Rész
1 II | megtapintám a fekete termékeny földet, s az óriás fák vastag,
2 II | parázstűzzel boríták el a földet, mely szinte égni látszott;
3 III | Emlékül róluk egy marok földet hozék el, és egy pár ércdarabkát,
4 IV | legnagyobb hatalma. Mint a földet biztosítja a szivárvány,
5 IV | napfogyatkozás szállta volna meg a földet. A nép a rabságtól iszonyodott,
6 IV | elhomályosodott. Farka a földet látszott érinteni, és ez
7 V | századokon által laktak, eladtam. Földet? Egyetlen sajátom: a sírhalmok,
8 VIII| egy pontról volna szabad a földet nézni, azt itt kellene választani. ~
9 VIII| rabszolgák laknak, kik a földet művelik; eleven pázsit és
10 VIII| szemeid előtt készíti a földet s alakítja belőle a veres
11 X | Mekka felé fordítva. De a földet a koporsórul is leveszik
12 X | legközelebb rokon, reá egy marok földet hint, mire a sír gyorsan
13 XIII| törököknél a holtnak nem kell földet vásárolni, a szegénynek
14 XIII| de ő nem fogadta el. De a földet sem csókolta meg előtte,
15 XV | hasonlított, ki feledve földet, időt, tért, lelki tekintetével
16 XV | Nem terjesztettük-e ki a földet egy ágy gyanánt? ~És a hegyeket,
17 XV | adta nektek nyoszolyául a földet, s az egek boltozatait mint
18 XV | Ő az, ki szétterjeszté a földet, ki fölemelte a hegyeket,
19 XV | Isten az, ki nektek a földet adta alapul és az eget épületképpen;
20 XV | az, ki a mennyeket és a földet hat napokon teremtette,
21 XV | mint a rossznak abroncsa, a földet körülfonja, s melynek fejét
22 XVII| várakban s tengerparton lakván, földet műveltek, szőlőtőket s kerteket
23 XVII| ki alkotá az egeket és a földet, igazhívő vagyok, és nem
24 XVII| mondása: ~Midőn Isten a földet teremté, ez renge és reszkete,
25 XVII| fegyvereit s azon házat s földet hagyta hátra, mi nőinek,
26 XIX | honnan a növekedő török nép a földet helyében megingatta. ~Igaz,
|