Rész,  Fej.

  1    1       |                                 MIÉRT NEM MEGYEK ORVOSHOZ?~
  2    1,     1|                                 MIÉRT NEM MEGYEK ORVOSHOZ?~Ez egy
  3    1,     1|                 kérdés etimológiai és nem utolsó sorban endopatolo-pszichosoma-tikonumizmatikai
  4    1,     1|          megfontológiájára.~Szakcikk. Nem szikcakk és cikkcakk.~Amivel
  5    1,     1|              azt akarom mondani, hogy nem célom a képzelet szeszélyes,
  6    1,     1|         megállómánia).~Tárgyam: miért nem megy az ember orvoshoz?~
  7    1,     1|             orvoshoz~~általában~azért nem megy az ember, mert már
  8    1,     1|              én a hasamat fájlalom és nem az erkölcseimet;~mert félek,
  9    1,     1|            mert a régi orvosomban már nem bízom, miután nagyon összebarátkoztunk
 10    1,     1|           ebben a dologban az orvosok nem tudnak semmi okosat, mindent,
 11    1,     1|             bútorkereskedõ, aki ugyan nem orvos, de meg vagyok gyõzõdve
 12    1,     1|            nyugodva;~mert mint férfi, nem szeretem, ha úgy bánnak
 13    1,     1|            gyerekekkel;~mert mint nõ, nem szeretem, ha úgy bánnak
 14    1,     1|           felnõttel;~mert mint férfi, nem szeretem, ha engem áltatnak
 15    1,     1|         hazudnak nekem;~mert mint nõ, nem szeretem, ha nekem megmondják
 16    1,     1|          bizonytalan vagyok, az orvos nem mondja meg, folyton erre
 17    1,     1|           Speciálisan~gégészhez azért nem megyek, mert mindenféle
 18    1,     1|             kéjmámor;~sebészhez azért nem megyek, mert folyton azt
 19    1,     1|              továbbá azt mondja, hogy nem fog fájni és fáj, ahelyett,
 20    1,     1|          mégse fájna;~fogászhoz azért nem megyek, mert megyek ugyan,
 21    1,     1|                majd holnap megyek, de nem is ide, hanem ahhoz, aki
 22    1,     1|              is ide, hanem ahhoz, aki nem piszmog el egy évig, amikor
 23    1,     1|               ugyan mivel harapni, de nem lesz mit;~röntgenológushoz
 24    1,     1|                röntgenológushoz azért nem megyek, mert a csontvázamat
 25    1,     1|         vesémet látja, de a kabátomat nem s így nem adja meg a kellõ
 26    1,     1|              de a kabátomat nem s így nem adja meg a kellõ tiszteletet;~
 27    1,     1|        tiszteletet;~urológushoz azért nem megyek, mert többnyire roppant
 28    1,     1|         roppant vicces emberek és oda nem tartozó dolgokat mondanak
 29    1,     1|            gyomorspecialistához azért nem megyek, mert többnyire komor
 30    1,     1|              többnyire komor emberek, nem hagynak magukkal vitatkozni,
 31    1,     1|         jobban akarnak tudni nálam és nem hajlandók például megérteni,
 32    1,     1|          betartja;~idegorvoshoz azért nem megyek, mert aznap mikor
 33    1,     1|               és ilyen idegállapotban nem bírom az orvost - és végre;~
 34    1,     1|            pszichoanalitikushoz azért nem megyek, mert három hétig
 35    1,     1|          kielemzi belõlem, hogy miért nem akarok pszichoanalitikushoz
 36    1,     2|              õ egy eredeti ember, egy nem közönséges, egy társalgó.
 37    1,     2|            mibõl lenne felesége, ha õ nem gondolkodna valamin, amin
 38    1,     2|       megmondom - mondtam gorombán.~- Nem tudom - mondtam rejtélyesen.~-
 39    1,     2|        városban - eszeltem ki.~- Most nem tudom - mondtam -, de majd
 40    1,     2|             Krisztus a vargát - de ez nem volt jól.~Semmi se segített.
 41    1,     2|             most jól vagyok, mert még nem tudom, hogy éppen most indul
 42    1,     3|          Bocsánatot kérek... a férjem nem holnap reggel beteg, hanem
 43    1,     3|             holnap reggel esetleg már nem lenne beteg. Na jól van,
 44    1,     3|           embernek bizonyul, az ember nem is hinné. Arcán holmi vidám
 45    1,     3|               veszünk a kezünkbe, ami nem nagyon érdekel, úgyis tudjuk,
 46    1,     3|                  kérdem bátortalanul.~Nem felel mindjárt, unatkozva
 47    1,     3|            ismétli ezt, mintha egy õt nem nagyon érdeklõ, de rám nézve
 48    1,     3|      beavatkozást fogunk végezni. Na, nem kell félni semmit, kicsike.~
 49    1,     3|              fejemet lefelé nyomja.~- Nem érez semmit?~- Még nem.~
 50    1,     3|                Nem érez semmit?~- Még nem.~Rátérdel a fejemre.~- Most
 51    1,     3|               ahová a kezemet tettem, nem érez fájást?~- Nem, a doktor
 52    1,     3|            tettem, nem érez fájást?~- Nem, a doktor úr derekán nem
 53    1,     3|              Nem, a doktor úr derekán nem érzek semmi fájást.~- Akkor
 54    1,     3|          semmi fájást.~- Akkor ma még nem csinálhatunk semmit. Holnap
 55    1,     3|          eljövök. Viszontlátásra. Na, nem kell félni.~Megcsípi a feleségem
 56    1,     3|           ruhám.~- Hát jobban vagy?~- Nem vagyok jobban, de pénzt
 57    1,     3|          hiszen szívességbõl gyógyít! Nem kell fizetni! Az orvosok
 58    1,     3|              Az orvosok emberbarátok, nem üzletemberek.~- Tudom. De
 59    1,     4|            erélyesarcú, magas férfi - nem is tudom, melyik fülkébõl
 60    1,     4|              került elõ, az elõbb még nem láttam. Fölénnyel kiált
 61    1,     4|               Persze, ezek az orvosok nem szeretik, ha piszkos kézzel
 62    1,     4|              csak hadd folyjon a vér. Nem lehetne kicsit széthúzni
 63    1,     4|               beleegyezésem, a sebész nem vállalja életemért a felelõsséget!~
 64    1,     4|              Na ne ijedjen meg. Elõre nem kell fizetni. A meghatalmazás
 65    1,     4|               Hát doktor úr... hát ön nem orvos?~Kicsinylõen vállat
 66    1,     4|             meg. Nevezzen Mukinak, ha nem vasalunk ki legalább ezer
 67    1,     5|               beszíjazni; szándékosan nem gyújtottam lámpát, kabalából,
 68    1,     5|               lámpát, kabalából, vagy nem tudom, milyen dacból - elhatároztam,
 69    1,     5|          számomra, ami történt, s bár nem váratlan, mégis egész újszerû,
 70    1,     5|            nap ideges és lármás volt, nem természetes hangon rikácsolt
 71    1,     5|              benne valami mesterkélt, nem hittem el, hogy haragszik,
 72    1,     5|            egy ismeretlen sérelemért. Nem szerettem Lujza nénit. Õt
 73    1,     5|            utóbbi idõben rájött, hogy nem szeretem õt, hiába strapálja
 74    1,     5|           mégis kihozott a sodromból, nem a következményektõl való
 75    1,     5|         furcsa jó hangulatban voltam, nem tudtam, miért, mintha egy
 76    1,     5|         igyekeztem kedves lenni, de õ nem ment bele a játékba, sõt
 77    1,     5|        gúnyosan célzást tett rá, hogy nem olyan biztos, vajon mindenki
 78    1,     5|       emlékszem, szóhoz se juthattam, nem is volt mit mondanom, az
 79    1,     5|       Elképedve meredtem rá. Egy hang nem jött a torkomból.~- Í...
 80    1,     5|            így vagyunk... azt hitted, nem hallottam! Ezt megkeserülöd...
 81    1,     5|             megkeserülöd... ilyet még nem mondtak nekem! Ezért fizetni
 82    1,     5|          kulcscsörgésre ösztönszerûen nem mentem ki az elõszobába,
 83    1,     5|              intézkedni kell...”, „ez nem afféle gyermekes csíny”, „
 84    1,     5|            ragaszkodom”.~Apám hangját nem hallottam, egy perc múlva
 85    1,     5|               villanyt.~Feltûnt, hogy nem néz rám, szórakozottan és
 86    1,     5|              halkan. Különben is soha nem volt hozzánk indulatos szava.~
 87    1,     5|              hozzánk indulatos szava.~Nem tudtam mit felelni, kérdõen
 88    1,     5|            Apám lesütötte a szemét, s nem is emelte fel többé, a továbbiak
 89    1,     5|              többé, a továbbiak alatt nem láthatta az arcomat, s ami
 90    1,     5|         legfájdalmasabban lepett meg, nem is akarta látni.~- Igaz
 91    1,     5|            pillanatnyi szünet után.~- Nem igaz - mondtam tompán, erély
 92    1,     5|            kihozott fölényembõl, hogy nem néz rám, s így nem tudok
 93    1,     5|               hogy nem néz rám, s így nem tudok vele összemosolyogni
 94    1,     5|       váratlan ítéletet.~- Lujza néni nem hazudik nekem, ez egy újabb
 95    1,     5|         bólintott.~- És természetesen nem kapsz vacsorát.~Mindketten
 96    1,     5|           kimentek a szobából.~Bár az nem volt kimondva a ítéletben,
 97    1,     5|        szemben nagy állótükör volt, s nem tudom miért, nem akartam
 98    1,     5|              volt, s nem tudom miért, nem akartam meglátni benne az
 99    1,     5|            Furcsa bágyadtság volt ez.~Nem tudtam összefüggõen gondolkozni,
100    1,     5|          Akkor hát van valami, amirõl nem tudok még, egy fenyegetõ
101    1,     5|               tõle a legerõsebbek, én nem fogok félni, ha felnövök,
102    1,     5|             fogok félni, ha felnövök, nem fogok félni tõle, akkor
103    1,     5|             viseli, csak az igazságot nem, csak a haragot, az égbekiáltó
104    1,     5|       elszörnyedést és méltatlanságot nem, amit az ártatlanon elkövetett
105    1,     5|     Igazságtalanság! Igazságtalanság!~Nem voltam magamnál.~Különben
106    1,     5|     fenyegetve és rémesen, honnan, ha nem megkavart képzeletembõl,
107    1,     5|              és halál - vér és halál! Nem lehet kibírni tovább, az
108    1,     5|              gyermekszívem.~A többire nem emlékszem, a kép ott folytatódik,
109    1,     5|           tõle: két bátor férfi, akik nem félnek a haláltól.~- Nem
110    1,     5|              nem félnek a haláltól.~- Nem félek, apa... És nem haragszom
111    1,     5|                  Nem félek, apa... És nem haragszom Lujza nénire,
112    1,     5|            esti büntetés... De hiszen nem attól lettél beteg - a vörhenyt
113    1,     5|               fertõzés, ami ellen még nem vagyunk beoltva.~Hat hétig
114    1,     6|           INFLUENZA~Jaj, doktor úr én nem tudom mi ez... mit gondol?
115    1,     6|          félek, kezdõdõ csúcshurut... nem, nem, a pulzusomat hiába
116    1,     6|            kezdõdõ csúcshurut... nem, nem, a pulzusomat hiába nézi
117    1,     6|               lehet, tudja, hõmérõvel nem lehet lemérni az ilyesmit,
118    1,     6|           lehet, itten, az oldalamba, nem, lejjebb, egy olyan szorító
119    1,     6|              egy olyan szorító érzés, nem fájás, hanem olyan, mintha
120    1,     6|       spulnira akarnák rácsavarni, de nem egy gömbölyû spulnira, hanem
121    1,     6|          hanem egy szögletesre, amire nem megy föl, tetszik érteni?
122    1,     6|                 Na jó, ha a doktor úr nem hagyja elmondani, hogy mit
123    1,     6|           magamat precízen kifejezni, nem úgy, mint valami paraszt,
124    1,     6|          furcsa reszelés a torkomban, nem is reszelés pontosan, hanem
125    1,     6|             terjed, de tulajdonképpen nem is nyomás, hanem olyanféle
126    1,     6|               és megfogná a gégét, de nem szorítaná nagyon, csak úgy,
127    1,     6|              hátgerincsorvadás-e vagy nem, mikor az ember egyszerre
128    1,     6|                ne tessék zavarni, hát nem a tüdejében, végre nem vagyok
129    1,     6|            hát nem a tüdejében, végre nem vagyok egyetemi tanár -,
130    1,     6|             már egy kicsit várni, még nem mondtam el mindent, és ha
131    1,     6|            mindent, és ha a doktor úr nem hallgatja meg az embernek
132    1,     6|               diagnózist csinálni? Én nem kérdezek semmit, én nem
133    1,     6|               nem kérdezek semmit, én nem akarom befolyásolni, én
134    1,     6|               akarom befolyásolni, én nem mondom, hogy nekem mire
135    1,     6|              a szívbõl indulna ki, és nem mindig tesz úgy, csak ha
136    1,     6|       gyomromban elpattanna valami -, nem lehetséges, hogy a szívemnek
137    1,     6|              szívemnek van valami?... nem úgy gondolom, kérem, de
138    1,     6|            így, ha nyugodtan fekszem, nem... de mihelyt kinyitom a
139    1,     6|                azt akarom mondani, de nem jutok hozzá, hogy nem tudok
140    1,     6|              de nem jutok hozzá, hogy nem tudok beszélni... nem tudok
141    1,     6|            hogy nem tudok beszélni... nem tudok beszélni...~ ~
142    1,     7|         Igenis, tanár úr, csakhogy... nem, kérem, nem félek, egy csöppet
143    1,     7|               csakhogy... nem, kérem, nem félek, egy csöppet se...
144    1,     7|          hiszem, hiába... én még soha nem voltam ennyire ébren...
145    1,     7|          ennyire ébren... én még soha nem figyeltem ilyen élesen és
146    1,     7|       villamos... Én még soha ennyire nem voltam ébren.~Igenis...
147    1,     7|           akár el is lehetne kezdeni, nem érzem a kezem és a lábam...
148    1,     7|               tizenegy, tizenkettõ...~Nem fogok elaludni, nem is akarok.
149    1,     7|     tizenkettõ...~Nem fogok elaludni, nem is akarok. Odakünt utcák
150    1,     7|           kanyarodnak, jól tudom, bár nem vagyok ott, autó fut, boltajtó
151    1,     7|          pedig én itt vagyok és talán nem vagyok többé... még odébb
152    1,     7|              csak ez van, mert én már nem vagyok... tizenhárom, tizennégy,
153    1,     7|             tovább, ha visszafordulni nem akarok... de nem lehet,
154    1,     7|       visszafordulni nem akarok... de nem lehet, hová fordulnék vissza,
155    1,     7|         fordulnék vissza, hisz én már nem vagyok... csak elõre...
156    1,     7|               terjed bizony, a lelket nem állítja meg semmi... az
157    1,     7|              ez a kérdés... Amíg majd nem lehet tovább... de mi lesz
158    1,     7|                de mi lesz ottan, ahol nem lehet tovább? Csak akkor
159    1,     7|              lehet tovább? Csak akkor nem lehet tovább, ha ott egy
160    1,     7|               semmi értelme, ez tehát nem is lehet valóság. No de
161    1,     7|         képtelen és lehetetlen, tehát nem is létezõ agyrém... Az ám,
162    1,     7|            lennie kell, mert különben nem lehet megállni, de nincs,
163    1,     7|               léteznének... pedig hát nem is létezhetnek, nyilvánvaló...
164    1,     7|           hogy aludjak el... mikor én nem is vagyok... és õk sincsenek...
165    1,     8|              és Dódi, aki a homályban nem látta meg anya fehér ruháját,
166    1,     8|         körülfogni az ujjaival, de ez nem jól sikerült. Most érezte
167    1,     8|              Rosszul esett neki, hogy nem magyarázhatja meg, miért
168    1,     8|              kell anyának kimenni, de nem tehette: a Rossz Fiú, akinek
169    1,     8|                csak õtõle fogadja el, nem tûri, hogy anyának megmondja,
170    1,     8|               megkérdezze tõle. Addig nem is lehet odaadni, amíg anya
171    1,     8|            Bárhogy fájt a szíve, Dódi nem mondhatta meg, hogy a barna
172    1,     8|               és hogy se anya, se apa nem segíthet ezen. Mikor elõször
173    1,     8|           járt a lábán, a parkban, és nem feküdt itt az ágyban -,
174    1,     8|            hogy rossz fiú nincsen, õk nem látják. Felkapták õt, és
175    1,     8|             és mégis azt mondta, hogy nem látja. Késõbb, mikor kimentek,
176    1,     8|             Te hülye - mondta neki -, nem látod, hogy félnek tõlem,
177    1,     8|              azt hazudták neked, hogy nem látnak. Így csinálok nekik.”~
178    1,     8|               elállott. Dódi most már nem mert sírni, és nem merte
179    1,     8|           most már nem mert sírni, és nem merte hívni õket, mert a
180    1,     8|                mikor látta, hogy Dódi nem hív senkit, csendesen és
181    1,     8|                úgy látszik, akkor még nem tudott róla, és Dódi csendesen,
182    1,     8|                hogy a Rossz Fiú talán nem hallja meg; - aztán dobogó
183    1,     8|       orvosság. A doktor bácsinak már nem is szólt a Rossz Fiúról.
184    1,     8|         orvosságról. Úgy tesz, mintha nem tudna róla, viccel, ezzel
185    1,     8|               a Rossz Fiú ellen senki nem segítheti õt, és hogy neki
186    1,     8|            tudott érni amellett, hogy nem engedték õt ki az ágyból,
187    1,     8|          pihegve és dobogva. Hangosan nem mert szólni hozzá, csak
188    1,     8|               szeretett, és eddig még nem tudott szólni róla. Most
189    1,     8|        meggyõzni magát, hogy az ostor nem kell neki. Csúnya ostor,
190    1,     8|            szép ustor.~De a Rossz Fiú nem nyúlt az ostor felé. Kieresztett
191    1,     8|       bólintott okosan -, szép ustor. Nem kell Dódinak.~A Rossz Fiú
192    1,     8|            csak a szája mozgott, hang nem jött a torkából.~- Eh, eriggy
193    1,     8|            puha volt simogatni. Hát õ nem simogatja többet, simogassa
194    1,     8|              megfájdul a gyomra tõle. Nem kell a cukor se, meg a csokoládé
195    1,     8|           Valamit integetett, de Dódi nem értette meg mindjárt. Aztán
196    1,     8|          Aztán hangosan megszólalt.~- Nem szeretem anyát!~Nehéz, hörgõ
197    1,     8|           kezével lökte el magától.~- Nem szeretem anyát - mondta
198    1,     8|               másik fej jelent meg.~- Nem szeretem apát - mondta Dódi.
199    1,     8|        egyszer, hangosan ismételte:~- Nem szeretem anyát se, apát
200    1,     8|            Dódi lába - mondta Dódi -, nem kell neki láb. - És már
201    1,     8|               kell neki láb. - És már nem érezte.~- Itt van a haja
202    1,     8|              meg a szája meg a fülei, nem kell Dódinak - mondta. -
203    1,     8|             De a Rossz Fiú még mindig nem ment el. Dódi eltûnõdött,
204    1,     8|            engedelmesen megindult, és nem kérdezte, hová mennek.~ ~
205    1,     9|               ügyei felett, levelekre nem válaszolt. Minek? Kinek?
206    1,     9|           környezetével összefüggött. Nem törõdött vele, milyen érzéseket
207    1,     9|             jelent meg az arcán. Soha nem ítélte érdemesnek megcáfolni
208    1,     9|             mióta igazán semmi érdeke nem volt már közös a világ érdekeivel,
209    1,     9|               vagy ha van, bizonyosan nem embereké: most egyszerre
210    1,     9|      rendelkezett. Anyját, aki évekig nem tudott választ kapni tõle,
211    1,     9|    vigasztalta, megértette vele, hogy nem tehetett másképpen. Barátjának,
212    1,     9|               semmi külsõ, tárgyi oka nem volt búskomorságának, mint
213    1,     9|               az jutott eszébe, vajon nem volna-e jobb, kifejezõbb,
214    1,     9|              ilyen mondatra gondolt. „Nem így képzeltem”, vagy: „A
215    1,     9|              fenékre értem, mélyebben nem lehetek”, vagy: „Nincs többé
216    1,     9|             életemnek - a puszta élet nem elég nekem”, vagy: „Nincs
217    1,     9|             otthagyod az asztalon. Ha nem jövök haza este, holnap
218    1,     9|           kiabált valamit, a szavakat nem értette, de az a furcsa
219    1,     9|             utána érezte, hogy többet nem fog megtörténni, és ez az
220    1,     9|              felismerni a húsz év óta nem látott utcákat. Itt kell
221    1,     9|        határozott el három nap alatt, nem tudva okát, hogy miért kell
222    1,     9|              egy nagy hibát, amirõl õ nem tehet. Be kell bizonyítania
223    1,     9|             nyomorult teste, amit már nem is érez, élete, amivel semmit
224    1,     9|         önmagát és ezt a ritka percet nem fogja elszalasztani.~~II.~-
225    1,     9|            nélkül elõrement, az arcát nem lehetett látni. Míg tehetetlenül
226    1,     9|              sejtettem valamit... még nem akartam szólni... az az
227    1,     9|               hogy az elsõ stádiumról nem tudtál... Ez már a nehezebbik
228    1,     9|    meggyûlölte.~- A kezelés talán még nem késett el végleg - de hosszadalmas,
229    1,     9|        kilátásaim vannak?~- Röviden - nem jók. A dolog erõsen elmérgesedett.
230    1,     9|         visszafejlõ...~- Értem. És ha nem - mennyi idõ kell hozzá -
231    1,     9|                gyorsan beszélt.~- Hát nem tudom... Mint orvos biztatnálak...
232    1,     9|           biztatnálak... mint katona, nem szólhatok bele... Ha valami
233    1,     9|    tárgyilagos ember... az orvos, aki nem undorodik, de meg tudja
234    1,     9|             õk megkapaszkodnak - vagy nem csúsznak-e a földön, hasukon,
235    1,     9|             talán sikerül...~Az orvos nem tudott szólni. Az nyugtalanul
236    1,     9|       foglalkozom... majd meglátod... nem vagyok én olyan könnyû legény...~
237    1,     9|           nézte az orvost, hogy miért nem mosolyog õ erre.~Az nem
238    1,     9|               nem mosolyog õ erre.~Az nem tudott felelni. Intett,
239    1,    10|              feltett kérdésre, „Miért nem megyek orvoshoz?” adott
240    1,    10|             felületes szerzõ, hogy én nem megyek orvoshoz.~Már hogy
241    1,    10| tünetcsoportjába ne mennék?~Dehogy is nem megyek.~Megyek bizony.~Én
242    1,    10|              soroltam fel, amik miatt nem megyek, ha nem megyek.~De
243    1,    10|             amik miatt nem megyek, ha nem megyek.~De ha mégis megyek?~
244    1,    10|       bizonyítani, hogy a másik orvos nem érti a dolgát, tudod öregem,
245    1,    10|               a dolgát, tudod öregem, nem mondta direkt, mert tudod,
246    1,    10|            mindjárt kést rántanak, az nem kunszt és mert az Isten
247    1,    10|               hogy semmi konkrét adat nem merült fel az eddigi megfigyelések
248    1,    10|          ugyanis, akinek baja van, az nem megy orvoshoz, hanem hívatja
249    2,     1|      császárnak képzeli magát, holott nem az.~- Nagyon helyes. Hiszen
250    2,     1|             logikus, akkor kollega úr nem õrült.~- Így van.~- Nos
251    2,     1|              nézetem, hogy kollega úr nem õrült.~- Nekem pedig az
252    2,     1|         vagyok.~- Pedig, mint láttuk, nem az.~- Igazán azt hiszi?~-
253    2,     1|           álljunk csak meg. Hiszen ha nem vagyok õrült, akkor az,
254    2,     1|            mondta. De hiszen akkor ez nem rögeszme, akkor az egy logikus
255    2,     1|               tehát igazam van, tehát nem vagyok õrült. Mégiscsak
256    2,     2|               mondtam õszintén.~- Hm. Nem volt neked hatéves korodban
257    2,     2|               hajú nõvel viszonyod?~- Nem emlékszem. Miért?~- Mert
258    2,     2|            színek. Az ember ok nélkül nem mond semmit: ez a pszichoanalitika
259    2,     2|            bablevest.~- Lehet, de már nem emlékszem.~- De én emlékszem.
260    2,     2|               egy kék hajú nõbe, akit nem verhettél meg. Te ölni akarsz.
261    2,     2|             engem?~- Bocsánat... erre nem is...~- Jegyezze meg magának,
262    2,     3|        tintával, tessék idenézni, aki nem hiszi.~Kezdõdött pedig a
263    2,     3|          jegyezzük meg, piros volt és nem vörös - hová gondolnak,
264    2,     3|             világos piros, cinóber és nem kármin, ami, szerintem,
265    2,     3|             ki kedvenc, szipkámnak és nem is sejtettem, hogy végzetes
266    2,     3|               a szép, áttetszõ piros. Nem is nyugodtam addig, míg
267    2,     3|               nyugodtam addig, míg be nem szereztem egy ilyen piros
268    2,     3|              ilyeneket vásároljak, ha nem is sikerült olyan olcsón
269    2,     3|              betegség, minek lejtõjén nem tudtam többé megállani.~
270    2,     3|            kellett, az egész városban nem lehetett kapni, a végén
271    2,     3|               piros legyen. Ezzel még nem volt baj, de mikor gyönyörû
272    2,     3|               vonatkozott rögeszmém s nem csapott át külsõ dolgokra:
273    2,     4|               a helyén, mivel azonban nem vagyok tagja az orvosok
274    2,     4|     mindennapi élet tapasztalataival. Nem kerülte el figyelmemet az
275    2,     4|               támasztották alá, amire nem volt példa a múlt század
276    2,     4|          tekintélyû szerzõk, de sehol nem akadtam nyomára feljegyzésnek,
277    2,     4|               magára, hogy úgy érzem, nem végzek fölösleges munkát,
278    2,     4|             gyilkos vagyok (mellesleg nem is igaz). Ezek az ideges
279    2,     4|           közt a kauzális összefüggés nem incidentaliter, hanem kategorice
280    2,     4|            neki lesz-e jó kalapja, és nem megfordítva. További megfigyeléseim
281    2,     4|          rendesen a pincért szidja és nem a kormányt,~és általában
282    2,     4|              a kormányt,~és általában nem a gazdát, aki okot adott
283    2,     4|            melegen ajánlhatom, hogyha nem bírnak az idegeikkel, ne
284    2,     5|               mondtam magamnak eléggé nem dicsérhetõ logikával, elõvenni
285    2,     5|           megfigyelõ-módszer soha fel nem deríthet.~A paranoiások
286    2,     5|    intelligensen beszél. Az ember meg nem különböztetné az épeszû
287    2,     5|        embertõl, míg a fixa ideára rá nem kerül a sor. De mindjárt
288    2,     5|    kézmozdulat.~- Mi bajom, mi bajom. Nem élet ez, kérem. Az embernek
289    2,     5|               meg. Szegény fiú. Vajon nem dühöng azonban?~- És milyen
290    2,     6|      rendkívüli közönségemrõl?~Igazán nem kívánhatok magamnak jobb
291    2,     6|               hallgattak végig. Talán nem hangzik túlzásnak vagy szerénytelenségnek,
292    2,     6|         érzésem vagy mellékgondolatom nem volt. Szívesen megígértem,
293    2,     6|       betegeket? Mert felteszem, hogy nem szívesen jönnek a saját
294    2,     6|             céljuk volna velem, akkor nem csinálnának egész hangversenyt.
295    2,     6|              És ha valamit akarnának, nem ülhetnék most itt szabadon,
296    2,     6|             korán elmenni!... Azt már nem engedem - a mi kedves vendégünket!
297    2,     6|      harsogott az igazgató vidáman -, nem engedjük!~Ennek a fele se
298    2,     6|     mosolygott az igazgató vidáman. - Nem kell hazamenni. Itt maradunk
299    2,     6|     elvegyültem a betegek közé.~Tehát nem tévedtem! Fondorlatos ürüggyel,
300    2,     6|               kell vallanom, kétnapig nem mertem kimenni az utcára,
301    2,     6|             mertem kimenni az utcára, nem mertem felvenni a telefonkagylót,
302    2,     6|             legszívesebben veszem, ha nem írja meg az egész dolgot...
303    2,     6|           írja meg az egész dolgot... Nem mintha tartanék valamitõl,
304    2,     6|            valamitõl, de a közönséget nem is érdekli... szerény személyem -
305    2,     7|              a maga útja, gyorsasága, nem ütköznek össze - mindegyik
306    2,     7|            tételét.~Ezért él.~Vagy ez nem volna élet?~„Élõhalottak!”~
307    2,     7|       hasonlatgyártás, gépiesen.~Soha nem érzem magam messzebb a haláltól,
308    2,     7|            szólsz hozzá, kiabálsz rá, nem moccan, a szeme se rebben.
309    2,     7|           több darabról van szó?). De nem, mégiscsak Shakespeare lesz -
310    2,     7|     történetét, melynek következtében nem foglalhatja el trónját,
311    2,     7|               mikor behozták - másról nem hajlandó tárgyalni. Egy
312    2,     7|             hajtogatják egyetlen, föl nem cserélhetõ végzetük jelszavát -
313    2,     7|         megbékélhessenek.~~Gyógyulás?~Nem sokat tud róla a tudomány.
314    2,     7|              egész nap.~Természetesen nem bántotta senki.~Az orvos
315    2,     7|                  Nincs semmi nyom. De nem vitatkozom vele. Tovább
316    2,     7|           önmagával foglalkozik... és nem figyel rájuk...~És hozzáteszem,
317    2,     7|             meg mi?~Ijedten nézek rá.~Nem kell ingerelni, gondolom.~
318    2,     7|       katonának... ez meg sofõrnek... nem szállna le az autóról...
319    2,     8|      összetévesztett valakivel.~- Ja, nem engem keresett? Pardon.
320    2,     8|               feje... Tessék elhinni, nem bírom... A felelõsség...
321    2,     8|              felelõsség... higgye el, nem nekem való. De hát nem lehet
322    2,     8|                nem nekem való. De hát nem lehet megbízni senkiben.~
323    2,     8|              fordult.~- Látja, kérem, nem lehet... Nincs idõm, nem
324    2,     8|              nem lehet... Nincs idõm, nem lehet... Hát majd máskor,
325    2,     8|                hogy ki volt az az úr. Nem nagyon ismerték. Aztán kiderült,
326    2,     8|             indul meg... egyelõre még nem beszélhetek róla... színház...
327    2,     8|            Mirõl van szó?~- Arról még nem beszélhetek. Szóval - számíthatunk?~-
328    2,     8|              De drágám...~- Igen vagy nem! - kiáltotta lelkesen. -
329    2,     8|       rendezek mindent!... Higgye el, nem bízhatok meg senkiben, magamnak
330    2,     8|            senkinek.~Megígértem, hogy nem szólok senkinek.~Két hónap
331    2,     8|           törülte.~- Fõ! uram!... ezt nem lehet kitartani... nem bízhatom
332    2,     8|            ezt nem lehet kitartani... nem bízhatom másra, másképp
333    2,     9|    kverentesz-játékot? olyan emberrel nem is lehet szóba állni -,
334    2,     9|           Természetesen, ugyebár, itt nem lehet gondolkodni, minden
335    2,     9|          kontrázhat, és az én vezérem nem mehet sehova.~- Tessék.~
336    2,     9|         hatezer korona volt nálam, és nem látszott valószínûnek, hogy
337    2,     9|          szerezni a hiányzó hatot.~De nem azért játszottam én a kilencvenes
338    2,     9|              az egyhez, de Feketerigó nem áll starthoz, fuss vagy
339    2,     9|        Bemondom a kverenteszt!~Sajnos nem fejezhettük be a kitûnõen
340    2,    10|           mert rájöttem, hogy a ruhám nem irántam való vonzódásból
341    2,    10|               begomboltam elöl és így nem tud lecsúszni. Ha le tudna
342    2,    10|            nevettek. Bemutatkoztam, õ nem felelt, de a két tüzes nyíláson
343    2,    10|               Meleget és az én lelkem nem végzett hiábavaló munkát.
344    2,    10|              értekezést terveztem, de nem jutottam a megalkotásig.~
345    2,    10|            gyerekeinek. De a gyerekek nem tudtak rajta nevetni és
346    2,    11|         BOLONDDAL~Miután a józanokkal nem lehetett okosan beszélni~
347    2,    11|        személyesen, részben papíron - nem maradt meg mégse említésre
348    2,    11|            hall már újat, hacsak maga nem mond - feltéve, hogy akad,
349    2,    11|           Ezen a héten akadt.~~Ha más nem, a fal. Nem holmi vékony
350    2,    11|            akadt.~~Ha más nem, a fal. Nem holmi vékony rabic, jó vastag
351    2,    11|   melankolikus lett, áll egy helyben, nem akar enni, inni, beszélni,
352    2,    11|         beszélni, olvasni - úgy érzi, nem érdemes, hiszen õ elmebeteg.
353    2,    11|             kérem, hiszen semmi baja, nem is értem, kérem, hogy lehet
354    2,    11|        õrültnek képzelje magát, mikor nem az. Hát csak tessék beszélni
355    2,    11|           fekete szakállban. Rám néz, nem felel, nem köszön vissza.
356    2,    11|       szakállban. Rám néz, nem felel, nem köszön vissza. De nagyon
357    2,    11|                bocsáss meg... persze, nem ismersz meg. Ez és ez vagyok.
358    2,    11|           vagyok, elfelejtettem, hogy nem ismerhetsz meg, hiszen õrült
359    2,    11|              nyugtalan osztálya, ahol nem illik összevissza fecsegni.
360    2,    11|         kivételes állapot! a halottal nem kell közvetve, spiritisztikus
361    2,    11|        szimpla embert, aki csak élek, nem vagyok azonkívül, hogy élek,
362    2,    11|              csodálkozva. Rettenetes? Nem értem.~Õ tompán, üveges
363    2,    11|               de megbocsáss... hiszen nem erõszakkal hoztak ide...
364    2,    11|                Õ tompán. Igen... mert nem bírtam tovább... a gondolatot...
365    2,    11|            gondolatot... a percre meg nem szûnõ, kínzó, gyötrelmes
366    2,    11|            tûnõdve.~Õ vadul. Te talán nem hiszed el, hogy én elmebeteg
367    2,    11|              persze. Sokkal régebben. Nem is errõl van szó, hanem...~
368    2,    11|            kicsit... ugyanis régebben nem voltam az... és most is
369    2,    11|            vitatkozni, megbocsáss. És nem is errõl van szó, mondom,
370    2,    11|             mondom, hanem arról, hogy nem értem... én azt hittem,
371    2,    11|             vagy itt?~Õ tompán. Innen nem lehet kimenni... Ide csak
372    2,    11|            barátom, akkor persze hogy nem lehet kimenni, ha te bevallod,
373    2,    11|         reménnyel. Hát mit tegyek?~ÉN nem minden megvetés nélkül,
374    2,    11|                mint ti õrültek... bár nem egészen értem az ízlésedet...
375    2,    11|         hagyod ezt a házat.~Õ tompán. Nem engednek.~ÉN. Lárifári.
376    2,    11|           tudja. Talán szerénységbõl. Nem akartak hõsök lenni, nem
377    2,    11|              Nem akartak hõsök lenni, nem érezték magukat méltónak
378    2,    11|            gondolatot, hogy õk hõsök, nem kevesebbek annál, de nem
379    2,    11|              nem kevesebbek annál, de nem is többek. Te õrült vagy -
380    2,    11|            hogy nehéz, de semmiképpen nem nehezebb, mint józan ember
381    2,    11|         akinek írása van róla, hogy õ nem elmebeteg. Kelj fel holnap
382    2,    11|             vendéglõben, ahol a koszt nem jobb, csak drágább, mint
383    2,    11|               megvédett engem, akinek nem lehet igaza, mert Fenyõ
384    2,    12|             lehet állítani az esetet, nem kell semmit hozzátenni,
385    2,    12|            kell semmit hozzátenni, és nem kell elvenni belõle semmit.~
386    2,    12|              a fennálló, majdhogy azt nem mondtam, törvényes orvostudomány
387    2,    12|               anamnézis. Amikor tehát nem klinikai szaknyelven, hanem
388    2,    12|        ítéletei világosak, indoklásai nem egészen azok. Hogy valaki
389    2,    12|                ahogy mondani szokták) nem lehet megállapítani - nem
390    2,    12|             nem lehet megállapítani - nem lehet, még utólag, kórbonctanilag
391    2,    12|             és ingerültség egyáltalán nem természetellenes. Tegyük
392    2,    12|            volna természetellenes, ha nem volna szórakozott.~Nos tehát,
393    2,    12|               nyugodtabb is volt, már nem szaladgált fel és alá.~Vagyis
394    2,    12|     szaladgált fel és alá.~Vagyis már nem töprengett és nem tûnõdött.~
395    2,    12|          Vagyis már nem töprengett és nem tûnõdött.~Sokkal nagyobb
396    2,    12|     töprengett, egész addig, míg haza nem tért Purkersdorfból. Ha
397    2,    12|          tovább töpreng és tûnõdik és nem teszi meg azt, amire tûnõdés
398    2,    12|             közben rájött, talán soha nem derül ki róla, hogy tébolyodott.~
399    2,    12|    agyállományi elváltozást kimutatni nem lehet, kénytelenek vagyunk
400    2,    12|              gondol, akkor is, ha azt nem szokás megtenni abban a
401    2,    12|               a mentõk eljöttek érte, nem hökkent meg, nem csapott
402    2,    12|       eljöttek érte, nem hökkent meg, nem csapott lármát, nem ellenkezett.
403    2,    12|              meg, nem csapott lármát, nem ellenkezett. Mosolyogva
404    2,    12|           hibáját, jóvá akarta tenni.~Nem meghalni, csak aludni.~Pénteki
405    2,    12|              Pénteki napon vitték be.~Nem használom fel az olcsó,
406    2,    13|                 csak ezt ideteszem... nem, ezt nem ide kell tenni...
407    2,    13|             ezt ideteszem... nem, ezt nem ide kell tenni... hanem
408    2,    13|           tenni... hanem ezt.~NÕ. Így nem jó.~FÉRFI. Dehogynem, csak
409    2,    13|              szögletével.~NÕ. Áh, így nem viszed semmire, nem jó.~
410    2,    13|               így nem viszed semmire, nem jó.~FÉRFI. Dehogynem, csak
411    2,    13|            gyémántocskám.~NÕ. Ah, így nem viszed semmire, nem jó.~
412    2,    13|               így nem viszed semmire, nem jó.~FÉRFI. Édes fiam, csak
413    2,    13|              Na... na!... most jó, de nem! ezt ne ide tedd!... hanem
414    2,    13|            elõbb is így próbáltam, és nem jött ki semmi. Hagyjál egy
415    2,    13|               kicsit.~NÕ. Hát persze, nem is így, te buta, hogy csak
416    2,    13|               hogy csak így kapkodsz, nem ezt a követ gondoltam ide,
417    2,    13|           hogy hogy akartam csinálni. Nem tudsz várni egy percet,
418    2,    13|             meg kell csinálni, de így nem, ahogy te csinálod.~FÉRFI.
419    2,    13|             ahogy te csinálod.~FÉRFI. Nem, hát hogyan?~NÕ. Ha nem
420    2,    13|               Nem, hát hogyan?~NÕ. Ha nem erõszakoskodnál és gorombáskodnál,
421    2,    13|             amit én egy fél óra alatt nem tudok megcsinálni, azt te
422    2,    13|               Hát, csináld meg. De ha nem csinálod meg, akkor...~NÕ.
423    2,    13|            majd, én...~FÉRFI. Tessék. Nem szólok egy szót se. Egyelõre
424    2,    13|          szólok egy szót se. Egyelõre nem szólok egy szót se - egész
425    2,    13|              De ha egy fél perc alatt nem csinálod meg... akkor...
426    2,    13|               akkor...~NÕ. Na!! Azért nem kell csípni, kedves barátom!~
427    2,    13|             kedves barátom!~FÉRFI. Én nem csíptelek, én odaadtam neked,
428    2,    13|            ide... így kell kezdeni... nem úgy, ahogy te...~FÉRFI.
429    2,    13|             tessék, tessék. Figyelek. Nem szólok semmit. Figyelek.
430    2,    13|                Csak számítom az idõt. Nem kukorékolok bele, mint te
431    2,    13|               Kétségbeesetten. Oda... Nem oda... Jézus Máriám... ilyen
432    2,    13|              NÕ. Ha belenyúlsz, akkor nem tudom...~FÉRFI. De nem tudom
433    2,    13|          akkor nem tudom...~FÉRFI. De nem tudom nézni, hogy nem veszed
434    2,    13|              De nem tudom nézni, hogy nem veszed észre... Ide kell
435    2,    13|            mert...~NÕ sírva. Üthetsz! Nem engedem el!~FÉRFI. Ne...
436    2,    13|              engedem el!~FÉRFI. Ne... nem en... en... geded... el...~
437    2,    13|              geded... el...~NÕ sírva. Nem!!... Nem!!... Én akarom
438    2,    13|              el...~NÕ sírva. Nem!!... Nem!!... Én akarom megcsinálni...
439    2,    14|               elhatározta, hogy többé nem is szabad azoknak visszatérni.~
440    2,    14|           kimondta, hogy „három”, már nem gondol arra, amire az elébb
441    2,    14|            így: szomorú vagyok, de ez nem jó, víg akarok tehát lenni.
442    2,    14|             mert víg akarok lenni, és nem akarok szomorú lenni.~Csodálkozott,
443    2,    14|          egyszerû, és hogy õ erre még nem gondolt. Ezentúl mindig
444    2,    14|          messzirõl tülköltek a hajók. Nem ment be a tõzsdére, hevenyében
445    2,    14|             mondják csak? Egzekválni. Nem, dehogy, azt nem úgy mondják.
446    2,    14|          Egzekválni. Nem, dehogy, azt nem úgy mondják. Szuggerálni
447    2,    14|               ebbe a kávéházba? Ide õ nem szokott járni. És hirtelen
448    2,    14|           megindulva - és hogy õ erre nem gondolt! Igen, a szeretet
449    2,    14|           pincérre. Szegény pincér, õ nem tudja, mi az emberiség.
450    2,    14|           emberszeretet. Ó, és õ erre nem gondolt! Talán ezért volt
451    2,    14|               magára gondolt eddig és nem a szeretetre. De ma reggel,
452    2,    14|            gyötrõdtem eddig, mert ezt nem tudtam. Mert mindig magammal
453    2,    14|                Önmagamat emésztettem, nem volt kívül semmi, amibe
454    2,    14|        ajtóban rászólt a pincér, hogy nem fizetett. Ránevetett a pincérre,
455    2,    14|               magában örült. A pincér nem vehet észre semmit, gondolta,
456    2,    14|              úgy örült, hogy a pincér nem vett észre semmit. Ingerlõ
457    2,    14|        hangosan. Mikor látta, hogy az nem nevet, megharagudott. Én
458    2,    14|            lihegte magában, itt végre nem lepõdhetnek meg, hogy bejöttem.
459    2,    14|             van, gondolta. Ha ezeknek nem tetszik, fulladjanak meg.
460    2,    14|             szerkesztõ vállát. Ez még nem elég, villant át agyán,
461    2,    14|        villant át agyán, úgy látszik, nem ismert meg, meg kell mutatnom,
462    2,    14|         fordulhat, és az a szörnyeteg nem jön ide föl.~- Pincér, feketét...~
463    2,    14|              de hát mi történt? Miért nem szól senki hozzá, és miért
464    2,    14|            szól senki hozzá, és miért nem mondják meg neki, hová bújt
465    2,    14|              rettentõ pillantását...? Nem, nem, nem.~Nem, nem, meg
466    2,    14|         rettentõ pillantását...? Nem, nem, nem.~Nem, nem, meg kell
467    2,    14|             pillantását...? Nem, nem, nem.~Nem, nem, meg kell nyugtatni
468    2,    14|        pillantását...? Nem, nem, nem.~Nem, nem, meg kell nyugtatni
469    2,    14|                   Nem, nem, nem.~Nem, nem, meg kell nyugtatni õket,
470    2,    14|              dolog történhetik. Miért nem jönnek azok közelebb? De
471    2,    14|       meghökkent attól a mozdulattól: nem emlékezett rá, hogy õ fel
472    2,    14|              mindjárt -, és mindezt õ nem akarja, és mégis meg fog
473    2,    14|              és vacogó remény. De már nem hitte.~Gyorsan, gyorsan,
474    2,    14|             csináltam? Mi történt? De nem jutott eszébe, hogy mi történt.
475    2,    14|               Az emberszeretet! Miért nem szeretik egymást az emberek?
476    2,    14|              verõdött neki fülének. - Nem megyek. Ne nyúljon hozzám.
477    2,    14|         Jöjjön, mert megkötöztetem.~- Nem, nem - szûkölt magában az
478    2,    14|            mert megkötöztetem.~- Nem, nem - szûkölt magában az õrült -,
479    2,    15|         ünnepélyes. Bár külsõségeiben nem hasonlít Benczúr híres képéhez „
480    2,    15|         emberre van szüksége, a többi nem fontos, s ez az ember, véletlenül
481    2,    15|            ekkora tévedésbe, hogy ezt nem látták, amit most Gottfried
482    2,    15|               Az agyvelõ egyáltalában nem fontos szerv, sokkal döntõbb
483    2,    15|             és Tabuja egy személyben, nem tartozik felelõsséggel senkinek,
484    2,    15|               amíg szabadott viselni) nem tartozott felelõsséggel
485    2,    15|                mi vagyunk õérette, és nem õ miértünk - a Vezér, a
486    2,    15|            Aki Gottfried Benn könyvét nem olvasta, ezekbõl a dadogó
487    2,    15|              lapoztam párszor, miután nem ment a fejembe, hogy mondhatja
488    2,    15|               hibás módszer, s általa nem jutunk el az igazsághoz.~
489    2,    15|              vallom, hogy az egyénnek nem szabad spekulálni és kritizálni,
490    2,    15|           jelentéktelen nézeteltérés.~Nem is lényeges, csak mellékesen
491    2,    15|              kis különbség egyáltalán nem a Tanra magára vonatkozik,
492    2,    15|            Csak azért mondom.~Énnekem nem fontos, akárhogy hívják
493    2,    15|               ápoló úr, kérem szépen, nem igaz? Ilyet csak egy sült
494    3,     1|           ezredorvos türelmetlenül -, nem lehet visszafordítani az
495    3,     1|        Kazánba kell berukkolni, oda õ nem utazhatik utána - de az
496    3,     1|              bocsánatkérés volt, hogy nem érti a kérdést, nem tud
497    3,     1|              hogy nem érti a kérdést, nem tud rá felelni. Ahogy a
498    3,     1|         nyomorék agyveleje felé, mely nem tudott összekötni egymással
499    3,     1|             megdermedten és vakon, és nem volt köztük összefüggés.
500    3,     1|         szolga eltévedt az irodákban, nem tudta, hová kell menni,