Rész

 1   I |     akinek ajkában az igazságot mindenki elismerte. Húsz év óta nem
 2   V |    színeket választja, rendesen mindenki azon színeket ölti magára,
 3   V |    árnyékomnál..." ~Apródonkint mindenki alunni ment: utasok, matrózok,
 4 VII |       órányi távolságra valánk. Mindenki a hajó elejére tolakodott,
 5 VIII|       fölelevenedni látszik, és mindenki, gazdag és szegény, úr és
 6 VIII|         az ízletes tésztákat, s mindenki láthatja a fűtött kemencébe
 7   X |  poligamiának is következménye. Mindenki saját háremére lévén szorítva,
 8   X |         meg kell tartani, s mit mindenki megtart, és mégis sem feszt,
 9   X | köszöntést jelent) hívják, ebbe mindenki beléphet, amazt egy némileg
10   X |         aranysujtással kihányva mindenki láthassa, tíz-húsz ágba
11   X |    személy van egy teremben, de mindenki magával lévén elfoglalva,
12 XII |    kávéból, mert Törökországban mindenki nyalánk, a szakállos férfiak
13 XII |   indokolni. Szökött rabszolgát mindenki köteles visszaadni; ki ezt
14 XIII|    nálunk tanárul léphetett föl mindenki, ki valamely tudományban
15 XIII|       tanítvány hallgatta, mert mindenki tanítvány abban, mit nem
16 XIII|         egy oly dicső tér, hova mindenki törekszik, ki hírt szomjaz,
17 XIII|     kosarat lebocsátani, melybe mindenki beletehette a kérdést, mire
18  XV |      itt a földön tetteinek ura mindenki s tettéért polgárilag is,
19 XVII|    élete s vagyona szent legyen mindenki előtt, mint egy hónap és
20 XVII|   megrémült mint földrengéskor, mindenki oda hagyta dolgait, a Szíria
21 XVII|         ellenrendeletet kapott, mindenki tudta, mi történt, de senki
22 XVII|     viselte ő magát királyképp, mindenki jött ment hozzá mint azelőtt.
23 XVII|        nevetségig szofisztikus. Mindenki ismeri amaz antiochiai kalmár
24 XVII|         minden dolog megszűnik, mindenki új ruhába öltözködik, látogatást
25 XIX |       elemei nem képződtek. Itt mindenki csak személyes érdeme és