Rész,  Fej.

 1    1,     3|   leereszkedõ jóindulattal. Aztán megint hozzám fordul, ásít. - Hát,
 2    1,     5|          szobádban, egyedül és...~Megint Lujzára nézett, aki gyorsan
 3    1,     6|        engedni egy pillanatra, de megint megfogná... nézze, doktor
 4    1,     8|      mackót kérte.~Odaadták neki. Megint behunyta a szemét, és nehéz,
 5    1,     8|     csúfolva apát és anyát, aztán megint erõsebben mellbe bokszolta
 6    1,     8|    lehessen venni.~Ezen a délután megint megjelent az ágya mellett,
 7    1,     8|      zsiráf... zebra...~Egyszerre megint anyát látta, nyitott szájjal,
 8    1,     8|      volna mondani valamit. Ekkor megint megpillantotta a Rossz Fiút.
 9    1,     9|      egészséges férfi... és én...~Megint megindult, hangosan beszélt,
10    2,     7|        hát - olyan nagy dolog az?~Megint felnéz, csodálkozik.~- Érdemes
11    2,     8|     kiküldöm. Majd beszélek bele.~Megint hozzám fordult.~- Látja,
12    2,     9|          leütöm a széket, akkor õ megint kontrázhat, és az én vezérem
13    2,     9|        találjam magam.~- Pagát és megint pagát! - kiáltottam diadalmasan,
14    2,    10|     sírtam.~Másnap eljöttem Hozzá megint: ugyanazon a helyen találtam,
15    2,    11|     barátom társaságában, aki már megint bevonult az elmegyógyintézetbe,
16    2,    14|        mondják, szuggerálni.~Ezen megint megörült. A Szabadság téren
17    2,    14|     Délután három óra felé jutott megint eszébe. Egy kávéházban találta
18    2,    14|         kettõ, három - mondta, és megint ránézett a pincérre. Szegény
19    2,    14|    odakint van az a valami. Aztán megint az ajtóban állókra meredt.
20    3,     1| fuldokolva zokogni kezdett. Végre megint elájult.~~III.~Hogy történt,
21    3,     1| hazamegyek, holnap találkozhatunk megint.~- Jó lesz.~*~- Maga az?~
22    3,     6|           így jó lesz? De a tanár megint a fejét rázta és végre megszólalt.~-
23    3,     7|           túl vannak zsúfolva, ma megint három érkezett. A fiatal
24    3,     7|           fordult: a fordulón túl megint süket sötétség. A szolga
25    3,     7|     bokákra, cukorspárgával, azok megint egyformák. Legelöl egy tizenkét-tizenhárom
26    3,     7|          redõnyt. Lassan felhúzta megint a kesztyûket. Most habozott
27    3,    11|            és nem jut az eszembe.~Megint elgondolkodott.~- Szép nõ? -
28    3,    11|    darabig. Ilyen az egész. Aztán megint törtem a fejem, hogy tulajdonképpen
29    4,     1|      eltünedeztek és felbukkantak megint. A tenger forrongott alattam.
30    4,     2|           egy kis csillag... Most megint azt a sort - ohó, liheg
31    4,     3|            Mi az, hogy akkor? Már megint kapkodod a fejed, mint kacsa
32    4,     3|   vigyázva. Aztán rögtön rákezdte megint.~- Most jó. Gyerünk a kendõkkel.
33    4,     3|           Mi az, megkukultál? Már megint szórakozott vagy?~Vajda
34    4,     4|      látogató. Kérdésemre csaknem megint rájött a nevetés a tisztelendõ
35    4,     4|      szunyókálni kezdett a beteg, megint megjelent Fityó mester.
36    4,     4|             Mi az, vén bûnös? Már megint mászkál? Még este sincs
37    4,     4|        sincs nyugta? Mit akar már megint?~Fityó mester egész közel
38    4,     4|          saját fülemmel hallottam megint... Itt süllyedjek el, ha
39    4,     4|          õt a szerelmével... ezen megint fuldokolni kezdett a tisztelendõ
40    4,     4|        háhhá... mit eszelt ki már megint?...~- Hát csak arra gondoltam,
41    4,     5|          hogy Pesten néhány napig megint komolyan népszerû voltam.
42    4,     5|            köszönöm). És, tak, és megint tak, tak, míg rajta nem