont és az embert. ~Ó Ázsia, Ázsia, mikor látom
10 V | Szeretni a pillangótul tanulj, ó fülmile. Ő megég a lángokban,
11 VIII| nem rontják meg a múltkor ó emlékei; itt egy avas obeliszk
12 VIII| körül, mint a felszántott ó temető hullámzó vetései
13 VIII| van. Ez egyik fészke az ó török pártnak, mely minden
14 VIII| tiszta, a klasszikus, az ó török világ. Itt látni még
15 X | következő imát mondja: "Ó Mindenható, Istene az élőknek
16 X | mindkét nemen lévő embereknek. Ó Istenem, hagyd az izlamban
17 X | kegyelmével szenteld meg. Ó Mindenható Isten! Szaporítsd
18 X | be a boldogok seregébe. Ó Istenem! Változtasd sírját
19 X | kell. Légy irgalmas hozzá, ó te minden irgalmas lények
20 X | tanítást tartson, és mondá: Ó hívek, tudjátok mit kell
21 X | újra föllépvén, fölkiálta: Ó barátim, tudjátok, mit kell
22 XII | hévvel ajánlani, ismételve: "Ó emberek! Tiszteljétek az
23 XIII| az örökkévaló.~Mit tőled, ó vándor kérek, az egy imádság.~
24 XIII| lakóinak érdemei szerint. Ó Mirza, vajon nem méltók
25 XIII| mellett csendesen megvonulék. ~Ó, mi fölséges épület! Mi
26 XIII| Az alamizsna jelességéről~Ó drága gyöngy, egy nemes
27 XIII| nyomorának enyhítésére szolgál. Ó mi irigylésre méltó sorsa
28 XIII| A jó természet dicsérete~Ó te drága gyöngye az élet
29 XV | Mekka) felé fordítsd. ~Ó hivő, midőn imádkozni készülsz,
30 XV | szóla Istenhez imádkozva: Ó Uram! Ó Istenem! Hol vagy
31 XV | Istenhez imádkozva: Ó Uram! Ó Istenem! Hol vagy te, hogy
32 XV | szavak mellékes dolgok. Ó hív szolgám, öleld a szíveket
33 XV | III. Fejezet 37. vers)." ~"Ó Mária, légy Urad, Istened
34 XV | melyet neked is felfedezett ó Mohamed, ugyanazt, melyet
35 XV | helyet belőle felolvasok: ~"Ó halandók, mi titeket egy
36 XV | nyájasan (XVII. F. 30.v.)." ~"Ó hívők, hiábanvalókká alamizsnátokat
37 XV | jutalmat ád (II. F. 277.v.)." ~"Ó hívők, féljétek Istent,
38 XV | istenfélők (III. F. 74.v.)." ~"Ó ti, kik az iratokat megkaptátok,
39 XV | Messiás nem mondta-e maga: ó Izrael népe, imádjátok Istent,
40 XV | másiknál (XXIII. F. 93.v)" ~"Ó emberek, íme parabolában
41 XV | eucharistia) eszméjét az ó perzsa vallásból kölcsönöztétek,
42 XV | chinaiaknál, a mongoloknál, az ó perzsáknál, az indusoknál
43 XV | mint a buddhisták, mind az ó perzsák hittanaiban föltalálni. ~
44 XVII| nap lenyugovék, fölkiálta: ó én népem, én ártatlan vagyok
45 XVII| mennyei küldött mondá: "Ó Mohamed, valóban te Isten
46 XVII| termékenyítené meg, hogy Kossait, az ó idők bölcsét halottaiból
47 XVII| Mohamed lelkesülve felelé: "Ó bátyám, ha ellenem küldenék
48 XVII| Isten Máriába leküldött." Ó csoda, csoda, kiáltá fel
49 XVII| testőrség vezére, felkiáltván: "Ó Isten apostola, ne mondják,
50 XVII| Ekkor az angyalok kérdék: Ó Isten, van teremtésedben
51 XVII| mert ez a tüzet kioltja. Ó Uram, van teremtésedben
52 XVII| megrohanja és mozgásba hozza. ~Ó Teremtőm, és van teremtésedben,
53 XVII| szerint ekképp tartá fenn: ~"Ó emberek! Figyeljetek szavaimra,
54 XVII| fogtok-e többé itt látni. Ó hallgatóim, én is ember
55 XVII| négy különösen szent lesz. ~Ó emberek, ti bírtok joggal
56 XVII| Isten bízott kezeinkre. ~Ó emberek, figyeljetek szavaimra
57 XVII| ég által jelentetett ki. ~Ó emberek, figyeljetek szavaimra
58 XVII| örök kárhozatot vonna. ~Ó én Istenem - kiálta fel,
59 XVII| kiálta ezer torokból a nép. ~"Ó Istenem - mondá a próféta
60 XVII| megfeddé Omárt, szólván hozzá: Ó fia Khattabnak, jobb e világon
61 XVII| töredezett hangon mondá: "Ó Isten, - legyen úgy! - a
62 XVII| lépett hátra. ~"Légy nyugodt ó Borák, - mondá Gábor -,
63 XVII| jobban becsült volna." ~"Ó Gábor, - felelt Borák -,
64 XVII| fiát, Izmáelt meglátogatta? Ó Gábor, vagy ez itt a közbenjáró
65 XVII| alkotója a hitnek?" ~"Úgy van, ó Borák, ez Mohamed, Abdallah
66 XVII| tanításinak ellenmondanak." ~"Ó Gábor, - felelt Al Borák, -
67 XVII| történvén, szól Mohamed: "Ó barátom és lelkem szerelmese,
68 XVII| nem parancsolá: "Állj meg ó Mohamed, szállj le s imádkozzál,
69 XVII| felől egy szót hallának: "Ó Mohamed, állj meg kissé,
70 XVII| szóla ez hozzá: "Állj meg, ó Mohamed, hadd csevegjek
71 XVII| angyalok karban énekelték: ó Isten, ki hót és tüzet egyesítél,
72 XVII| és az izlam, bár az egész ó világ előítéleteivel szembeszállt,
73 XVII| egy sem"? - kérdé a kádi. "Ó jaj, bizony nincs" - felelé
74 XIX | ragyogó hullámokat. Midőn az ó Szeraj-foknál a Marmara
75 XIX | nézve a rómaihoz s a görög ó világhoz hasonlítani. Én
76 XIX | erdőt és mezőt elborítják? ~Ó nem, birodalmunk alkotása
77 XIX | elvben eltörültetett; az ó szellemű muzulmánpárt száma
78 XIX | vizeken járok, de érzem, ó érzem, itt már Hellas hős
79 XIX | felém. ~Üdvözöllek titeket, ó klasszikus világ szép lelkei!!!~ ~
|