Rész

 1   I |           elmaradni halálban sem a kedves társaságtól, melyhez az
 2   I |            családomnak neveztem. A kedves, szelíd, a tisztes öreg!
 3   I |            azt vevém észre, hogy a kedves sírhalmok mellett néha-néha
 4   I |         Vagy azért szüne meg lenni kedves, mivel arcán a szenvedés
 5  II |            15. ~Ki először lépi át kedves hona határát, azt véli,
 6  II |       mulathassanak ott, hol a táj kedves és kies. ~Végre, három napi
 7  II |            mennél később váljék el kedves földétől. ~Utunk Nikápoly,
 8  II |       kiket nem ismernek, az apró, kedves mókuskák, mint e társaság
 9  IV |           ilyen munkateljes napnak kedves és óhajtott a nyugodalom,
10   V |        arcú, de ragyogó bogárszemű kedves török gyermekeket s közöttök
11   V |      becses kosábból (szórúl szóra kedves víz) mellyel minden tisztességes
12   V |        ölelik hévvel szép nőiket s kedves gyermekeiket, hízelgő s
13   V |   szerelmesek, költők és törökök e kedves csillaga, mint egy szemérmes
14   V |       olvadó, szóval egy volt azon kedves hangok közül, mely művészet
15   V |            szeretsz minket igazán, kedves hangú fülmile. Midőn te
16 VII |         galambok búgásánál, s azon kedves tengerhullámok zúgásához
17 VII | gyönyöreinek nézelése s azon édes, kedves s puha andalgás, melybe
18 VII |          rózsák s szőlőlugasok ama kedves városát, Szkutarit, melynek
19 VIII|       őgyelegnek, vezetve kezeiken kedves fiúkat, kik pillangóval
20 VIII|            anyjokat, körültekintve kedves bogárszemeikkel. ~Európai
21 VIII|            jázminokkal, mik felett kedves árnyékot egy vén lombos
22   X |       fülemilék, csízek, pintyőkék kedves dalokat hangoztatnak, míg
23   X |           bűnnek nyilvánítá, kinek kedves a külső tisztaság, mint
24 XII |       hangja a templomban Istennek kedves lehet -, mi lehetetlen. ~
25 XIII|           napjaira, akár elhagyott kedves hazámra emlékeztem, boldog
26 XIII|         aranyba, selyembe öltözött kedves gyermekek játékaiban gyönyörködve.
27 XIII|          életének örvend, a halott kedves emlékét megszentségtelenítené.
28 XIII|       vándor az erdőkbe belép, egy kedves szag üti meg orrát; szellemi
29 XIII|         mögül éjjel felénk egy-egy kedves csillag sugárzik ki, nem
30  XV |        anya, ki e szertartás által kedves gyermekét minden baj s betegség
31  XV |        örök törvénye. Tehát nekem, kedves fiam - monda - ne csináltass
32  XV |    őriztess, meggátolna a galambok kedves szólását hallanom, s aztán
33  XV |           méltó alakot adott!), ki kedves étkekkel táplál, Isten a
34 XVII|       legyen indító oka: szeretete kedves szülőfölde iránt, vagy vállalatának
35 XVII|      megfecskendezni, bágyadt feje kedves Ajesa nejének ölén nyugodván,
36 XVII|           Isten előtt minden ember kedves, s legérdemesb az, ki őt
37 XVII|            nem látja közülök többé kedves szülőföldét, egy bizonyos
38 XIX |           szemeim elől elvesztém a kedves kioszkokat, mik a tengerben
39 XIX |        hogy találkozásunk önnek is kedves - mondám én -, de hogy van