Rész

 1   I |          bánatot szakadatlanul ízleli, reá nézve megszűn bánat lenni. ~
 2  IV |                a nyugodalom, mely este reá vár a tenger lágy hullámaiban. ~
 3  IV |               végrehajtá a munkát, mit reá bíza a földön, néhány nap
 4   X |     kicsillagozott nagy fátyolt vetnek reá, mely egész alakját elfödi.
 5   X |             holthoz legközelebb rokon, reá egy marok földet hint, mire
 6 XII |                ellen, s borzasztó csak reá gondolni is, hogy az ember,
 7 XIII|                holnap talán neked lesz reá szükséged.~Mondd el a Korán
 8 XIII|               várakozik, annál kevésbé reá, hívőre; s a jövő életben
 9 XIII|              nyomor és halál várakozik reá, életében kínlódik, s halál
10  XV |               ki abban benn van, annak reá ott nincs szüksége." ~Szádi,
11  XV |                szolga köpenyt terítvén reá, jöve a seik s mindenik
12 XVII|                gazdag örökség maradván reá, szüksége volt egy értelmes
13 XVII|               nevezvén, követ hajított reá. Majd ismét saját házához
14 XVII| tulajdonítottak. ~De alig tére vissza, reá a sors új csapásai várakoztak.
15 XVII|            kicsúfolták, követ dobáltak reá, s később oly dühösek lőnek
16 XVII|             karikához kötve találta, s reá ülvén, egy pillanat alatt
17 XVII|        ébresztette azon hivatásnak, mi reá e világban várakozott. S
18 XIX |           világváros. Nézzen ön vissza reá, még innen jól látni ama