Rész,  Fej.

 1    1,     3|             hozzanak be ide nekem egy  erõs, tiszta kádat.~- Egy
 2    1,     3|               vödör langyos vizet, de  forró legyen.~Felfordítjuk
 3    1,     4|              repedt fel, meg itt...~- , jó. Csak tartsa nyugodtan.
 4    1,     4|          repedt fel, meg itt...~- Jó, . Csak tartsa nyugodtan.
 5    1,     5|              és bántó.~Délután furcsa  hangulatban voltam, nem
 6    1,     5|              ki.~Így is volt.~Mikor a  szagok csábítására, harmadszor
 7    1,     5| összemosolyogni az ostoba vád fölött.~ fél percig tartott a szünet.~
 8    1,     5|            fertõzés útján kapjuk meg,  két héttel a kitörése elõtt...
 9    1,     6|       elkezdem húzni az izmokat...~Na , ha a doktor úr nem hagyja
10    1,     6|              akár vakbélgyulladása... , hát a spulnit hagyom, de
11    1,     6|         gerinc belenyomódik a vesébe? , jó, elhiszem, de tessék
12    1,     6|            belenyomódik a vesébe? Jó, , elhiszem, de tessék már
13    1,     8|      ügyetlenül megsimogatta párszor,  puha volt simogatni. Hát
14    1,     9|         válaszolt. Minek? Kinek? Mire ? gondolta mindenre, ami
15    2,     4|   kalaposnõtõl függ, hogy neki lesz-e  kalapja, és nem megfordítva.
16    2,     7|              Tovább tartom a kezét.~- , hát lefogták... megütötték.
17    2,    10|         melegítsem föl. Ez egy nagyon  kályha, jól fûtés nincs
18    2,    11|               Nem holmi vékony rabic,  vastag fal, amilyennel az
19    2,    11|             Ez és ez vagyok. Húsz éve  barátok vagyunk, tudod,
20    2,    11|         irigylésre méltó ember, neked  dolgod van, huncut... ezt
21    2,    11|        közérdekû kérdésekrõl - hiszen  megfigyelõ, ügyes és ravasz
22    2,    12|         akarja”.~Ezt a gyanút, hogy a  cselekedet mindig és mindenütt
23    2,    12|        cselekedet mindig és mindenütt  cselekedet-e valóban - egy
24    2,    13|                hanem ezt.~. Így nem .~FÉRFI. Dehogynem, csak
25    2,    13|               nem viszed semmire, nem .~FÉRFI. Dehogynem, csak
26    2,    13|               nem viszed semmire, nem .~FÉRFI. Édes fiam, csak
27    2,    13|     megmutatom.~. Na... na!... most , de nem! ezt ne ide tedd!...
28    2,    13|       mozgatnád és nyúlkálnál?~. Na , várok egy percig, csak
29    2,    13|             akarom megcsinálni... már  volt...~FÉRFI bõgve. Engedd
30    2,    14|           érzett ezen a reggelen, ami  is volt, de egyúttal nyugtalanította.
31    2,    14|             szomorú vagyok, de ez nem , víg akarok tehát lenni.
32    2,    14|           délelõtt kifundált. Annyira  kedve lett, hogy dúdolni
33    2,    14|            újságírókkal, mi, hehe?~Ez  volt, hogy ilyen elfogulatlan
34    2,    14|             az emberiséget!!... Édes,  emberiség!~Örvény gomolygott,
35    2,    15|              ezt az átalakulást. Mint  nevû és kitûnõ mûveltségû
36    3,     1|           vontak: ha a doktor uraknak  volt, õk minek okoskodjanak?
37    3,     1|          kiderült, hogy Vaszilij elég  arra, amire kell: mint a
38    3,     1|              arra, amire kell: mint a  medve, eltanulta és megcsinálta
39    3,     1|               az én Vaszilij barátom. , jó - csak nevesen - hiszen
40    3,     1|              én Vaszilij barátom. Jó,  - csak nevesen - hiszen
41    3,     1|             mondta, hogy visszajön.~- , ne nevessen már, Mása.~-
42    3,     1|               Hát akkor - fél tízkor,  lesz? Magammal viszem a
43    3,     1|              találkozhatunk megint.~-  lesz.~*~- Maga az?~Vaszilij
44    3,     3|           gyümölcse, mint az alma. Na , majd meglátjuk.~~VIII.~-
45    3,     4|            kellett ígérnem, hogy az õ  férje leszek, és nem csinálok
46    3,     4|               feleségem igazán nagyon  hozzám, és én igen hálás
47    3,     4|         kopogtatott, és felírt valami  kenõcsöt, amitõl biztosan
48    3,     4|             boldog voltam, hogy ilyen  hozzám, és meg akartam ölelni
49    3,     4|            jár a fejembe, hogy milyen  és vigasztaló volna, ha
50    3,     5|       öklendezni kezd. Ahá! Jön már a  kis gyomorsav! Lehet analizálni!
51    3,     6|             hogy nincsen. Azt mondta: , látott õ már olyat, hogy
52    3,     6|       kérdõleg nézett a tanárra, hogy  lesz-e? De a tanár pokoli
53    3,     6|              tanárra nézett - na, így  lesz? De a tanár megint
54    3,     6|               végre megszólalt.~- Nem . Nem készült. Nem tud semmit.
55    3,     6|         Brómra - mondta Pollák.~- Nem . Szecsák!~- Császármetszésre.~-
56    3,     6|               Császármetszésre.~- Nem . Egyikük se készült. Nem
57    3,     7|               találták, szívébe lõtt:  ruhába volt, eleinte nem
58    3,     8|             Persze, persze. Az nagyon . És persze egészen betolták,
59    3,     8|                     Pisztollyal.~- Az . Eleinte én is úgy akartam,
60    3,     9|           ellökött, azt mondta, nincs  szagom. Milyen kacérak ezek
61    4,     2|         meggyûlöltem õket. Nem akarok  lenni hozzájuk - érzem,
62    4,     3|               rákezdte megint.~- Most . Gyerünk a kendõkkel. Két
63    4,     3|             vajon mit, Úristen! Mi?!!  lenne, ha megmondanám...
64    4,     3|       legalább tõlem tanulta... Egész  volt, és a tizennyolc perc
65    4,     4|       barátkozni a tisztelendõ úrral.  húsban levõ, tömpe orrú,
66    4,     4|               hátrált az ajtó felé.~- , jó, tisztelendõ uram...
67    4,     4|           hátrált az ajtó felé.~- Jó, , tisztelendõ uram... hiszen
68    4,     4|               a két ember kedélyébõl.  félóráig mókáztak még, aztán
69    4,     4|         sárvilágon... hogy szólna egy  szót szegény bûnös lelkem
70    4,     5|               minden alkalmat, amikor  és gyöngéd lehet - Molnár
71    4,     5|           miért nem engeded meg, hogy  legyek?” De hagyjuk ezt,
Best viewed with any browser at 800x600 or 768x1024 on Tablet PC
IntraText® (VA1) - Some rights reserved by EuloTech SRL - 1996-2009. Content in this page is licensed under a Creative Commons License