Rész

 1   I | családomnak neveztem. A kedves, szelíd, a tisztes öreg! Még most
 2  IV |        őt hasonlítani, mely oly szelíd, oly egyszerű s oly pompátlan
 3  IV |        elküldvén érette a halál szelíd angyalát. ~Halálának hirdetője
 4 VIII|         fordul, szeme mindenütt szelíd gyönyörrel találkozik, körülte
 5   X |        csurgó forrást s egy pár szelíd állatot. Nincs is Sztambul
 6   X |    magas járását követi, este a szelíd holdét és a fényes csillagokét,
 7   X |        család élén: de kormánya szelíd, s patriarchalis jóakarattal
 8 XII |       hiányzik, azt a humanitás szelíd érzelme pótolja ki, s a
 9 XIII|      török igazgatja, ki néha a szelíd állatok ártatlan szarvait
10 XIII|     tudni, jó hogy vagy és hogy szelíd?~Adj mézt annak, ki neked
11 XIII|         dicsvágy, 4. kitartó és szelíd türelem, 5. hajlam nagy
12 XIII| gyámtalan árvák sebhedt szívén! Szelíd kézzel törüld le könnyeiket,
13 XIII|      csak legalább megtagadásod szelíd módja ne keserítse el. Elméjét
14 XVII|      vele tetszéstek szerint. E szelíd megadás többekre mélyen
15 XVII|       Gábor angyal álla előtte. Szelíd és tiszta volt ábrázata.
16 XVII|   parancsainak nagy tisztasága, szelíd humanitása, végre maga a
17 XIX |        pallosa által múlt ki. E szelíd humanitás, mely összes törvényeinken
18 XIX |        A régi fanatizmus helyét szelíd türelem váltja föl; az új