Rész

 1  XV | fájdalmat éreztek volna. Akarja ön tudni, mi ez valóban? Egy
 2  XV |  csodálatos, de a bölcsnek nem. Ön bizonyosan sokszor tanúja
 3  XV |       remetéinek; ha utazni fog ön, mint szándéka van, Ázsiában,
 4  XV |       végig simogatván, mondá: "Ön éppen úgy beszél az izlamról,
 5  XV |       vissza. Hogyan állíthatja ön, hogy a Koránnál nincs haladás?
 6  XV |       az ész." Ha éppen kívánja ön, nem kerülöm a vitát, de
 7  XV |      izlam mellett. ~Azt állítá ön, miképp a Korán türelmetlenséget
 8  XV |       ritka eset. Kérem, hallja ön: ~"Az angyalok mondák Máriának:
 9  XV |             És miképp állíthatá ön (folytatá az öreg, ki beszédében
10  XV |      eszközeiben nem. Elfelejté ön az öt könyörgést naponkint
11  XV |         v.)." ~De hallgassa meg ön a LXXVIII. fejezetet, ez
12  XV |       nemcsak azért, hogy lássa ön, mi lelkesedve szól ő Istenről,
13  XV |       újabb. Avagy azt gondolja ön, hogy a vallás, mint formája
14 XVII|         osztogatni. De jó, hogy ön nem tette, itt is van, mint
15 XIX |        figyelmet érdemel. Tudja ön miért kellett nekünk a földön
16 XIX |        válasz egy az előbbivel, ön csak a szót változtatta.
17 XIX | másoknak homályos. Azt gondolja ön, hogy például szeretet s
18 XIX |     által is világváros. Nézzen ön vissza reá, még innen jól
19 XIX |    alapított. Ugyan, vallja meg ön, hogy - bár keresztyén,
20 XIX |        részegség bűneiről; s ha ön átolvassa rendeleteit, melyek
21 XIX |       népsége felelős: el fogja ön hinni, hogy azon korban
22 XIX |      testvéreknek jelenté ki. S ön fogja tudni, hogy a Korán