Rész

 1  XV |              napon, midőn a szellem (Gábor angyal) és az angyalok sorban
 2 XVII|           fölépíték a Kábát, s ekkor Gábor angyal visszahozá nekik
 3 XVII|           Isten prófétája vagy és én Gábor vagyok, az ő angyala." ~
 4 XVII|        játszanék, Haléma látta, hogy Gábor angyal megjelenvén, mellét
 5 XVII|             szó: "Ébredj fel aluvó!" Gábor angyal álla előtte. Szelíd
 6 XVII|             nyugodt ó Borák, - mondá Gábor -, tiszteld Isten prófétáját.
 7 XVII|           jobban becsült volna." ~"Ó Gábor, - felelt Borák -, ki ekkor
 8 XVII|              Izmáelt meglátogatta? Ó Gábor, vagy ez itt a közbenjáró
 9 XVII|      tanításinak ellenmondanak." ~"Ó Gábor, - felelt Al Borák, - azon
10 XVII|        között villámkint repülnének, Gábor felkiálta: "Állj meg Mohamed,
11 XVII|      repültek ég és föld között, míg Gábor másodszor nem parancsolá: "
12 XVII|         Jutván az első égbe, ajtaján Gábor kopogtatott. "Ki van ott? -
13 XVII|      belőlről egy hang. Ki van veled Gábor?" "Mohamed." Kapott ő hivatást? "
14 XVII|              ember közelíte hozzá, s Gábor mondá: "Ez itt atyád, Ádám,
15 XVII|             a második égbe mene fel. Gábor kopogtatván kapuján, a leírt
16 XVII|              kitörült. ~"Ez -, mondá Gábor -, Azráel, a halál angyala,
17 XVII|              szeméből. ~"Ez -, mondá Gábor -, a könnyek angyala, hogy
18 XVII| engedelmességben össze. ~"Ez - mondá Gábor -, az ég és föld angyala.
19 XVII|   választásod jövendőteljes - kiáltá Gábor -, ha a borbul ittál volna,
20 XVII|         Mohamed azt velök csinálta. ~Gábor ennél tovább nem mehetett.