Rész

 1  II |        egészen keleti szokás, hol a víz szent, az is, melyet a pap
 2   V |       kosábból (szórúl szóra kedves víz) mellyel minden tisztességes
 3 VII |       mellette kőoszloppal, melyből víz csorog, s előtte márványvályúval,
 4 VIII|           kölcsönöznek. ~A sajkák a víz hátán könnyedén sikamlanak,
 5 VIII|           nélkül látszván libegni a víz színén, mint egy úszó hattyúcska.
 6 VIII|             minden való, mert itt a víz maga a hullámos tenger,
 7   X |            A tartó szélén, melybe a víz folyvást csurog, egy fakapu
 8   X |             nagyobb szökőkútból hűs víz sugára gyöngyözve hull alá. ~
 9   X |          egy gömbölyű kútból tiszta víz csörgedez rajtok keresztül,
10   X |             kiiszik egyszerre, s ha víz nincs, sok napokon át könnyen
11   X |            is. Pusztában, hol nincs víz, homokkal kell magát megdörsölni,
12   X |          közepe felé lejtős, hogy a víz ottan kiszivároghasson.
13   X |      fapapucs, s a kövön folydogáló víz az, mi könnyű meleg gőzzé
14 XIII|          zsírozni, hogy oldalához a víz annál kevésbé ragadjon.
15 XIII|     egyhangú habuckolása, melyről a víz foszforcsillogással hull
16 XIII|          felelém, egy hidat, mely a víz közepén áll. A híd, mit
17  XV |      teremtmény: fű, fa, állat, kő, víz saját módja szerint dicsőíti
18  XV |         zöld kertben az árnyék és a víz, mely hűst szerez, mi keleti
19 XVII| megállapodtak, s odább mentek, ha a víz s legelő elfogyott. ~Kisebb
20 XVII|             erősb a tűznél? Igen, a víz, mert ez a tüzet kioltja.
21 XVII|            tüzet; élelmök szilva és víz volt, hacsak főtt ételt
22 XVII|            melyben csak egy pohárka víz volt, mit neki nyújtának,
23 XIX |            útja! Jobbra emelkedik a víz közepén Leander tornya,
24 XIX |         azon emberéhez, ki egy mély víz partján ül, és beléje szorongattatik;