Rész,  Fej.

 1    1,     3|          ismétli ezt, mintha egy õt nem nagyon érdeklõ, de rám
 2    1,     5|       Nem szerettem Lujza nénit. Õt se szerettem, személy szerint,
 3    1,     5|        rájött, hogy nem szeretem õt, hiába strapálja magát,
 4    1,     8|  elkomolyodott, és tûnõdve nézte õt - vajon miért sír? Aztán
 5    1,     8|       mögött, és csak Dódi látta õt, kócos, vad hajával, mezítláb,
 6    1,     8|          üsse meg, vagy vigye el õt, és zárja be az ajtót. De
 7    1,     8|         õk nem látják. Felkapták õt, és futva behozták a szobába,
 8    1,     8|    csendesen és figyelmesen nézi õt, eltette a kést, és kegyesen
 9    1,     8|        ellen senki nem segítheti õt, és hogy neki kell vele
10    1,     8|      amellett, hogy nem engedték õt ki az ágyból, hogy a fehér
11    1,     9| betegségérõl, ami predesztinálta õt az öngyilkosságra. Kitetszett
12    1,     9|         úgy fest a dolog, mintha õt kereste volna.~- Éppen el
13    2,     4|         abba az irányba, ahonnan õt megfigyeltem, azzal a határozottan
14    2,     7|         megcsaltam és otthagytam õt, mert hiszen hiába állok
15    2,     7|        ütik és verik és kínozzák õt egész nap.~Természetesen
16    2,    14|   fõpincért. A fõpincér is nézte õt, és valami furcsa volt az
17    2,    14|        asztal mellett álltak, és õt nézték. Egy pillanatra megzavarodott,
18    2,    14|          mutatnom, hogy szeretem õt.~És hirtelen átölelte a
19    2,    14|          állt még, és csitította õt. Körülöttük ember ember
20    2,    14|        kell kapnia, hogy ki kell õt szolgálni, hogy akkor elmúlik
21    2,    14|    terpeszkedik - és azért nézik õt úgy? Jaj, vagy talán felkúszott
22    2,    14|         mely elárulta s elhagyta õt... s mely megdermedett az
23    3,     1|        Lerázták és megnyugtatták õt: csak menjen, hagyja itt
24    3,     4|     vagyok neki, és nem zaklatom õt a nyugtalanságommal, hiszen
25    3,     7|       látta, hogy a lány szereti õt, mint ebben a pillanatban,
26    3,     7|        élni és kéri, hogy hozzák õt azonnal ide. Az a furcsa,
27    3,     7|      intézetbe hozzák, és tegyék õt le a pincébe, hogy reggelre
28    3,     9|   szeretek.~jún. 30.~Én szeretem õt, illatos, mámoros szerelemmel:
29    3,     9|         történt, ma ismét láttam õt, egy idõsebb tisztes férfival
30    4,     2| mozdulatra a természet tanította õt. Egyszer ájult düh fogott
31    4,     2|          rájöttem, hogy gyûlölöm õt, reménytelen és veszett
32    4,     4|        tisztelendõ úr megismerte õt a félhomályban, rögtön felélénkült.
33    4,     4|       szabadulni, folyton üldözi õt a szerelmével... ezen megint
34    4,     4|         is unja, csak nem akarja õt és önmagát elszomorítani.~