Rész,  Fej.

 1    1,     1|           aki érthetetlennek találja ezt az affektálást, hiszen nyilvánvaló,
 2    1,     3|       Barátságosan bólogatva ismétli ezt, mintha egy õt nem nagyon
 3    1,     3|        nagysádka. Most fordítsák fel ezt a szekrényt, és tegyenek
 4    1,     4|             lehetne kicsit széthúzni ezt a repedést?~Kicsit megrökönyödöm. -
 5    1,     4|               felmegyünk hozzá. Írja ezt alá.~Jézus Mária! Súlyos
 6    1,     5|             már azelõtt se szerettem ezt a nevet. Lujza mindössze
 7    1,     5|           azt hitted, nem hallottam! Ezt megkeserülöd... ilyet még
 8    1,     5|            lappang a szervezetben... ezt úgy hívják: inkubáció. Csak
 9    1,     6|              mintha mégis erõltetnék ezt a spulnit, tetszik érteni?
10    1,     9|          egész szívét kitárta. Mikor ezt az utóbbi levelet befejezte,
11    1,     9|              szeretni fogja azt, aki ezt a levelet írta. Ebben a
12    1,     9|              búcsúzik, anélkül, hogy ezt szavakba öntené. Búcsúzik
13    1,     9|    fájdalomban megtalálta önmagát és ezt a ritka percet nem fogja
14    1,     9|              szaladt. - Hogy élvezte ezt a nyomorult pózt... hogy
15    1,     9|            az öklét rázta.~- Élvezte ezt a helyzetet... a tárgyilagos
16    1,     9|              terhedre... Megpróbálom ezt a kúrát... Másfél év...
17    1,    10|              utoljára és hogy bátran ezt meg azt;~mert ezzel az orvosnak
18    2,     1|           elve alapján beszéljük meg ezt az érdekes esetet.~- Csupa
19    2,     1|        gondoltam rá magam is. Szóval ezt akarja megbeszélni?~- Ezt.
20    2,     1|            ezt akarja megbeszélni?~- Ezt. Eleinte arra gondoltam,
21    2,     1|              ország elsõ elmeorvosa, ezt a betegséget magam állapítom
22    2,     1|            Természetesen. Kollega úr ezt nagyon jól tudja. Tehát
23    2,     2|          kell kitenni, mely legyõzze ezt az ösztönt, és mazochisztikus
24    2,     3|             mint a zöld vagy fekete. Ezt a szipkát még ajándékba
25    2,     3|           csapott át külsõ dolgokra: ezt úgy magyaráztam lázas estéimen,
26    2,     5|              tudja, hogy hol van, és ezt az állapotot valami tévedésnek,
27    2,     6|           csak most kezdõdik a tánc, ezt meg kell néznie...~Éreztem,
28    2,     6|              Kérem, Ilona, vigyék ki ezt a tükröt!~ ~
29    2,     7|              hihetetlen, hogy mindig ezt csinálják - az ember azt
30    2,     7|             bántotta senki.~Az orvos ezt magyarázta neki, okosan,
31    2,     7|            személyesen?~Felhasználom ezt a pillanatot, s hogy ettõl
32    2,     8|              törülte.~- Fõ! uram!... ezt nem lehet kitartani... nem
33    2,    11|         õrültnek tartja saját magát.~Ezt magyarázza az orvos, miközben
34    2,    11|             jó dolgod van, huncut... ezt jól megcsináltad... Persze,
35    2,    11|         akkor legjobb, ha itt hagyod ezt a házat.~Õ tompán. Nem engednek.~
36    2,    12|            írni, úgy, ahogy történt.~Ezt, hogy meg kell írni, kénytelen
37    2,    12|               hanem ahogy õ akarja”.~Ezt a gyanút, hogy a jó cselekedet
38    2,    13|                hupp! és most, látod, ezt ideteszem, ezt meg ide,
39    2,    13|          most, látod, ezt ideteszem, ezt meg ide, és ennek ki kell
40    2,    13|           mindjárt ki is jön... csak ezt ideteszem... nem, ezt nem
41    2,    13|           csak ezt ideteszem... nem, ezt nem ide kell tenni... hanem
42    2,    13|              ide kell tenni... hanem ezt.~NÕ. Így nem jó.~FÉRFI.
43    2,    13|              na!... most jó, de nem! ezt ne ide tedd!... hanem ide,
44    2,    13|          hogy csak így kapkodsz, nem ezt a követ gondoltam ide, hanem
45    2,    13|           követ gondoltam ide, hanem ezt.~FÉRFI. Na, kedves barátom,
46    2,    13|      sejtelmed sincs róla, hogy kell ezt megcsinálni.~NÕ. Valahogy
47    2,    13|                mindjárt. Ordítva. És ezt hová rakod?~NÕ. Ezt?...
48    2,    13|               És ezt hová rakod?~NÕ. Ezt?... Ezt ide.~FÉRFI. Úgy?...
49    2,    13|              hová rakod?~NÕ. Ezt?... Ezt ide.~FÉRFI. Úgy?... És most
50    2,    13|         akkor másképp... de meglesz! Ezt ide...~FÉRFI. Na...! na!...
51    2,    13|             veszed észre... Ide kell ezt...~NÕ. Kitépted a kezembõl?
52    2,    14|              történetében.” Elmondta ezt, és megdöbbent szavainak
53    2,    14|            és gyötrõdtem eddig, mert ezt nem tudtam. Mert mindig
54    2,    14|             még egyszer bebizonyítsa ezt a pincérnek. Átült egy másik
55    2,    14|              Éljen Vázsonyi!~Mialatt ezt mondta, belül kínosan s
56    2,    15|              szerint szintén megélte ezt az átalakulást. Mint jó
57    2,    15|      eshettek ekkora tévedésbe, hogy ezt nem látták, amit most Gottfried
58    2,    15|              van szó. „Át kell élni” ezt a könyvet, ahogy õ átélte,
59    3,     7|       különös és szomorú volt, mikor ezt a találkozást megbeszélték -
60    3,     7|              nézz!... Ilyen belül... Ezt sajnáltad tõlem... Nézd...
61    3,     8|             hozzám jött volna! Ha én ezt tudom, hogy nem magához
62    3,     9|             virág. Hogy van az, hogy ezt önök még nem vették észre?
63    3,    11|           levelet írtam neki, amiben ezt a randevút megígértem. Azt
64    3,    11|          húsdaganat. Nem értem, hogy ezt akkor nem vettem észre.~-
65    4,     2|    képzeletem - érti?~- Ön mosolyog. Ezt tudománytalannak és naivnak
66    4,     2|              hiszen én magam ismerem ezt a kérdést... én csak a véleményét
67    4,     2|             gyûlölök minden pátoszt. Ezt tudnia kell, hogy megértsen.
68    4,     2|           kisegítõ, irritáló eszköz: ezt a szót mint valami fájdalmas,
69    4,     2|       átcikázik az agyamon. Akármit, ezt: jaj: mi lesz, jaj, jaj: -
70    4,     2| café-chantant-ok lármájába vonszolom ezt a magános testemet. Képzelje
71    4,     2|            amiknek lapját felütöm... Ezt hallgassa meg. Kérem...
72    4,     2|                 Kérem, ne szóljon... ezt már meg kell hallgatni...
73    4,     2|              nehéz bánattal járnak”. Ezt csöndesen és ravaszul olvasom
74    4,     3|       nyugtom, már látom... Meg kell ezt csinálni.~Kérdõen néztek
75    4,     3|                 Még csak az kéne!... Ezt a ziccert nem adom nekik...
76    4,     3|             Hilda fiam, elég lesz... ezt a negyediket már nem éreztem...
77    4,     3|      egyáltalán nem volt indikálva - ezt a sérvet tíz évig lehetett
78    4,     4|          komolykodó, ravasz asztalos ezt a kedves, jóságos papot.~
79    4,     4|       jóságos papot.~Hamar megtudtam ezt is.~Estefelé, viziteken
80    4,     4|             megálljon, lókötõ... hát ezt mondta rólam a tanár úr?~
81    4,     4|              szomorúan bólogatott.~- Ezt bizony, tisztelendõ uram.
82    4,     4|      egyhangúnak látszó témakör, ami ezt a két régi bajtársat összekötötte -
83    4,     5|          hogy jó legyek?” De hagyjuk ezt, a végén még dicsekedni
84    4,     5|               érteni egész jól értem ezt a nyelvet, de furcsa módon,