Rész

 1  II |    előttünk, vezéreim ugyanazon csillagok, s kísérőm még mindig ugyanazon
 2  II |         zöld a tavasz, szépek a csillagok, s e fészek azon hely, mit
 3  II |     este és hajnalban a ragyogó csillagok. Nem kétlem, hogy bár hányszor
 4  IV |        úgy akarta, hogy üstökös csillagok ez időtájban gyakrabban
 5   V | hullámok simák, az ég tiszta, a csillagok ragyogók, melyek közt a
 6 VIII|     midőn a tiszta kéklő égen a csillagok sokasága szikrázva megjelen,
 7 VIII|         fénylenek, magok az élő csillagok és kéklő mennyezete a képnek
 8 XIII|          midőn a világos égen a csillagok miriádjai tündökölnek, melyek
 9 XIII| szökdellő sugárai mint megannyi csillagok, s égő lidércek szállongnak,
10 XIII|        derült mennyboltozaton a csillagok miriádja nyílt könyv gyanánt
11 XIII|         föl csak egy vonalkát a csillagok útjában, s egész világrendszerek
12 XIII|   állatoktul tanulta el, mert a csillagok fekvésén kívül egyik fődolog,
13  XV |      tudja? Azt mondják, az égi csillagok könyörgése valami bájos
14  XV |         a Napot és Holdat, és a csillagok közül mindenik követi ösvényét
15 XVII|        a könnyű levegőt, vagy a csillagok körét, vagy a rohanó vizet,
16 XVII| ragyogva boltozatán töménytelen csillagok, mik arany láncokon függöttek.