Rész

 1  II |         szorítva. Követém a felhők könnyű útait magas röptükben, hallgatám
 2  IV |               Némely életpálya oly könnyű és szép mint a tisztuló
 3   V |     szörpölgetve, az idegennek nem könnyű nargile-dohányzást tanulgatám.
 4   V |         gyaníttatni. Kisded lábain könnyű sárga bőr csizma volt; fehér
 5 VIII|            fényében és ama sugár s könnyű minaretek a városnak mintegy
 6 VIII|            nehézkesek, kivált ha a könnyű török házakkal összehasonlíttatnak.
 7   X |         élvezete hasonló tiszta és könnyű a léghez, mellyel az ember
 8   X |        kövön folydogáló víz az, mi könnyű meleg gőzzé válik, mi oly
 9 XIII|       keskeny, hosszú, gömbölyű és könnyű lévén, benne nem szabad
10 XIII|    ügetését. ~Idegennek már az sem könnyű feladat, úgy lépni be e
11 XIII|            feladat, úgy lépni be e könnyű héjba, hogy félre vagy föl
12 XIII|    átszállíttatni. ~Én részemről a könnyű sajkát választám akkor is,
13 XIII|        gőzöst használhattam volna. Könnyű lévén az, mint egy dióhéj,
14 XIII|            gyémánt, mint csillag a könnyű felhőkön, vakítva ragyog
15 XIII| fügeligetben megállapodánk, honnan könnyű vala kivennünk egy magas
16 XIII|           Mi szellős, mi magas, mi könnyű és mi nagyszerű. Kivéve
17 XIII|        calligraphia, mi nálunk nem könnyű tanulmány, mert az egy valóságos
18 XIII|             oly végtelenül tiszta, könnyű és mély mindaz, mindenik
19  XV |            felsőség a derviseké, s könnyű megmagyarázni; ti. mert
20  XV |             egy szép nyári délután könnyű két lapátú csolnakon az
21  XV |         bokáig ér, szóval az egész könnyű, deli s kellemes öltözet,
22  XV |            bezárt ajkkal, mintha a könnyű lég egy vízhullám volt volna,
23 XVII|            testére nézve szikár és könnyű, de tevékeny és idegzetes,
24 XVII|           hanem a tüzet, szelet, a könnyű levegőt, vagy a csillagok
25 XVII|          ült, s az egészet egy pók könnyű hálójával voná be. Mindezt