Rész,  Fej.

 1    1,     1|           megy az ember orvoshoz?~Két részre osztom a feladatot.
 2    1,     3|    arcomat.~- Na, mi fáj, öregem?~Két ujjával megcsípi az orromat.
 3    1,     3|          Kicsit orrhangon beszél. Két ujjal fogja a pulzusomat
 4    1,     3|       úgyis tudjuk, mi van benne, két ujjal felemeljük, megpörgetjük
 5    1,     5|         mint ahogy elvártam tõle: két bátor férfi, akik nem félnek
 6    1,     5|     fertõzés útján kapjuk meg, jó két héttel a kitörése elõtt...
 7    1,     5|        héttel a kitörése elõtt... két hétig lappang a szervezetben...
 8    1,     6|   egyszerre csak azt érzi, mintha két csigolya a tüdejében - ugyan,
 9    1,     6|         egyetemi tanár -, szóval, két csigolya, mintha összenõtt
10    1,     6|        szív fölött, közvetlenül a két tüdõszárny alatt valami
11    1,     8|       Betegségének ötödik napján, két órával halála elõtt, Dódi
12    1,     9|    hangulatban még ki is javított két jelzõt, és letisztázta az
13    1,     9|    papírszeletkét tenne, egy vagy két mondattal legfeljebb, ami
14    1,     9|           ahhoz a házhoz érjen, a két jegenyével. Már este volt,
15    2,     1|           hívok egybe, legalábbis két orvost, akik ehhez legjobban
16    2,     2|        magának, fiatalember, hogy két ösztön vezetheti csak minden
17    2,     2|   gondolatunk rejtett rugója ez a két ösztön: a szadizmus, illetõleg
18    2,     5| paranoiával, kényszerképzetekkel. Két félévig hallgattam Moravcsikot,
19    2,     5|              Már miért ne bíznék? Két hónap múlva emelnek. Akkor
20    2,     5|      trónkövetelõnek tudja magát. Két hónap múlva trónra emelik.
21    2,     6|           az úgy volt, hogy mikor két nappal a felolvasás elõtt
22    2,     6|          állt meg a házunk elõtt. Két barátom jött fel, akik nagyon
23    2,     8|         hogy nem szólok senkinek.~Két hónap múlva találkoztunk
24    2,     8|        mint a karmesterek.~- Az a két kocsi most befordul... Helyes...
25    2,     8|       másképp minden ferdén megy.~Két mentõsapkás ember közeledett.~-
26    2,     9|       kell, meg három, az kilenc.~Két gyufát derékban kettétörtem,
27    2,    10|      barna négyszögût láttam ott, két tüzes szemmel, amik nevettek.
28    2,    10| Bemutatkoztam, õ nem felelt, de a két tüzes nyíláson láttam, hogy
29    2,    10|          idõ múlva láttam, hogy a két tüzes nyílás elborul: egyidejûleg
30    2,    10|  emberfölöttien szép volt rajta a két szem, a kockák, a kémény
31    2,    13|          mellettem levõ lakásból. Két hang volt, egy férfi meg
32    2,    13|           mulatságos, most vettem két hatosért.~NÕ. Mi ez, hisz
33    2,    14|            Felnézett és észrevett két embert, akik a középsõ asztal
34    2,    14|         állt fel - már késõ volt. Két kéksapkás ember közeledett.
35    2,    15|        nincs jelen más tanú, mint két hûséges csatlósom és fegyverhordozóm.
36    2,    15|         emberi fajta történetének két posztulátumából, Ádám és
37    3,     1|       tudott összekötni egymással két képzetet: melyben a fogalmak „
38    3,     1|      köztük összefüggés. Még ez a két fogalom: „én” és „Vaszilij”
39    3,     1|            le a nagy homokhegyig. Két hónap alatt vagy harminc
40    3,     1| elméletekbe belezavarodott. Ekkor két és fél éve harcolt már anélkül,
41    3,     1|     Andrej fõhadnagy állt elõtte, két lépésnyire. Vállára dõlve
42    3,     2|           is muzsikáról volt szó. Két héttel elõbb mutatták be
43    3,     2|          talján fagylaltosra, aki két perccel ezelõtt erre jött
44    3,     3|         egy spulniról, a villamos két centiméternyire megállt,
45    3,     5|           az ágy háromrét hajlik, két kampó megragadja a beteg
46    3,     5|          kampó megragadja a beteg két lábát, és felemeli a plafon
47    3,     5|      Mehetünk tovább. Álljon fel!~Két szolga lekapcsolja a félig
48    3,     5|       székbe. Abban a pillanatban két kampó szétfeszíti a száját,
49    3,     5|    lélegzeni. Fülen át lélegzeni! Két gumicsövet leereszt a beteg
50    3,     5|           ö...~DR. MODERN számol. Két rész klórsavas káli... négy
51    3,     5|           és felemeli a levegõbe, két karját kifeszítve. Elõtte
52    3,     7|     hideget izzadva szaladnak le, két bolthajtás közt, a puszta
53    3,     7|        habozott egy percig. Aztán két lépést tett az asztal felé,
54    3,    11|        TESTI SZÉPSÉG~Halálom után két nappal idézést kaptam, hogy
55    3,    11|       hölgynek, hogy halálom után két nappal, éjszaka meglátogatom.
56    3,    11|              És a szája?~- Az meg két vörös húsgörcs. A bélrendszer
57    3,    11|          milyen formátlan valami! Két lyuk van rajta. Hanem a
58    3,    11|   legkomikusabb és szánalmasabb a két fül. Hogy ez soha nem jutott
59    3,    11|       soha nem jutott az eszembe! Két lemaradt, siralmas húscafatocska,
60    3,    11|    gyûrõdött, mint a töpörtyû. És két ilyen kis cafatocska lóg
61    3,    11|          kis cafatocska lóg a fej két oldalán, és ez nekem tetszett,
62    4,     1|          belepattantam az ülésbe. Két kezem a fogóra feszült.
63    4,     1|   elcsaptak kétoldalt. Aztán csak két fehér lapot láttam már és
64    4,     1|       törött. Lábai, a vaspántok, két lábamat hurkolták szorosra.
65    4,     2|          ráncosok lesznek, s mint két kimerült szem árkában: a
66    4,     2|          kimerült szem árkában: a két ablak alatt fekete gyûrûk
67    4,     2|         lassan szivárogni kezd: a két tüdõszárny megereszkedik -
68    4,     2|        sírtam föl álmomból. Akkor két órán át úgy patakzott szemembõl
69    4,     2|           fogamat csikorgattam... két ujjal fojtogattam a nyakamat...
70    4,     2|       behunyta, és ráncos pofáján két oldalt lecsurgott a lé,
71    4,     2|        tenni... És vannak hangok, két hang a zongorán ... És fõleg,
72    4,     2|     szeretlek, ó, örökkévalóság!” Két mondat Schopenhauerbõl...
73    4,     2|        hosszan és mereven nézem e két keretet innen... Remegõ,
74    4,     2|     testem a vánkoson... arcomnak két petyhüdt árka buján, mohó
75    4,     2|      ködbe kuszál minden vonalat. Két kezem átszorítja a drága,
76    4,     3|           töltögette a pravazt, a két fõorvos, sápadtan a fehér
77    4,     3|          jó. Gyerünk a kendõkkel. Két tenyérnyi helyet hagytok,
78    4,     3|         jól, hogy mellé tartod!~A két asszisztens vacogva kuncog.~-
79    4,     3|       készíti a csíptetõ ollókat. Két percig halálos csönd. Zsír
80    4,     3|           mondtam, boldogtalan! A két másikra! Ezerszer mondtam
81    4,     3|          magukkal!~Szerencsére, a két varrat már megvan, a kapcsokat
82    4,     4|         idõben. Jobbról és balról két ágy lecsüngõ lepedõje fehérlett,
83    4,     4|         agyon, tisztelendõ úr, de két perccel ezelõtt a saját
84    4,     4|     süllyedjek el, ha nem igaz, a két orvos, a tanár meg az adjunktus
85    4,     4|              nem hinném, hogy még két napig elhúzza... oda van
86    4,     4|       olyan természetesen áradt a két ember kedélyébõl. Jó félóráig
87    4,     4|         látszó témakör, ami ezt a két régi bajtársat összekötötte -
88    4,     4|           aki megütközött volna a két ember játékának furcsa tónusán -
89    4,     4|    magáéról is bizakodva beszélt.~Két év múlva, véletlenül tudtam