Rész

 1   V |         egyetlen faj az, melyhez minket némi rokonság csatol. Én
 2   V |        őket és ismerjenek ők meg minket, ez az egyetlen út feledni
 3   V |    néznők őt, hanem csak ő nézne minket. ~Ez így tartott egy negyed
 4   V |        Ah, de te még se szeretsz minket igazán, kedves hangú fülmile.
 5 XII |          mi magunk neveltük fel, minket szüleiként tekint, szokásainkat
 6 XIII|        el a temetők látása, mint minket. Lelkében a halál nem idéz
 7 XIII|  pusztában meghitt kalauz, kísér minket a vándorlásban, a magányban,
 8  XV |         végtelen fonál, fölvezet minket a chinaiak, egyiptomiak,
 9 XVII|  helyzetben, téged megítélni, ha minket meg akarsz győzni, kezdd
10 XVII| jutalmazza! Ő utoljára is el fog minket hagyni, s Mekkába menend.
11 XIX |   Magyarország összesen. És önök minket neveznek barbároknak, önök,
12 XIX |          mérkőzhetnek velünk, és minket, kik sok becses hagyományt
13 XIX |          melyben a keresztyénség minket felülhaladni látszott. Ezt
14 XIX |          nyugati kaptára akarnak minket ütni. Ez utánzás lesz, és