Rész,  Fej.

 1    1,     3|         ágyam elé teszi. Leül.~- Hát itt van baj, itt van baj.~Halkan
 2    1,     3|             Leül.~- Hát itt van baj, itt van baj.~Halkan nyögök.~
 3    1,     3|           fejem.~A derekára mutat.~- Itt, ahová a kezemet tettem,
 4    1,     4|             homlokom repedt fel, meg itt...~- Jó, jó. Csak tartsa
 5    1,     4|          kibírja. Azonnal velem jön, itt a közelben van egy sebész
 6    1,     5|           vetett Lujzára.~- Egyelõre itt maradsz a szobádban, egyedül
 7    1,     5|            Skarlátnak is hívják. Már itt volt az orvos, beszélt is
 8    1,     6|           érteni? tessék elképzelni, itt van a spulni, na mármost,
 9    1,     6| elfogulatlanul az állítom csak, hogy itt balra egy kicsit, a szív
10    1,     7|           velem, az egész dolog, ami itt történik egy emberrel...
11    1,     7|             tudom, ott van, pedig én itt vagyok és talán nem vagyok
12    1,     7|      feketeségbe ontja... Amerika... itt már nincs tovább, ha visszafordulni
13    1,     8|             a parkban, és nem feküdt itt az ágyban -, rettenetes,
14    1,     8|            ágyból, hogy a fehér egér itt volt vele, a paplan alatt,
15    1,     8|            hogy még mit adhat oda.~- Itt van a Dódi keze - mondta...
16    1,     8|          mindent a csomó tetejére:~- Itt van a Dódi lába - mondta
17    1,     8|                 És már nem érezte.~- Itt van a haja meg a foga meg
18    1,     8|          kell Dódinak - mondta. - És itt van neki a szeme, az se
19    1,     9|       napsugarakkal és azzal, hogy õ itt áll az íróasztal elõtt,
20    1,     9|              óta nem látott utcákat. Itt kell befordulnia, hogy ahhoz
21    1,     9|         jutott eszébe, hogy az orvos itt lakik, és hogy csakugyan
22    1,     9|                Mi az?... Te vagy az? Itt vártál rám, reggelig az
23    1,    10|            van, mint a Mancinak, aki itt henceg nekem, hogy a dr.
24    2,     1|             Hol lakik, kollega úr?~- Itt és itt.~- Nagyon helyes.
25    2,     1|          lakik, kollega úr?~- Itt és itt.~- Nagyon helyes. Ön tehát
26    2,     5|            kiugrasztjuk.~- Mióta van itt?~- Négy éve, a kutyafáját.~
27    2,     6|           kocsin, és az igazgató már itt vár rám a kapuban... Na
28    2,     6|         akarnának, nem ülhetnék most itt szabadon, az asztal mellett...
29    2,     6|       vidáman. - Nem kell hazamenni. Itt maradunk még egy kicsit,
30    2,     6|              kicsit, aztán éjszakára itt marad, kedves mester, ott
31    2,     7|          problémájuk van. A húsz éve itt lakó „császár” a nap bármely
32    2,     7|           azokkal a kajla füleimmel, itt az ágya szélén - õ rám ismert,
33    2,     7|             A nyomok? Na igen... van itt valami karcolás. Igaza van...
34    2,     8|         Tehát... arról van szó, hogy itt, Pesten egy igen nagy vállalat
35    2,     8|       hangosan beszélt.~- Mit csinál itt? - kérdeztem.~- Bocsásson
36    2,     8|          kell állni... Ejnye, mi ez? Itt most katonáknak kell jönni...
37    2,     8|    katonáknak kell jönni... Ahá, már itt vannak. Ott jönnek szemben.
38    2,     8|           Magának a rendezés szerint itt kell állani, a lámpa alatt...
39    2,     9|              Természetesen, ugyebár, itt nem lehet gondolkodni, minden
40    2,    11|    megcsináltad... Persze, jól érzed itt magad, mi?~Õ tompán. Rettenetes...
41    2,    11|             gyötrelmes gyanút... ami itt kísért, mint az Árnyék...
42    2,    11| Kiábrándultan. Ennem tudtam, hogy te itt rosszul érzed magad. Azt
43    2,    11|          rettenetes. Akkor mért vagy itt?~Õ tompán. Innen nem lehet
44    2,    11|         létemre... akkor legjobb, ha itt hagyod ezt a házat.~Õ tompán.
45    2,    11|          felemelõ dolog -, de miután itt rosszul érzed magad, ebbõl
46    2,    11|     esztétikával foglalkoznak. Fiam, itt nincs más hátra - neked
47    2,    12|    pékmestert? A riportanyagból, ami itt fekszik elõttem, világosan
48    2,    13|          turbékolásukkal.~FÉRFI. Na, itt van, édes muncikám, ugye,
49    2,    13|              cuncus, nézz ide, ugye, itt van a minta, most ezeket
50    2,    14|             nevet, megharagudott. Én itt ebbe a kávéházba otthon
51    2,    14|             vagyok, lihegte magában, itt végre nem lepõdhetnek meg,
52    2,    14|          vagy az oszlopok közé. Vagy itt, a karzat alatt van, vagy
53    2,    15|              szépen, hogy ez az alak itt folyton azt óbégatja, hogy
54    3,     1|              õt: csak menjen, hagyja itt a fiút, ha valóban tökéletlen
55    3,     1|        Szervusz Vaszilij! Hát te még itt ténferegsz? Nem jössz a
56    3,     1|          alig tudott beszélni.~- Én. Itt vagyok.~Az asszony megijedt.~-
57    3,     1|            vagy az... Hahó... Hát te itt vagy? Nem hallottuk a csengetést!
58    3,     4|           tanulnivalója van! Most is itt ül a szobában, és én csak
59    3,     4|           Jolán szigorlatozik, volna itt valaki velem, egy szöszke
60    3,     4|             egy kedves csöppség, aki itt ülne az ölemben, és néznénk
61    3,     5|         lehet tudni.~BETEG. ...nekem itt a mejjemben...~DR. MODERN.
62    3,     6|              daganatokkal. De ha már itt voltam, megkérdeztem egy
63    3,     7|       nagyságos úr. Hallgatók voltak itt délután, meg egypár kíváncsi.~-
64    3,     7|            elõtt megállt az orvos.~- Itt... ha jól emlékszem... az
65    3,     7|           falához megy és lehajol.~- Itt la, mind az öt.~Lent a földön,
66    3,     7|      vizsgálja.~- Csak hat órája van itt. Még merev, tessék nézni.~
67    3,     8|                  És ezért oszlunk mi itt ketten? Hát kihez ment akkor
68    3,    11|            kérdeztem -, soká maradsz itt?~- Tudom is én. Nagyon unom
69    3,    11|             is. Mindig ilyen unalmas itt?~- Igen, kérlek, és az ember
70    3,    11|              és gyakran izzadtam. Az itt nincs.~- Hát persze, az
71    3,    11|         aludt. Kérlek alássan, mióta itt vagy, nem jutott eszedbe,
72    4,     1|         arcom mellõl? Jaj, mi tátong itt a fejem fölött? Jaj, miért
73    4,     2|           vele, hogy betegség. Amint itt ülök, szemben az állótükörrel,
74    4,     2|        világosan érzem. Látja, amint itt a zongora elõtt ülök - sokszor
75    4,     2|         elõre. Íme, ahogy mondottam, itt ülök a zongora elõtt, s
76    4,     2|          amibe megkapaszkodhatom. Ez itt: nõk, nõk. Szép, szép, szép
77    4,     2|             sokat kívülrõl is tudok. Itt feketéllenek az üvegablak
78    4,     2|            az igazi nagy emberek már itt e földön nehéz bánattal
79    4,     2|            kéjelgõ szívemnek. Nézze, itt vannak mind: - hozzászorítom
80    4,     2|          ujjnyi betûkkel, berámázva, itt a falon. „Das Leben ist
81    4,     2|                igazság... igazság... itt vagyok borús szemeimmel...
82    4,     3|              felélénkült.~- Méghozzá itt helyben fekszem le, valamelyik
83    4,     4|           mint fél esztendeje nyomja itt az ágyat, valami makacs
84    4,     4|           Gáborra tetszik gondolni - itt fekszik, a hármasban, mindig
85    4,     4|         fülemmel hallottam megint... Itt süllyedjek el, ha nem igaz,
86    4,     4|            nagyobb rangja lesz, mint itt, ezen a sárvilágon... hogy
87    4,     4|            esztendõ szolgálati idõt, itt a megpróbáltatások völgyében -
88    4,     5|             újszülötthöz, otthon is, itt is: nem mondhatom el, mennyire
89    4,     5|      kapitány, aki nagy gyárat vezet itt, s olyan gyönyörû feleségre
90    4,     5|             meredtem rájuk - mi lesz itt, egy eszperantó-elnök, aki
91    4,     5|            kurta kis sóhajjal, ahogy itt szokták - aztán int, hogy